Átlagosan 64 százalékkal jobb eredményről számolt be szeptemberig bezárólag a tőzsde 24 “A” kategóriás társasága, mint tavaly; a javulás nagy része a Mol nyereségesebb működésének köszönhető. A szóban forgó cégek közül 11 javította, míg 13 rontotta az összteljesítményt. A képet némileg árnyalja, hogy az első háromnegyedévben elért mintegy 210 milliárdnyi teljes profit egynegyede ugyancsak a Molnak köszönhető, a nyereség háromnegyedét pedig három blue chip (Mol, Matáv, OTP) adta; így az sem véletlen, hogy a befektetők a tőzsdei forgalom zömét e papírokkal bonyolítják le.
A világgazdaság lassuló ütemű bővülése meghatározó volt a magyar cégek többségének helyzetére is. A vesztes oldalon elsősorban a közepes és kisméretű társaságok állnak, amelyek közül több is annak számlájára írhatja rossz eredményét, hogy a határokon túli felvevőpiacok belebetegedtek a kedvezőtlen gazdasági klímába, több cég pedig az erős forint áldozata lett.
A Mol a gázüzletágon – a tavaly elszenvedett 105 milliárdos veszteség után – az idén eddig 800 millió forintos nyereséget ért el. Ezt nem csupán az alacsonyabb olajáraknak, hanem az erős forintnak és a gyenge dollárnak is köszönheti. A társaság eredményéhez a Slovnaft mintegy 5 milliárd forintos plusszal járult hozzá. Ezúttal sem okozott meglepetést az OTP, amely ismételten rekorderedménnyel rukkolt elő. A profitnövekedés motorjaként a dinamikusan bővülő lakáshitelek szolgálnak: a javuló teljesítmény főként a növekvő lakossági hitelállomány által duzzasztott kamatbevételeknek köszönhető, miközben a cég díjbevételei is érezhetően növekedtek. A bank mérlegfőösszege 16,3 százalékkal emelkedett, aminek hátterében részben a tavaly felvásárolt szlovák pénzintézet, az IRB konszolidálása áll. Az elemzői várakozásokat túlszárnyaló eredményről számolt be a Matáv, melynek eladósodottsága a nemzetközi telekom-társaságoktól eltérően csökkent, jelenleg már csak 40,5 százalékos. A növekedés egyre inkább a Westelnek és a Maktelnek tulajdonítható, ezek 19, illetve 11 százalékkal gyarapították árbevételüket, míg a Matáv saját vezetékes hálózata már kevésbé remekelt. A társaság pénzügyi vesztesége azonban a tavalyi 12 milliárdról 20 milliárdra nőtt, ami a Westel-részesedés megvásárlásra felvett hitellel, illetve a létszámleépítés egyszeri költségeivel magyarázható.
Kis magyar Enron
Nem kellett sokat várnia a magyar befektetőknek arra, hogy az Enronhoz hasonló esettel találkozzanak. Bár a Humet kapcsán csődről és botrányról (még) nem lehet beszélni, számviteli csemegékről annál inkább. A BÉT egyik legkisebb szereplőjétől már megszokott, hogy időről időre előrukkol valami új “ötlettel”, ám legújabb eredmény-kimutatása egyedülálló a magyar tőzsde életében. A társaság a harmadik negyedévre mínusz 17 millió forintos árbevételt jelölt meg, ami az első félév során elért – amúgy sem túl magas – forgalmat 92,1 millió forintra apasztotta. A cég mindehhez semmiféle magyarázatot nem fűzött (a törvényben előírthoz képest egyébként egy napos késéssel publikált) jelentésében. A társaság sokat látott befektetőinek azonban ennél komolyabb sokkra is érdemes felkészülniük. Miként a gyorsjelentésből is kiderül, a Humet immáron a csőd szélén táncol, s lényegében csak egy távoli, a kívülállók felé nem konkretizált tajvani megrendelésben reménykedhet. Árbevételénél egyébként csak üzemi eredménye siralmasabb: eddig 330 millió forint mínuszt mutat. Több “érdekes” tétel társaságában megjelenik egy 72,6 millió forintos reklámköltség is, ami az eddigi tendencia folytatódása esetén az év végére túlhaladhatja az árbevételt. Ha a cég üzletileg túl is éli az idei évet, még mindig szembe kell néznie az eddig nem realizált 230 millió forintos veszteséggel, ami a saját részvényeken képződött eddig. Sok múlik azon, hogy a PSZÁF időben felfigyel-e a kétes számokra, vagy a társaság – az amerikai Enronhoz hasonlóan – mindenki szeme láttára rohan a csődbe.
A gyorsjelentési szezon kellemes meglepetéseinek sora ezzel véget is ért. A két gépipari társaság, a NABI és a Rába veszteségről számolt be. Ez a buszgyártó szempontjából azért sem jó hír, mert megkérdőjelezi a társaság amerikai tőzsdei bevezetésének sikerét. Az elsősorban tengerentúli piacra gyártó cég eladásai immáron fél éve csökkennek, miközben az erős forint is tovább rontja az eredményeket. A Rába, ha lehet, talán még nagyobb csalódást okozott részvényeseinek. A társaság – az előre jelzett 150 milliós veszteséget megötszörözve – 800 millió forintos mínuszt mutatott ki a harmadik negyedévben, amit a piac általános szűkülése mellett az iráni eladások drasztikus visszaesésével és a forint erősödésével magyaráz. Helyzetét tovább rontja, hogy a kilátások sem biztatóak: várhatóan még tovább zsugorodnak a piacok, és a honvédségi tender kiírása is húzódik.
Felemás képet mutat a kicsiny magyar technológiai “szektor”, amelyből a Synergon kellemes számokkal állt elő, míg a Graphisoft rossz bizonyítványt tett le az asztalra. A Synergon árbevétele és eredménye is felülmúlta a várakozásokat. A társaság ismét nyereséges negyedévet tudhat maga mögött – igaz, csak szerény profitot tud felmutatni. Az eredményt felfele húzta cseh leányvállalata, az Infinity, valamint a hardver-szoftver részleg növekedése. A Graphisoft árbevétele ezzel szemben számottevően csökkent, elsősorban a társaság fő termékének számító ArchiCAD gyenge eladásai miatt. A cég gazdálkodását nagyban befolyásolta a szektor általános visszaesése. 
VEGYES KÉP. A Danubius eredményeit a nyári árvizek, az erősödő forint, a növekvő konkurencia- és árharc, valamint a tavaly szeptember óta általánosan lecsökkent turizmus egyaránt súlyosan érintették. A cég árbevételében így nagyobb szerepet kaptak a külföldi szállodaláncok, amelyek teljesítménye azonban, hasonló okok miatt, szintén elmaradt a várakozásoktól. Nem volt véletlen a Pannonplast októberi profit-figyelmeztetése sem: a műanyagipari társaság a harmadik negyedévben veszteséget termelt. Ezt főleg a romló gazdálkodási környezet és egyes technológiák gyenge teljesítménye okozta. A vegyipart képviselő TVK és BorsodChem egyaránt kedvező eredményről számolt be, ami a javuló jövedelmezőségnek és a lecsökkentett költségeknek tudható be. A kisebb társaságok közül az Inter-Európa Bank – hasonlóan az OTP-hez – főként a dinamikusan bővülő lakossági hitelállománynak köszönheti tovább javuló profitját. Hasonlóan jó, a várakozásoknak megfelelő nyerségről számolt be a Globus, amely kissé növekvő árbevétel mellett tudta némileg javítani a nyereségét.
A befektetők az eredményeket az elmúlt napok tapasztalatai alapján pozitívan értékelték: a gyorsjelentési szezon zárónapján, november 14-én például, ami egyébként közzétételi dömpingidőszak is volt, a BUX 180 ponttal erősödött, de több más közzétételi napon is a szokásosnál valamivel magasabb volt a tőzsdei forgalom. Ám a tapasztalatok szerint a befektetők hamarosan ismét a nemzetközi eseményekre koncentrálnak. Az elemzők várakozása szerint pedig az idei utolsó negyedév már nem tartogat meglepetéseket a céges eredményeket illetően: az elmúlt hónapok tendenciái tovább folytatódnak a társaságok gazdálkodásában.
