Kínaiul tudó képzett személyzetük készen áll az induláshoz, ezekben a napokban az üzleti terv elfogadása zajlik, valamint a felügyeleti működési engedély kiadására várnak – tájékoztatták a Figyelőt az itteni működését akár még az év vége előtt megkezdő Bank of China Hungária Rt. budapesti főhadiszállásán. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a 2,7 milliárd forint jegyzett tőkéjű és 100 százalékban az anyabank tulajdonában álló pénzintézet megalapítását már augusztusban jóváhagyta, azóta az eddigi hazai képviselet vezetője, Shu Xsziao Dong irányításával az igazgatóság további tagjai – két kínai szakember, Schiffer Péter (a felügyelet korábbi főosztályvezetője) valamint Fekete János (volt jegybanki elnökhelyettes) – a bank kiépítésén dolgoztak.
A Bank of China Pekingben. 90 éves tapasztalattal.
ORGANIKUS FEJLŐDÉS. A tervek szerint a pénzintézet eleinte egyetlen budapesti fiókkal teljes körű szolgáltatásokat kínálna, de a későbbiekben szó lehetne további kirendeltségek megnyitásáról, vagy elektronikus banki termékek bevezetéséről is. “Az első három év előrejelzéseiben akvizíciós tervek nem szerepelnek” – mondta kérdésünkre Schiffer Péter, aki ezzel cáfolta azokat az értesüléseket, hogy a kínai bank akár a közelgő újabb bankprivatizációs hullám egyik aspiránsaként lépne fel, s a Postabank megvásárlására licitálna. A Bank of China az “organikus fejlődésre” szavaz, vállalati és lakossági pénzintézetként főként a magyar-távol-keleti gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre, illetve a Magyarországra települt masszív kínai vállalkozói réteg mindennapi és speciális pénzügyi igényeinek kiszolgálására szakosodna.
A magyar piacra nem elsőként lép most távol-keleti pénzintézet: a dél koreai vagy éppen a maláj versenytársak már korábban kiépítették hídfőállásaikat. A Figyelő TOP 200 banki rangsorában a legelőkelőbb helyet a dél koreai Daewoo Bank foglalja el, amely 43,2 milliárd forintos mérlegfőösszegével a 25., a Hanwha Bank 12,3 milliárddal a 30., a malaysiai befektetők tulajdonában lévő IC Bank pedig, 11,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, a 31. helyen állt tavaly. Habár a bankok átfogó hazai versenyében egyikük sem rúg igazán labdába, a Daewoo a márkához kötődő autófinanszírozással, a Hanwha bizonyos speciális lakáshitel-termékekkel tűnik ki, ami azt bizonyítja, hogy lehet létjogosultsága a kisebb szereplőknek is. Főleg, ha egy-egy ilyen kis pénzintézet igen erős háttérrel rendelkezik; ez érvényes a Bank of Chinára, amely az anyabankra, az anyaországra tud támaszkodni.
A tőkeerejével és 420,2 milliárd dolláros mérlegfőösszegével – a Banker magazin kimutatása alapján – a világ 18. legnagyobbjának számító Bank of China (esetleg valamelyik másik kínai versenytárs) belépője a magyar bankpiacra éppen ezért már várható volt. A pénzintézet ugyanis 1997 óta képviseletet tartott fenn Budapesten, ráadásul a Moody’s által a feltörekvő bankokról készült összeállításban az első öt-hat helyen évről évre rendre kínai vagy tajvani szereplők állnak, a tavalyi rangsorra például 27,3 milliárd forintos saját tőkével éppen a mostani pesti “újonc” került fel. A 90 éves fennállását az idén ünneplő és egyébként Kínában a legnagyobbnak számító bank egyben a legrégebbi ottani pénzintézet 1949 előtt a központi banki feladatokat is ellátta. Az 1994-es bankreform során állami tulajdonú kereskedelmi bank lett, tevékenységét az Euromoney magazin 1992-ben és 2001-ben is a legjobbnak minősítette Kínában, sőt 12 egymást követő évben még a Fortune 500-as listájára is felkerült. Manapság a világ legtávolabbi zugaiban tart fenn képviseletet vagy leányvállalatot, kereskedelmi, befektetési banki feladatokkal éppen úgy foglalkozik, mint a biztosítási üzletággal.
ÓRIÁSI PIAC. A bank által is kihasználható óriási lehetőségeket jelzi, hogy Kína Magyarország 9. legnagyobb kereskedelmi partnere, az Európán kívüli térségben pedig az Egyesült Államok után a 2., megelőzve Japánt is. A kereskedelmi forgalomban viszont nagyarányú a magyar hiány (lásd a grafikont), az idei első fél évben a Kínával szemben kialakult negatív szaldó adta az összes magyar deficit több mint felét. A Külügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb kínai külkereskedelmi vállalatok állami támogatással csaknem 50 önálló kereskedelmi irodát létesítettek már hazánkban, ezenkívül mintegy 3,5 ezer kínai magáncéget jegyeztek be. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozás, illetve étterem. Kínai adatok szerint a nálunk levő kínai befektetések értéke körülbelül 120 millió dollár. Kínai tőkével két szálloda jött létre Budapesten, s rövidesen átadják a mintegy 200 millió dollárból épülő budapesti Asia Centert is. A tervek szerint itt nagyszámú kínai vállalat nyitna boltot vagy irodát, a központhoz tartozó ipari parkban pedig később lehetőség nyílna termelő befektetésekre is.
A Gazdasági és Közlekelési Minisztérium statisztikái szerint Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyes vállalat működik, ezek azonban jórészt magyarországi kínai cégek ottani befektetései, amelyek így használják ki a külföldi beruházóknak kínált előnyöket Kínában. Kínai adatok szerint 2002 júniusáig az ázsiai országban levő magyar beruházások összege 61 millió dollár volt.
