Ha létezne ilyen díj, akkor a „privatizált hazai cégek állatorvosi lova” címére óriási eséllyel pályázhatna a Fűzfői Papírgyár. A régi füzetborítóiról ismert, apró vitorlás logóval azonosítható, 1928-ban alapított hazai papírgyártó – amely még a Budapesti Értéktőzsdét is megjárta – immár sokadik tulajdonossal a háta mögött, s egy felszámolás után próbál megbirkózni a hullámokkal.
A fűzfői üzem. Nem megy minden simán.
ÚJABB BOMBA. A társaságot tavasszal a kis cégnek számító Pesterzsébeti Papírgyárban (PEP) meghatározó tulajdonosként jegyzett magyar származású kanadai üzletember, Róth György (George Roth) és Pintér János vásárolta meg (Figyelő, 2002/11. szám). A PEP korábban bérelte is az üzemet, ám a termelés a felszámolás időszakában akadozott. A gyárat körüllengő állandó bizonytalanság az új tulajdonos megjelenésével csökkenni látszott, s a termelés is stabilizálódott a nyár végére. A múlt hónapban azonban egy újabb bomba robbant. A TV2 Tények című műsorában rövid beszámoló tűnt fel, amely szerint a cégbíróság bármikor megszüntetheti a gyárat tulajdonló kft.-t, mert nem találták meg az igazgatót a bejelentett címén. A híradásban az igazgatóról azt állították, hogy a „kétes olaj- és gyémántügyleteiről ismert” Voluta Kft.-vel is kapcsolatban állt. (A cég 1996-ban nyom nélkül eltűnt, miután 3 milliárd forintos köztartozást halmozott fel.)
A Figyelő információi szerint valóban létezett kapcsolat a papírgyárat tavasszal megvásárló Pintér János és a Voluta Kft. között, ám az kimerült egy olyan szerződésben, amely a Pesterzsébeti Papírgyár egyik fővároson kívüli telephelyének eladását tartalmazta a kilencvenes évek közepén. A felröppentett információk alapján kikövetkeztethető, hogy a hírbe hozott cégvezető Pintér János, aki ma már nem is irányítja a fűzfői gyárat. Pintér tulajdoni hányada jelenleg csupán 10 százalékos az Első Hazai Papíripari (EHP) Kft.-ben, amelyet éppen a gyár megvásárlására hoztak létre. A kft. üzletrészének 90 százalékát a fent említett George Roth birtokolja, a fűzfői gyárat pedig a nyár eleje óta személyes ismerőse, Mészárovics Imre vezeti.
Mészárovics elmondta, meglehetősen váratlanul érte őket a teljesen alaptalan médiatámadás. Ez újra bizonytalanná teheti az üzleti partnerekkel az elmúlt hónapokban helyreállított kapcsolatokat, ezért leszögezi: a médiában ismertetett vádak nem csupán légből kapottak, de egyenesen megszervezett lejárató akciónak tűnnek. Mészárovics azonban nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, kinek állhat érdekében egy ilyen akció.
ÁRVERSENY A HÁTTÉRBEN? Kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki, hogy a fűzfőiek agresszív árpolitikája miatt haragvó egyik kisebb üzleti ellenlábas hívta fel a média figyelmét arra, hogy a cégbíróság „nem találja” Pintér Jánost. Azt még korai megmondani, hogy a felbukkant (ál)hír miként hat a cég gazdálkodására. A gyárnak ugyanis a felszámolás befejezése óta eltelt hónapokban sikerült talpra állnia. George Roth 160 millió forintnyi tőkét pumpált a vállalatba, így tavasszal – több hónap szünet után – újraindult a termelés a felszámolás során megvásárolt eszközökkel. A mintegy 2 milliárd forintos tartozást azonban néhány hitelező az új tulajdonostól követelte, ami ismét zavarokat okozott a mindennapi működésben, ám az új vezetésnek a hírek szerint sikerült megnyernie a korábbi hitelezők többségét, így biztosítani tudták az alapanyag-ellátást.
Ezzel az őszi szezon előtt beindulhatott a hagyományos füzetgyártás. Szintén jó döntésnek bizonyult az igen nyomott árak alkalmazása. Ezzel sikerült ugyanis a nagyobb hipermarket-láncokba is bejuttatni a vitorlás logós füzeteket, s lekötni az óriási – évi 30 millió tonnás – füzetgyártó kapacitás nagy részét.
