Jóllehet, a dotcom válság és a recesszió hatására az informatikából való kiábrándulás az utóbbi három évben az egész világon érzékelhető volt, James Bellini, a közelmúltban megrendezett BMC fórum előadója szerint elérkezett az idő a kilábalásra. A világ egyik legnagyobb független szoftvergyártójaként számon tartott BMC meghívására hazánkba látogató, nemcsak jövőkutatóként de egyúttal a BBC gazdasági szakértőjeként is ismert Bellini 2020-ig felvázolt prognózisában ismertette, hogy az informatikai szemléletváltozás hatására miként tehető sikeressé az új trendekre nyitott cégek üzleti környezete.
Bellini szerint a válságkezelés záloga annak a feltörekvőben lévő vezetői generációnak a kezében van, amely a századvég menedzsereivel szemben nem hiszi azt, hogy egy-egy technológia megvásárlása kész megoldást nyújthat a vállalat problémáira. “Amíg a vezetők úgy tekintenek a technológiára, mint egy darab aszpirinre, ami minden bajt orvosol, addig nincs lehetőség a fejlődésre” – véli Bellini. Az IT rendszereket eszközként kell felfogni, de a sikerhez a termék intelligens használatának elsajátítása is szükséges. Ezen túlmenően a válságból való kilábalás része, hogy az üzleti vezetők felismerjék: a technológia nem állít elő szolgáltatást, csupán az előállítási folyamatot támogatja. A fejlődés tempóját, irányát ugyancsak befolyásolja, hogy a menedzsment az informatikát a vállalat stratégi-ailag fontos részének tekinti-e. “Ideje lenne mellőzött szerepéből kimozdítani az IT részleget, mert az nem csak támogatja, hanem vezérli is az üzletet” – hangoztatta a brit szakértő. Hasonlatként azzal szolgált, hogy a jövőben a vállalaton belül az IT részlegnek nem a kerék, az alváz vagy a motor szerepét kell betöltenie, hanem a kormányét, amely segít megszabni az irányt, illetve az ügyfél elvárásai elébe menő stratégiát.
A hardver jövőjeA novembertől 3 gigahertzes kiszerelésben elérhető Pentium 4-es processzor 10 gigáig gyorsítható majd, de 2020-ig a gyártók termékei a több tucat gigát is elérik – jósolta Golubeff Róbert, az Intel Magyarország képviselője a BMC fórumon. Szerinte a monitorok által megjelenített kép akkorra háromdimenziós lesz, s abban kézzel forgathatjuk a grafikonokat. A notebookok 90 százalékban teret nyernek az asztali gépekkel szemben. Többnapos újratöltés nélküli üzemidejük, a PC-vel azonos teljesítményük teszi majd vonzóvá e készülékeket. A winchesterek terabyte méretűek lesznek. A számítógépeket a jövőben divattervezők alakítják, akik leszámolnak a doboz jelleggel. Teret nyer a vezeték nélküli technológia, sokat fejlődik a számítógéppel való kommunikáció, ugyanakkor megjelennek a beszéd- és testmozgásokat felismerő programok.
Amennyiben a fentiek szerinti kedvező szemléletváltozás következik be a vállalatok életében, úgy 2020-ig összezsugorodnak a cégek. A hagyományos vállalati felállás megszűnik. A törzsalkalmazottak száma csökken, a szabadúszó, készenléti munkaerő, az önmagukat foglalkoztatók, a szakértők, a tanácsadók szerepe felértékelődik. A központilag telepített részlegek helyett kihelyezett, mobil szervezeti egységek működnek majd. A kihívást ezek után pedig az jelenti majd a vállalat vezetői számára, hogy miként kezeljék, irányítsák az eddig ismeretlen, mobil infrastruktúrára épülő vállalatot. Bellini úgy véli, erőforrás-kihelyezés vár a vállalatok informatikai részlegeire is. A cégek a jövőben a világ másik végén oldják meg az adattárolást, fejlesztést. Mégpedig ott, ahol demográfiai robbanás várható, így Kínában vagy Afrikában. Mivel az öreg kontinensen nem várható népességnövekedés, Európában csökken az effajta outsourcing tevékenység. Mindez nem példa nélküli a mai világban, de fontos tudni, hogy a jelenség valószínűleg csak másfél évtized múlva válik általánossá.
Az informatikai iparág a földrajzi megoszlás változása ellenére továbbra is rohamléptekkel fejlődik majd, amivel minden fő- és mellékszereplőnek lépést kell tartania. A modernizáció elsősorban a kisvállalkozások számára jelent majd kihívást. A fejlesztési ütem finanszírozásához minden kis- és középvállalkozás adott időpontban szükségszerűen részévé válik egy nagyobb üzleti ökoszisztémának, amely nagy cégeket is magában foglal. Nekik, miként ez az autóiparban már ma is megfigyelhető, érdekük lesz, hogy finanszírozzák a kisebb vállalatok technológiai beruházásait. A nagy cégek ütőképességét ugyanis nagymértékben befolyásolja a kisebbek hatékonysága, mert a partnerek, beszállítók működésének elmaradottsága a megrendelőt is visszaveti.
Bár a változások hosszú évek múlva következnek be, Bellini erőjelzése nem kizárólag a fejlett országokra vonatkozik. Szerinte hazánkban 8-10 év alatt ugyancsak át lehet állni a vállalatokon belüli informatika ésszerűbb alkalmazására. Az Európai Unióban tapasztalható verseny erősödése pedig várhatóan tovább csökkenti ezt az időt.
