Gazdaság

Ericsson-gondok – Elterelő hadművelet

Válással riogatja a japán Sonyt a svéd Ericsson, miután mobiltelefonok gyártására létrehozott vállalkozásuk, a SonyEricsson a vártnál rosszabbul szerepel.

Saját csapatának lőtt gólt a közelmúltban Kurt Hellström, az Ericsson elnök-vezérigazgatója, amikor a Sonyval közösen életre hívott SonyEricsson Mobile Communications cégre próbálta “kenni” a svéd konszern egyre sokasodó problémáit. Az alig egy éve megalakult japán-svéd vállalkozásnak szánt különféle kritikák ugyanis végső soron megfogalmazójuk fejére szállnak vissza. A nemtetszésének a sajtóban is hangot adó Ericsson-vezér tudniillik egyúttal a SonyEricsson igazgatóságában is helyet foglal. Persze a “meccsnek még nincs vége”. Az Ericsson a legutóbbi akciója, az alig egy hete lezárult részvénykibocsátás – az egyszerre látszólag két kapura játszó vezetőinek taktikai húzásai ellenére – sikert hozott: a vételre felajánlott 30 millió korona értékű B-típusú részvény 99,5 százalékát lejegyezték. Ráadásul a papírok mintegy 35 százalékára nem elsőbbségi alapon jelentkeztek a vevők, amiből a cég arra következtet, hogy pakettjét túljegyezték.

Ericsson-gondok – Elterelő hadművelet 1KÖZÖSKÖDŐK. Mindettől függetlenül persze a mobiltelefonok gyártásával foglalkozó cég “befeketítése” jól sikerült; aki eddig nem hallotta, az Ericsson topmenedzserének a Wall Street Journalban megjelent nyilatkozatából megtudhatta: működésének első félévében a SonyEricsson nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Olyannyira nem, hogy a sajtóban megjelent – és hivatalosan eddig meg nem cáfolt – hírek szerint az Ericsson már a Sonyval való szakítás lehetőségét is fontolóra vette. Holott az egy évvel ezelőtti nyilatkozatok fényében a feleknek egyelőre nem igen van okuk szemrehányásokkal elárasztaniuk egymást, illetve közös vállalkozásukat. Az elemzői vélemények szerint azonban természetes, hogy az egyre kínosabb helyzetbe kerülő Ericsson vezetőinek hamar elfogy a türelmük.

Jó másfél évvel ezelőtt a Sonynál és az Ericssonnál egyaránt sokat vártak közös cégük megalakításától. A Sony számára a svéd óriásvállalattal való közösködés lehetőséget biztosított az európai mobiltelefon-piacon, s ezzel az itt honos GSM világban való megjelenésre. Az egy évtizeden át zökkenőmentesen fejlődő mobiltelefóniában elkényelmesedett Ericsson számára pedig a tőkebevonás és a “technológiai vérfrissítés” lehetősége tette vonzó partnerré a Sonyt. A legnagyobb mobil-távközlési berendezésgyártók közé tartozó Ericsson ugyanis a telekom-piacon – amely a 3G-szolgáltatások beindításához szükséges licencek tendereztetése után lényegében összeomlott – egymagában már nem tudta megőrizni pozícióit.

A SonyEricssonnal szemben megfogalmazott elvárások a cég 2001. októberi indulásakor nem tűntek elérhetetlennek. E szerint a társaságnak öt éven belül piacvezetővé kell válnia a mobil multimédiás piacon, és már működésének első évében eredményesen kell gazdálkodnia. Az Ericsson azonban a vegyes vállalat első üzleti évének kellős közepén jónak látta megkongatni a vészharangokat.

A legnagyobb aggodalomra a cég pénzügyi eredményei adtak okot. A SonyEricsson az idei első negyedévet, 10,3 milliárd svéd koronás forgalom mellett, lényegében nullszalldóval zárta, míg a második negyedévben a 8,8 milliárd koronás árbevételre 800 millió korona veszteség jutott. Ez pedig a szintén veszteségesnek ígérkező harmadik negyedév fényében akkor sem lehet megnyugtató a svéd anyacég számára, ha a SonyEricsson az év utolsó három hónapját, valamint az azt követő időszakot már eredményesnek prognosztizálja.

Emellett a svéd panaszok között nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a tavaly októberben útnak indított cég piaci részesedése alacsonyabb a vártnál. A hivatalos adatok szerint a SonyEricsson az első félévben összesen 11 millió különféle mobiltelefont értékesített. Ez globálisan hozzávetőleg 5,6 százalékos piaci részesedést biztosított számára, miközben az Ericsson egy évvel korábban egymagában – tehát a Sony nélkül – 7,7 százalékos súllyal dicsekedhetett. (Ezért a visszaesésért az anyavállalatot aligha kárpótolja, hogy a kicsinek számító magyar piacon a SonyEricsson részesedése immár meghaladja a 10 százalékot. Különösen, ha ehhez hozzávesszük, hogy a korábban szerényebben szereplő Siemens ezen a kis piacon 40 százalék fölé tornászta piaci részesedését, átvéve a vezetést az eladások mintegy 35 százalékát magáénak mondó Nokiától.)

Egyes hírek szerint persze az Ericssonnál is akadnak, akik derűlátóbban szemlélik a svéd-japán vállalat helyzetét. A kétségtelenül “lassan kezdő” cég az elemzők szerint azzal máris eldicsekedhet, hogy öt év helyett hat hónap alatt megszerezte a vezető pozíciót a multimédiás mobilpiacon. A társaság T68i, illetve T300 jelzésű készülékének ugyanis eddig csupán egyetlen vetélytársa akadt, a Nokia 7650-es. Mindehhez azonban a szakértők sietnek hozzátenni: a SonyEricsson számára az egyelőre igen kicsi multimédiás mobilpiacon elsőséget biztosító, igen drága maroktelefonok önmagukban nem hozhatják meg a várt sikert. A társaság értékesítési eredményei jelenleg azért szerényebbek a kelleténél, mert az olcsó, 80 euró alatti áron beszerezhető készülékek hiányoznak a kínálatából. A 2002 végére, 2003 elejére beharangozott érkezésüknek pedig csak további hónapok elteltével lesz kimutatható a hatása.

KITARTANAK. Mindenesetre az Ericssonnál azt ígérik: két-három negyedéven át még kitartanak. Aztán, ha a SonyEricsson továbbra is gyengébben szerepel a reméltnél, elválnak a Sonytól, továbbá a 2003 októberéig beígért 500 millió eurós befektetés ügyét is újragondolják. Eközben a Sonynál egyértelműen a közös cég fenntartása mellett foglalnak állást. A távol-keleti elektronikai óriásnál a hírek szerint úgy tartják: az Ericsson a bűnbakkeresés helyett jobban tenné, ha először a saját háza táján tenne rendet. Mert bizony ott is bőven akad tennivaló.

Hogy pontosan mi minden, arról az Ericssonnál keveset hallani. Mindenesetre tény, hogy a jelenleg 90 ezer főt foglalkoztató svéd cég egy éven belül mintegy 30 ezer munkatársa elbocsátását tervezi. Ettől a lépéstől a társaság 50 milliárd korona körüli megtakarítást remél.

Emellett az Ericsson helyzetéről az elemzők szerint sokat elmond, hogy a menedzsment valóságos road show-t rendezett a tengerentúlon a befektetők bizalmának megnyerésére. Az egyelőre nem hivatalos közlések szerint a szeptember 6-án lezárult részvénykibocsátásból az Ericssonnak 3,2 milliárd dollár bevétele származik. Márpedig a befektetői bizalom ilyen mértékű felkeltéséhez áldozatokra volt szükség. A reménybeli befektetőket biztosítani kellett arról, hogy pénzük jó helyre, tehát eredményesen működő vállalkozásokba kerül. Az elemzők úgy vélik, ezzel függ össze Kurt Hellströmnek a SonyEricssont bíráló nyilatkozata is, aminek a befektetők befolyásolásán kívül semmiféle egyéb célja nem lehetett. A svédek számára a “kirakat-vállalkozásnak” számító közös cég megkritizálása kevésbé látszott kockázatosnak, mint saját szennyesük kiteregetése. A mobiltelefon-gyártó vállalat hibáinak felemlegetésére, illetve a Sonyval való szakítás meglebegtetésére épülő “elterelő hadművelet” célja éppen az egyre szorongatóbbá váló pénzügyi problémák elkendőzése lehetett. A nem hivatalos hírek szerint ugyanis a 2001-et 210,8 milliárd koronás, tehát mintegy 22 milliárd dolláros árbevétellel záró Ericsson kinnlevőségeinek értéke az idén meghaladja a 2 milliárd dollárt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A mobiltelefon-szolgáltatóknak az utóbbi egy-két évben leszállított, de máig ki nem fizetett berendezések és a 3G-hálózatokhoz rendkívül drágán kifejlesztett, ám egyelőre eladhatatlan technológia a SonyEricsson által okozottnál lényegesen nagyobb tehertétel az Ericsson számára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik