Szűkszavú határozatokból értesülhettek a befektetôk arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) óriás-bírságokkal “szórta meg” a még talpon lévô, kevés, bankoktól független brókercégek egyikét. A Buda-Cash Brókerház Rt.-nek 5 millió forint, öt magánszemélynek pedig – köztük Pintér Zoltánnak, a cég vezérigazgatójának, helyetteseinek, Varga Péternek és Gyarmati Jánosnak, valamint alkalmazottaiknak – 1,0-1,5 millió forint büntetést kell fizetniük, a hatóság rövid indoklása szerint “a tisztességtelen árfolyam-befolyásolásról szóló szabályok megsértése miatt”. Az egyébként ilyenkor szokásos részletes indoklás nélkül a felügyelet a fentieken túl csak annyit közölt, hogy az Elsô Hazai Energia Portfólió Rt. (EHEP) részvényeire még 2000 novemberében és decemberében megkötött ügyletekrôl van szó.
MegérzésekJúlius utolsó kereskedési napján, a mostanában álmatag forgalomhoz szokott pesti parketten elsô látásra megmagyarázhatatlan élénkülés következett be. A nap kezdetén az OTP Bank papírjait az eladók bô 1 milliárd forintos forgalom mellett 6 százalékos mínuszba tolták, közel 1700 forintig, ahonnan azonban napon belül folyamatos emelkedés indult meg. A záróár végül 1859 forint lett, 5,6 milliárd forintos forgalom mellett, ez utóbbi egyben az aznapi 8,7 milliárd forintos összkereskedés tekintélyes részét jelentette. A magyarázat – legalábbis részben – a Magyar Tôkepiac néhány nappal késôbbi számaiból derült ki: maguk az OTP-vezetôk voltak ugyanis a jelentôs forgalom hátterében. Spéder Zoltán, a pénzintézet alelnöke több mint 1 milliárd forint értékben kötött át, vagyis eladott és vett 1797 forintos árfolyamon 560 ezer részvényt. Jóval kisebb mértékben, de Lantos Csaba, a bank vezérigazgató-helyettese is beszállt a boltba, tízezer darabot vásárolt saját cége papírjaiból 1776 forintos átlagáron.
Értesüléseink szerint a PSZÁF berkein belül is felkapták a fejüket ezekre a tranzakciókra. A hatóság embereinek is feltűnt ugyanis, hogy az idén leginkább 2000 forint felett tanyázó OTP-papírokkal a vezetôknek sikerült a klasszikus szabály szerint szinte a legmélyebb ponton vásárolniuk, az árfolyam ráadásul már a következô napokban meredek emelkedésbe kezdett. Azt már csak a rosszindulatú piaci rókák teszik hozzá, hogy a mélypont után alig két munkanapra robbant a befektetôk által aligha sejthetett hír: a tekintélyes Moodys hitelminôsítô egy fokozattal javított a bank pénzügyi erejének megítélésén. A részvények azóta újból 2000 forint körüli kurzuson forognak.
BÍRÓSÁGRA VISZIK. A határozat ellen a felügyeletnél fellebezésnek ugyan nincs helye, s az összességében több mint 10 millió forintos bírságot elvileg harminc napon belül be kellene fizetni, az érintett brókercég olyannyira bízik saját igazában, hogy sietve bejelentette: bíróság elôtt támadja meg a döntést. Értesüléseink szerint azonban a PSZÁF szakértôi sem ijedtek meg a pertôl, hiszen “betonbiztosnak” tartják a bizonyítékaikat, ráadásul azt is tudják, hogy a határozataikat csak a legritkább esetben támadják meg, tavaly például az 5308 döntésbôl alig 60-at, s azok nagy részét is megnyerték a bíróság elôtt. Idejük mindenesetre volt az elôkészületekre, hiszen lassan kétéves ügyrôl van szó. A hosszadalmas eljárást a felügyelet sajtóosztályán azzal indokolták, hogy a vizsgálat lefolytatása idôigényes volt az ügyletek összetettsége, a számos résztvevô, illetve a cégkapcsolatok felderítése miatt. “Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás miatt egyébként már több esetben hozott határozatot a PSZÁF, a tudomásom szerint azonban ez az elsô eset, hogy a felügyelet ezen a jogcímen magánszemélyeket, a brókercég alkalmazottait, üzletkötôit bírságolta meg” – avat be az ügy jogi érdekességeibe Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie partnere. Ehhez a PSZÁF-nál csak annyit tettek hozzá, hogy “hasonló összetettségű árfolyam-manipulációs ügyben még nem hoztak elmarasztaló határozatot”.
Habár a Magyar Tôkepiacban csak az elôbb idézett szűkszavú határozat jelent meg, arról egy véletlen folytán maga a felügyelet tett, hogy a piacon ne kelljen sokat találgatni, mely ügyletekrôl is van szó pontosan: rövid ideig az indoklás ugyanis megjelent a PSZÁF honlapján.
A napilapokban idézett indoklás szerint egyébként 2000 végén a Buda-Cashhez, valamint annak vezetôihez és az EHEP-hez kapcsolódó társaságok, több, egymás között megkötött ügylettel egészen 950 forintig “tolták föl” a cég árfolyamát. A sorozatban végrehajtott kötésekkel – amelyek végeredményeként a részvények egy része az eredeti eladónál kötött ki újra – a felügyelet szerint leginkább az volt a probléma, hogy kimerítette az akkor hatályos értékpapírtörvényben leírt tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmát. Ráadásul a jelek szerint nem csupán a belsô körhöz tartozó befektetôk valószínűsített bennfentes ügyleteirôl van szó, hiszen felbukkan egy “sértett” is a felügyeleti indoklásban. Volt ugyanis egy megtévesztett befektetô, aki látva az elôtte és röviddel utána is 400 forint körüli árfolyamon mozgó részvény csodás szárnyalását, vett is 10 darabot a papírból december 18-án. Az aznapi 8741 darabos forgalom maradék része a Buda-Cash berkein belül köttetett.
MINDENKI MINDENKIBEN. Az EHEP egyébként a BÉT egyik legfurcsább papírja, a cég tulajdonosai ez év áprilisában döntöttek arról, hogy kivezetik az addig sem sok vizet zavaró társaság részvényeit a parkettrôl. A társaság részvényesi viszonyait áttekintve csak enyhe eufemizmusnak tűnik, hogy a Buda-Cash, a hozzá közel álló magánszemélyek és az EHEP Rt. sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a dokumentumok alapján gyakorlatilag mindenki, mindenkiben részes volt.
A tôzsdei kivezetésrôl szóló döntés idején nyilvánosságra került adatok szerint a szavazatelsôbbségi részvények révén a társaság legnagyobb tulajdonosa a Gordon Kft. és az O.P.M. Holding volt – elôbbi 32,07, utóbbi 31,25 százalékos szavazati aránnyal -, de 2,84 százalékos hányaddal bírt például a Buda-Cash is. A tulajdonosi összefonódást fokozta, hogy az EHEP Rt. “cserebere alapon” 25 százalékos részvényese volt a brókercégnek. Az ingatlanforgalmazó vállalkozásán keresztül birtokosa volt a társaságnak a dunaújvárosi önkormányzat is, amely 32,7 százalékkal rendelkezett.
A leginkább kockázati tôkealapként, fôleg energiaipari és közraktározási cégek részvényeit birtokló EHEP, a tulajdonos vállalkozások valamint a brókercég között ráadásul számos vezetôi összefonódás is látható. Az 524 millió forintos jegyzett tôkéhez képest elenyészô forgalmat lebonyolító társaság akkori it-tagja, Tölgyesi Péter például most hasonló funkciót tölt be a Buda-Cashben, a testületben pedig korábban a most megbírságolt brókercég vezetôi, Pintér Zoltán és Gyarmati János is megfordultak. Gyarmati ráadásul az EHEP egyik tulajdonos kft.-jében, az O.P.M-ben is jelentôs részesedéssel bír, ennek a vállalkozásnak az ügyvezetôje és részvényese, Varga Péter egyben a brókerház vezérigazgató-helyettese is. A Buda-Cash és az EHEP ráadásul ugyanarra a Váci utcai címre vannak bejegyezve. A cégek között egyébként számos ügylet zajlott le: az EHEP Rt. például tavaly 45,5 százalékos részesedést szerzett a Hungária Közraktározási Rt.-ben, az eladó pedig valószínűleg a brókercég volt.
BANÁNHÉJ. Habár a Figyelô kérdésére – a várható bírósági perre hivatkozva – sem a brókercégnél, sem pedig a felügyeletnél nem kívántak nyilatkozni, azt tôkepiaci elemzôk szinte kizártnak tartják, hogy a Buda-Cashnél éppen a normál esetben évente alig 10 darabos forgalmat produkáló EHEP Rt. részvényeinek manipulálásában sejtették az akkor már éppen elköszönni készülô “évszázad üzletét”. Sokkal valószínűbb, hogy az ár feltornázását az árfolyamnyereség-adó közelgô, 2001. január 1-jei bevezetése indokolta, addig ugyanis a magánszemélyek által realizált veszteség adómentes volt. “Ha az árfolyamot valaki meg akarja buherálni, akkor nem ilyen nyilvánvaló módszerekkel él” – mondja például egy neve elhallgatását kérô tôzsdei elemzô, aki rögvest ötletet is ad. Szerinte például offshore cégeken keresztül kötött ügyletekkel lazán befolyásolni lehet egy-egy kisebb cég árfolyamát a befektetônek tetszô irányba, ráadásul ebben az esetben még a hazai felügyelet is tehetetlen, szinte tökéletes bűnténnyel áll szemben.
Elképzelhetô, hogy a brókercégnél most sokat emlegetik a “banánhéj” esetét, valószínű ugyanis, hogy az ügyletek megkötésekor nem is sejtették: az ártatlannak tűnô adóspórolással kimerítik a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás törvényi pontjait. A felügyeletnél pedig a jelek szerint kapva-kaptak a szerintük tankönyvi mintaügyön, hogy jelezzék: figyelnek.
A Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie jogi iroda tájékoztatása szerint a legutóbbi nagy port felvert ügy egyébként az Eravis-részvények felvásárlásához kapcsolódik. Tavaly a felügyelet 5-5 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a – minôsítése szerint – tisztességtelen árfolyam-befolyásoláson rajtakapott Arago Rt.-t, illetve fô tulajdonosát, a Domestore Kft.-t. A két cég alig néhány nappal az Arago részérôl az Eravisra tett nyilvános ajánlat benyújtása elôtt kötött egymással egy 15 ezer darabos ügyletet a társaság papírjaira, amelynek árfolyama így “lehúzta” a felvásárlási ár megállapításának alapjául szolgáló 90 napos átlagárat. A felügyelet az eset után, hasonló gyanúk miatt, az Aragónak a Pick Rt.-re tett nyilvános ajánlata elbírálását is felfüggesztette. A cég eleinte perrel fenyegetôzött, majd visszavonulót fújt: az Eravis esetében utólag fizetett “kárpótlást” a befektetôknek, a Pick ajánlati árát pedig megemelte.
TISZTESSÉGTELENÜL. Szintén tavaly a Garagent kapott félmilliós bírságot, az 1999-es Garex-részvény eladási konstrukcióhoz kapcsolódó ügyletek miatt. A tranzakciók lényege az volt, hogy a befektetôk úgy vásárolhattak 1400 forintos árfolyamon a cég papírjaiból, hogy a fô tulajdonos visszavásárlási garanciát adott 1512 forintos szinten. A felügyelet ezt tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak ítélte, mivel a piacitól eltérô árfolyamot eredményezett.
Tavalyelôtt a Globus Rt.-t sújtották 1 millió forintos, a brókercégét pedig 200 ezres büntetéssel. A társaság ugyanis 1998 folyamán 22 alkalommal adott egyidejűleg vételi és eladási megbízást is az Eastbrokers Rt. részére. Az önkötéseket jellemzôen a korábbi tranzakciókhoz, vagy az elôzô napi záróárfolyamhoz képest sokkal magasabb árfolyamon adták, s minden esetben utolsó kötésként jöttek létre. Habár a cég mondhatta volna mentô körülményként azt, hogy egyszerű és a törvény által is megengedett árfolyam-karbantartást végzett, nem nagyon tiltakozott a döntés ellen.
