Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a napokban felszólította az orosz kormányt, sürgősen tegyen lépéseket a kalóz-CD-k gyártásának visszaszorítása érdekében. Oroszország tavaly Kína mögött a második helyre zárkózott fel a világ illegális CD- és DVD-exportőrei között. Amerikai becslések szerint az országban évente 200 millió hang- és videolemezt gyártanak, a belső piac ebből mindössze 10 milliót vesz fel, a többit külföldön illegálisan értékesítik.
A hatóságok a közelmúltban ugyan bezáratták Moszkva legnagyobb szabadtéri piacát, amely kizárólag CD-kre és videofilmekre specializálódott, ám órákkal az akció után egy elhagyatott televíziógyárban újra megjelentek az illegális kereskedők.
Az International Federation of Phonographic Industries (IFPI) adatai szerint 2001-ben 950 millió kalóz zenei CD került eladásra világszerte, ez majdnem 50 százalékos növekedés a 2000-es adatokhoz képest. A kalózkazettákat is beleszámítva tavaly 1,9 milliárdra emelkedett a világszerte értékesített, nem legális zenei hanghordozók száma, ami azt jelenti, hogy minden 5 eladott tételből 2 darab illegálisan másolt példány volt. Eszerint a világszerte kazettán vagy CD-n eladott zenei albumok 40 százaléka kalózmásolat, amihez hasonló arányt a zeneipar eddigi történelmében még sohasem mutattak ki. Az illegális forgalom nagyságát 4,3 milliárd dollárra becsülik a szakértők. A zenekalózkodás terén Kína, Oroszország és Brazília áll az élen. A Kínában eladásra került zenék 90 százaléka hamisítvány volt az IFPI adatai szerint. A kelet-európai országok közül Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában a legelterjedtebb a kalózkodás.
Az írható CD-k térhódítása mellett hatalmas lökést adott a zenei kalózkodásnak az olyan internetes fájlmegosztó hálózatok megjelenése, mint az AudioGalaxy, a Morpheus, vagy a Kazaa. Az IFPI becslése szerint egyébként 2002 májusában 3 millió ember használta a fájlcserélgető hálózatokat, amelyekről körülbelül 500 millió fájl volt letölthető.
Egyébként az elmúlt esztendőben összesen 33,7 milliárd dollárt tett ki a hanghordozók forgalma, 5 százalékkal kevesebbet, mint 2000-ben. A hanglemez-vásárlási kedv leginkább Dániában csökkent: 14,8 százalékkal. A legnagyobb piacnak számító Egyesült Államokban a visszaesés mértéke 4,5 százalék. A Magyar Hanglemezgyártók Szövetségének adatai szerint 2000 és 2001 között reálértékben 14 százalékkal csökkentek a hazai eladások, hasonló mértékű esésre csak 1997 és 1998 összevetésében volt példa.
