Egy fém, mégpedig a világegyetemben nem túl gyakorinak számító vas alkotja a Nap legnagyobb tömegét – állítják amerikai csillagászok.#<# Elméletük ezzel ellentmond a ma általánosan elfogadott teóriának, amely szerint a bolygónk számára életet adó csillag főként hidrogénből és héliumból álló gáztömeg.
Ma még úgy tartja a tudomány – és minden mérés ezt igazolja – hogy a Nap a körülötte keringő bolygókkal együtt mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt a csillagközi gáz- és porfelhő felszakadásából keletkezett. A University of Missouri asztronómusai azonban úgy vélik, naprendszerünk egy szupernóva – vagyis egy elöregedett csillag – robbanása révén született, és a Nap nem más, mint ennek az egykori szupernóvának a magja. Ez pedig általában sok vasat tartalmaz. Mindezt igazolja – állítják – hogy a Földre hullott meteoritokban, a Holdon vagy a Jupiteren sikerült a xenon-gáz egyik különleges formáját azonosítaniuk, márpedig ez köztudomásúlag szupernóvák robbanásából származik.
Az elmélet önmagában nem zárja ki, hogy a Nap energiájának egy része a benne lévő hidrogén termonukleáris fúziójából származik, ám a kutatók úgy vélik, ez a reakció csupán a kibocsátott energia egy részéért felelős. A hidrogén ugyanis szerintük – mivel ez a legkönnyebb elem -, csak a Nap külső kérgében foglal helyet, ám a kisugárzott energia legnagyobb része a belső magból származik, amit pedig valójában izzó vas alkot.
A teóriának természetesen gyönge pontjai is akadnak. Ezek közül talán a legelgondolkodtatóbb, hogy az eddigi mérések alig mutatták ki vas jelenlétét a Napban. Szintén a hipotézis ellen szól az a tény, hogy a csillagászok által emlegetett szupernóva-robbanás általában olyan erővel következik be, hogy az a megmaradó mag körüli több ezer fényévre kiterjedő körzetben tisztára söpri a világűrt – márpedig a Naprendszerben bőven akad anyag, mint például a bolygók, köztük a Föld.
