Újabb adattal járult hozzá az emberi faj történetéhez az a koponya, amelyet francia kutatók az afrikai Csád területén ástak elő#<#: most derült ki, hogy a tavaly nyáron előkerült maradványok egy 7 millió éves, az emberhez már hasonló lénytől származnak.
A felfedezés jelentősége azért óriási, mert korábban úgy tartották a kutatók, hogy ilyen fejlettségű főemlős – az emberi törzsfejlődés egyik oldalágának tekintett Australopithecus – jóval később, mintegy 4 millió évvel ezelőtt élt. Az új lelet azonban határozottan emberi vonásokat mutat: arckoponyája, állkapcsa és fogazata már a Homo sapienséhez hasonló, igaz, agyának mérete még az emberszabású majmokéra jellemző. Ez, valamint a lelőhelynek az eddig az emberiség bölcsőjének tartott Kelet-Afrikától való több mint kétezer kilométeres távolsága még zavarosabbá teszi a paleoantropológusok számára az emberi evolúcióról eddig kialakult képet.
A kutatók ugyanis már ma sem egymásból lineárisan levezethető “láncszemek” kapcsolódásának tartják az emberi evolúciót, hanem rendkívül összetett folyamatnak, amelynek során térben és időben elkülönülve tucatszám jöttek létre, majd tűntek el a különböző emberszabású majmok, emberszerű főemlősök és emberősök fajai és alfajai. A francia kutatók úgy gondolják: az általuk Sahelantropus tchadiensisnek nevezett lény a csimpánz és az ember ősének szétválása után élt, s inkább az ember ágat képviseli. Ha ez igaz, a fajunk keletkezésének idejére vonatkozó feltételezéseket alaposan korrigálni kell.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
