Tizennyolc százalékkal nőtt az internetes banki szolgáltatást használó lakossági és vállalati ügyfelek száma az elmúlt negyedévben – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. által a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal közösen készített felmérésből. A 11 pénzintézet (lásd külön) bevonásával végzett vizsgálat megmutatta, hogy bár a növekedés üteme európai viszonylatban is figyelemreméltó, a magyar online banki piac fejlettsége még jóval elmarad a nyugat-európai mögött.
Nálunk jelenleg 6 bank és 2 takarékszövetkezet nyújt folyószámla-szolgáltatást az interneten keresztül, 1 pénzintézet pedig befektetési jegyek értékesítésére használja ezt a csatornát. Még az idén azonban további bankok kezdenek internetes szolgáltatásokba: a felmérést végzők számára három nagyobb és egy kisebb bank jelezte, hogy 2002 végéig elkezdi online működését is.
A vizsgált bankok• Budapest Bank
• CIB
• Citibank
• EuroDirekt
• HBW-Express
• HVB
• Inter-Európa Bank
• K&H
• OTP Bank
• Raiffeisen Bank
• Volksbank
Bár még Európában is elsősorban a hagyományos ügyfélfronton, a bankfiókokban intézik a pénzügyeket, az online szolgáltatásokat ott a Magyarországon tapasztaltnál már jóval többen veszik igénybe. Itthon mintegy 175 ezer lakossági és 25 ezer vállalati internetes ügyfelet tartanak nyilván a felmérésben részt vevő pénzintézetek, ez pedig csupán teljes ügyfélkörük 6-8 százaléka. Európában ezzel szemben ez az arány 18 százalék: 2001-ben 24,6 milliónyi francia, német, olasz, spanyol, svéd és brit e-bankolt rendszeresen. Az online szolgáltatások közül mindenütt a számlainformáció és számlaegyenleg lekérdezése a legnépszerűbb: az európaiak 37 százaléka ellenőrzi számlaegyenlegét legalább hetente kétszer az interneten, tranzakciót viszont csupán e kör fele indít, bankkártyát vagy hitelkártyát online pedig mindössze 3 százalékuk igényelt már. Ez utóbbi szolgáltatás igénybevétele nálunk gyakorlatilag kimutathatatlan.
Érdekes, hogy az európai internetes penetráció a fenti mutatóknál jóval magasabb (valahol 30 és 40 százalék között lehet), tehát az e-ügyfelek aránya ettől alaposan elmarad. Ennek oka valószínűleg az, hogy a pénzintézetek – annak ellenére, hogy már-már kötelességüknek érzik az online szolgáltatások beindítását – egyfajta egyensúlyra törekszenek a hagyományos ügyfélkapcsolatok fönntartása és az e-banking között. Mindezt csupán részben magyarázza, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos díjakat a bankok a hagyományos úton tudják felszámolni – tehát érdekük a tradicionális front-office rendszer fenntartása -, a valódi ok inkább az ügyfelek magatartásában keresendő: a kliensek felváltva használják a hagyományos és e-banking utakat is, mindkét platform fenntartása kényszerítve ezzel a pénzintézeteket.
Magyarországra ez utóbbi viselkedés különösen jellemző. Az internetes lakossági szolgáltatási “csomagot” választó ügyfeleknek is csupán fele használja rendszeresen a netes lehetőséget. Vagyis az online ügyfélként nyilvántartott kliensek száma jóval nagyobb a valóságosnál. A bankok várakozása alapján mindenesetre ez év végére az ügyfelek több mint 6 százaléka már valóban a világhálón fogja lebonyolítani a tranzakciókat.
Ehhez természetesen az internetes kiskereskedelmi forgalom felélénkülésére is szükség van. A GKI becslése szerint 2001-ben alig több mint 100 millió forint cserélt gazdát a hazai netes POS-terminálokon, az idén azonban már 400 milliós forgalom várható ezen a csatornán. Mindezt a Magyarországon regisztrált, az online fizetéshez szükséges virtuális POS-terminálok szaporodása teszi lehetővé: számuk az előrejelzések alapján 200-ról 400-ra nő majd. Valószínűleg ez növekedés is hozzájárul majd a megkérdezett bankok által várt gyarapodás teljesüléséhez: reményeik szerint 2002-ben a lakossági internetes ügyfelek száma 75 százalékkal, a vállalati ügyfeleké pedig 50-60 százalékkal emelkedik.
