Török Zoltán
A Raiffeisen Értékpapír elemzője: Gyors bérkiáramlás, dinamikusan bővülő kiskereskedelemi forgalom, ismét emelkedő infláció – tömören így foglalhatók össze az elmúlt hónapok adatai. Kérdés, vajon van-e ok-okozati kapcsolat a fenti folyamatok között, és mire számíthatunk mindezek alapján a későbbiekben. A reáljövedelmek gyorsuló növekedése a fogyasztás természetszerű emelkedésével jár – az életszínvonal látványos javulását lehetett tapasztalni a közelmúltban. Kirívó mértékben az autóeladások gyorsultak fel, de szinte minden területen kétszámjegyű volt a növekedés. A keresleti oldal hatása az inflációra, ezek szerint mind ez idáig nemigen volt tetten érhető, s ebben a tekintetben nem várok változást. Így inflációs trendfordulóról szerintem nem lehet beszélni, de a bázishatás miatt az infláció csökkenő trendje sem tartható: véleményem szerint az év hátralévő részében további gyors fogyasztásbővülés mellett 5,5 százalék körül stabilizálódhat a pénzromlás üteme.
A fogyasztói árindex az év első hónapjaiban folyamatosan csökkent. Az áprilisi ráta azonban – a márciusi 0,7 százalék után – 0,9 százalékos árnövekedést jelzett, s ezzel a dezinflációs folyamat kissé megtört. A következő hónapokban bizonytalanságot jelent az olajárak hektikussága, az élelmiszerek áremelkedése, valamint a költségvetés által támasztott többletkereslet növekedése. Összességében az év közepéig egyre lassabban csökkenő, majd szinten maradó infláció feltételezhető. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban 5,5 százalékra módosította inflációs előrejelzését. A kutatói prognózisok éves átlagban ezzel megegyező vagy valamivel magasabb szintet jeleznek.
Az év első két hónapjában rekordmértékben, 12 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A megugrott költekezési kedv hátterében mindenekelőtt a reálkeresetek kétszámjegyű emelkedése, a széleskörűen elterjedt kiárusítások, árengedményes akciók és áruvásárlási hitelkonstrukciók állnak. A felfutás nemzetközi összehasonlításban is elismerésre érdemes teljesítményt takar. A jármű és üzemanyag-kereskedelem nélkül számított kiskereskedelmi forgalom volumenindexe a 15 uniós tagországban 1,5 százalékot, az euró-zónában 0,7 százalékot ért el az év elején, míg hazánkban 9,2 százalékot mértek.
Prices and consumption – Slower descent
The consumer price index kept dropping throughout the first months of the year. Following the 0.7 percent of March, April brought a rate of 0.9 percent indicating a slight brake in the deflationary trend. The wide fluctuations of oil prices, growing food prices and the increasing surplus demand created by the budget create uncertainties for the coming months. The inflation rate is expected to keep dropping at a decelerating pace until mid-2002 and stay level after that. The Hungarian National Bank has lately adjusted its inflation forecast to 5.5 percent. Research institutes predict a similar or slightly higher annual rate.
During the first two months of the year, retail trade grew a record 12 percent. Surging demand is caused primarily by the two-digit increase of real wages, widespread clearance sales and purchase credit plans. The boom indicates a performance outstanding even in international comparison. While the volume index of retail trade calculated without vehicle and fuel sales was 1.5 percent in the 15 EU member states and 0.7 percent in the EMS zone, it reached 9.2 percent in Hungary.
