Valóságos népmozgalmat indított el annakidején George Lucas, amikor útjára bocsátotta a Star Wars űreposz első darabját#<#: a tömegével alakult Csillagok háborúja klubok arra mindenesetre jók voltak, hogy az emberek érdeklődését a fantázia világa és annak technikai megvalósíthatósága felé fordítsák. Az újabb epizódok megjelenése érthető módon újra meg újra megmozgatja a Lucas-hívőket: ez persze a sztori mellett a filmes technika dollármilliókba kerülő legújabb csodáinak is szól. Nem mintha a valóságban zajló “űrhonfoglalás” olcsó mulatság lenne. A tervek szerint 2004-ig felépítendő Nemzetközi Űrállomás – amely 16 ország együttműködésének az eredménye – csak az amerikai adófizetőknek több mint 40 milliárd dollárjába került és pénzügyi számítások szerint majdani tíz évig történő üzemeltetése is több mint 100 milliárd dollárt fog felemészteni. A NASA azzal érvel a mostani szűk esztendőkben, hogy az ISI fantázianevű űrállomás lesz az emberiség ugródeszkája a XXI. századi kutatások számára. Mint azt Wolfner András tudományos szakíró a FigyelőPlusznak elmondta, mindez akkor érthető igazán, ha végigtekintjük a két Boeing 747-es belső terével vetekedő 110 méter hosszú és 80 méter széles űrlaboratórium kutatási területeit. Ennek jelentőségéről csak annyit, hogy a világon termelt energiának mintegy 85 százalékát égéssel állítják elő, s ez az oka a légszennyezés zömének is. Számítások szerint, ha az égési folyamatok hatékonyságát akár csak 2 százalékkal tudnák javítani, ez csak az Egyesült Államokban évi 8 milliárd dollár megtakarítást hozna. Elgondolható, hogy amennyiben ennek az összegnek csupán a töredéke jutna mondjuk a kultúra területére, hány meg hány, a fantázia világát is megszégyenítő “valóságfilm” készítését mozdíthatná elő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
