Hiánycikk ma Magyarországon a private banking szolgáltatás – állítja Csapó Ágnes, a K&H ügyvezetô igazgatója, annak magyarázataként, hogy az eddig csak egy-egy exkluzív bank kínálatában szereplô tevékenység mostanában több pénzintézet szolgáltatási palettájára is felkerült. Nemrégiben nyitott ebbe az irányba a BNP-Paribas, majd a K&H, és várhatóan még az idén elindul e szolgáltatás az OTP-nél és a Magyar Külkereskedelmi Banknál is.
GYARAPODÁS. A szakma hazai úttörôjének számító Raiffeisen Banknál, ahol 5 éves múltra tekint vissza ez az üzletág, mindenekelôtt az ügyfélkör dinamikus fejlôdésén és a kezelt vagyon megtöbbszörözôdésén érzékelik, hogy erôteljesen nô az igény a klasszikus vagyonkezelés iránt. Hasonlóak a tapasztalatok a szakma másik két régi szereplôjénél, a CIB-nél és a Citibanknál is. E pénzintézeteknél az indulást követô években hasonló sztorija volt jószerivel valamennyi private banki vagyonnak: e megtakarítások olyan menedzserek fizetésébôl, bónuszából gyűltek össze, kiknek cégénél már régóta jól szaladt a szekér. A vállalatokra szakosodó Bankok ugyanis a szorosabb ügyfélkapcsolat érdekében a cégvezetôknek is kedvezni akartak, felajánlva számukra ezt az exkluzív szolgáltatást. Manapság viszont már igen változatos okok húzódnak meg egy-egy bankra bízott vagyon kialakulása mögött. A régi vállalatvezetôk mellé felsorakoztak a multik hazai menedzserei, de mind több ügyfél érkezik a kis- és középvállalkozói körbôl is. Számos 10-12 évvel ezelôtt alapított cég tulajdonosa látja úgy manapság, hogy vállalata már elég stabil lábakon áll, és eljött az ideje annak, hogy a családra is gondoljon. A cégvagyonból így kiveszik szépen gyarapodó befektetésük egy részét, hosszú távon bebiztosítva ezzel a hozzátartozók jövôjét. Többen kopogtatnak a bankoknál az ingatlanpiaci boom haszonélvezôi közül, vagy éppen a rendszerváltás körül induló cégek tulajdonosainak körébôl is, zsebükben az idôközben értékesített vállalatokért kapott summával. Sok kisebb kábeltévé-társaságot szippantott magába például a UPC, több számítógép-összeszerelô üzemet vett meg a Synergon, de arra is akad példa, hogy hazai könyvvizsgáló cégeket vásárolt fel a Big5 valamelyike, igen tisztességes árfolyamon. Az ex-tulajdonosok pedig mint soha vissza nem térô alkalomra tekintenek az elmúlt 10 év egy-egy kiugróan jó profittal záruló üzletére, és ma már nem szívesen kockáztatják az ily módon szerzett vagyont. A félretett összegek értékének megôrzését profikra bízzák, míg maguk továbbra is a munkájukkal vannak elfoglalva.
“Gyakran többet tudok egy-egy ügyfelemrôl, mint a saját családja” – meséli sok-sok hazai családi vagyon történetének ismerôje, Bálint Attila, a Raiffeisen Bank fôosztályvezetôje. Az értékpapírbefektetésekben, ingatlanokban és cégvagyonokban rejtôzô titkok súlya pedig nem csekély, a pénzintézetnek ez az üzletága 2 ezer kliens mintegy 40 milliárd forintját kezeli. A Citibank által megforgatott 2 ezer ügyfélvagyon 60 milliárd forintra rúg – tájékoztat Ottó Gábor üzletágvezetô -, ugyancsak több tízmilliárd forint fölött diszponál a CIB, és további milliárdok értékének megôrzésében és gyarapításában közreműködik BNP Paribas, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H).
JÓZANSÁG. Noha a genfi típusú vagyonkezeléstôl, ahol 1 millió euró, illetve dollár alatt a bank “szóba sem áll” az ügyféllel, a szakemberek szerint még messze vagyunk, azért itthon is akadnak több százmillió forintos, sôt milliárdos ügyfelek is. A bankokra bízott összegek azonban többségében ennél jóval szerényebbek: az átlag 20 és 30 millió forint között mozog, sôt a pénzintézetek a hazai valósághoz idomulva ennél is józanabb alsó határokat – többnyire 15 millió forint körüli limiteket – állapítottak meg. S bár az újonnan startoló bankokkal együtt sincs túl sok szolgáltató a piacon – számuk a tizet sem éri el -, nem könnyű köztük eligazodni. Annyiban egységes a piac, hogy a néhány évvel ezelôtti tapasztalatokkal ellentétben a pénzintézetek a VIP kiszolgálást – a kiemelt ügyfélkezelést – ma már nem hirdetik privát banki szolgáltatásként. E címke ma valamennyiüknél olyan vagyonkezelést jelöl, ahol a paletta az értékpapír-befektetéseknél kezdôdik, s a tevékenység felöleli az adóoptimalizálási és jogi tanácsadást, a műkincs- és ingatlan vásárlások szakmai megalapozását is. Az üzletág szereplôi arra is kényesen ügyelnek, hogy valóban jó szakemberek kezébe kerüljenek a dolgok. A klasszikus receptet követô bankok az értékpapír-tanácsadást és -befektetést általában házon belül, saját munkatársaikkal oldják meg, az adózási és jogi tanácsadáshoz, valamint az ingatlanpiaci és műtárgybefektetésekhez viszont külsô, velük szerzôdéses kapcsolatban áll.
VÁLASZTÁS. Egy-egy új ügyféllel a kapcsolat kialakítása általában hónapokig tart: ezalatt a bank megismeri a pénz gazdájának személyét, kockázatvállalási hajlandóságát, a hozammal kapcsolatos elvárásait és a befektetni kívánt vagyont. Mindennek fényében meghatározza, milyen eszközökbe érdemes fektetni a megtakarítást, s felállítja a javasolt vagyonkezelési stratégiát. A hazai bankok zömében – függetlenül az összegek nagyságától – testre szabott befektetési csomagokat alakítanak ki.
Aki bankot akar választani, nincs könnyű helyzetben. Az üzletág rövid múltja miatt egyelôre nem kézenfekvô, melyik pénzintézetnél mire lehet számítani, a vagyonkák tulajdonosainak alaposan fel kell térképezniük a piacot, mielôtt letennék a voksukat egyik vagy másik szolgáltató mellett. Már a díjak összehasonlítása is csupán ránézésre egyszerű. A hazai piac árai ugyanis messzirôl szemlélve egységesnek tűnnek (alkalmazkodva a nemzetközileg követett szokásokhoz, általában a kezelt vagyon 1,0-1,5 százaléka körül mozog a szolgáltatás ellenértéke), ám az ördög a részletekben bújik meg. Még egy-egy bankon belül sincsen egységes, egyszerűen kezelhetô árlista, a díjak többnyire testre szabottak. “A vagyon nagysága mellett nálunk a portfólió összetétele is befolyásolja a végsô árat” – mondja Vargáné Konyáry Hedda, a CIB osztályvezetôje, más bankoknál pedig még az ügyfelek árérzékenysége is számíthat. S bár e díjak szép summára rúgnak, mégis nagyon rosszul dönt, aki csak ezeket veszi nagyító alá. A tapasztaltabbak már tudják, hogy ennél sokkal fontosabb, mire képes az adott privát bank: miként szolgálja ki az ügyfeleket és milyen hozamokat ér el. Az eddigi eredményeket persze sehol sem tárják a szélesebb nyilvánosság elé, és hozamgarancia sincsen. A különféle befektetésekbôl összeálló portfólió teljesítményének eszközönként történô értékeléséhez azonban egzakt kapaszkodók vannak. “Az ügyfélnek azt tudjuk megmutatni, hogy egy-egy eszköz esetében mekkora értéket vett fel a benchmark, és ehhez képest mit tudunk mi elérni. Így aztán a tôzsdei termékeken senki sem kéri számon az ingatlanpiaci hozamokat. Nincsen ködösítés, minden egyértelmű, átlátható, és klienseink ezt nagyon nagyra értékelik, bizalmuknak ez az alapja” – mondja Bálint Attila.
IDÔTÉNYEZÔ. Az ügyfelek azonban így is rendkívül óvatosak. “Induló lépésként általában kisebb összeget bíznak a bankra, rövidebb ideig tesztelik a szolgáltatást, és csak egy-két hónap múltán engedik át a teljes kezelendô vagyont, amikor már biztosak abban, hogy jó kezekben lesz a pénzük” – mondja a private banking szakmában többéves tapasztalattal rendelkezô Csapó Ágnes. S míg korábban egyértelműen a vagyon gazdagítását kérték, manapság inkább az érték megôrzését várják a szakemberektôl. A kép ennél is árnyaltabb, egyes szakértôk szerint ideális esetben 10 éves kifutást biztosít az ügyfél egy portfóliónak, ahol az elsô 3 év még veszteséget termel, a következô 7esztendô a reálérték megôrzésének szakasza, s 10 év után profitot is hozhat a befektetés.
A bankok hozzáállása is változott ebben a tekintetben. Míg az “ôsidôkben”, az elsôként indulók minimálprogramot tűztek ki célul, azaz csupán a banki szolgáltatási termékpaletta bôvítésére törekedtek, ma már valamennyi szereplô nyereséget remél az üzletágtól. A privát banki tevékenységhez szükséges befektetés – ami az exkluzív tárgyalóhelyiségek létrehozása és a képzés költségeit fedi – egyébként nem kiugróan magas, 100 millió forint körül alakul, sôt akár egy év alatt meg is térülhet, és termôre fordulhat a szolgáltatás. A piac ráadásul komoly növekedéssel kecsegtet. A bankok egyelôre alig néhány ezer fôre rúgó ügyfélköre megtöbbszörözôdhet, hiszen a szociológusok szerint Magyarországon 10 ezren lehetnek, akik 50-500 millió forintos vagyonnal rendelkeznek, és további 2 ezer személy (illetve család) ennél a rétegnél is módosabb. E diszkrét üzletágban tehát minden bizonnyal még csak a verseny kibontakozásának a kezdeti lépéseinél tartunk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
