Szinte pontosan egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a “moszkvai gyors” elérje Magyarországot is, és az orosz gázipari óriáscég háza táján megindított peresztrojka első jeleit a budapesti érdekeltségeknél is érezni lehessen. Ilyenként értékelhető az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. múlt pénteki közgyűlése, ahol a tulajdonosok döntése értelmében a 2001-ben képződött, az előző esztendőhöz képest 80 százalékos javulást mutató, 13 milliárd forintos adózott nyereségből – a Gazprom 1996-os tulajdonszerzése óta először – osztalékot is fizetnek. Az osztalékelőleg kifizetéséről ugyan a tavaly augusztusi rendkívüli közgyűlésen már megszületett a döntés, de annak nagyságát mostanáig nem hozták nyilvánosságra. A kismértékben, 2,4 százalékkal visszaeső mérlegfőösszeg mellett termelődött rekordprofitból (az adózás és az általános céltartalék-képzés után) 15 százalékot vihetnek haza a részvényesek. A fennmaradó összegből 10 milliárd forint jut a tőketartalékba, ami az amúgy is kényelmes tőkehelyzetű bank saját tőkéjét 43 milliárd forintra duzzasztja.
A “rendezkedés” igazi megnyilvánulása azonban az, hogy a pénzintézet közgyűlésének napirendjén jelentős személyi változások is szerepeltek: az alig néhány hónappal ezelőtt, tavaly augusztusban öt évre megválasztott igazgatóságból egyes tagokat visszahívtak, helyettük újakat választottak, a leköszönő vezetőket megjutalmazták, és hasonló napirendi pontok szerepeltek a felügyelőbizottságra vonatkozóan is. Ezek a változások nagyon is beleillenek abba a folyamatba, amely lassan egy éve zajlik a Gazpromnál, és amelynek célja a cégcsoport működésének átláthatóbbá tétele, a korábbi években elveszett pozíciók helyreállítása.
MOSZKVA SZELE. Az orosz tulajdonosok ezen a közgyűlésen próbálták meg nyomatékosítani, hogy a pénzintézet igenis a Gazprom érdekeltsége. A kilenctagú igazgatóságban háromról ötre növelték a gázóriás képviselőinek számát, közéjük választották a Gazprom ügyvezetőségének alelnökét és egy ügyvezetőségi tagját, valamint a Gazprombank elnökét és alelnökét is. A hírek szerint október elsejei hatállyal pedig – a magyar hatóságok szükséges jóváhagyása után – az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztása szerepel a tervekben: az előbbit megtartja Megdet Rahimkulov, a vezérigazgató pedig várhatóan Andrej Felikszovics Kovaljov, az eddigi vezérigazgató-helyettes lesz. A Gazprom jelenlétének újbóli kihangsúlyozására azért lehetett szükség, mert az ÁÉB tulajdonosi struktúrájából legfeljebb közvetve derül ki, pontosan kié is a bank. A kezdetben még teljes egészében az anyacég tulajdonában álló pénzintézet ugyanis szép lassan különböző, a nevében legalábbis nem a Gazpromhoz köthető részvényesek kezébe került. Jelenleg legfeljebb egy 25,40 és egy 9,98 százalékos részvénypakettről állítható, hogy közvetlenül a Gazpromé, habár közvetett úton, a leányvállalatokkal együtt minden bizonnyal kényelmes többsége van a gázipari óriásnak. A képet mindenesetre árnyalja, hogy az első számú vezetőnek, Megdet Rahimkulovnak és régi üzlettársának, Petre Gábornak fejenként 8,5 százalékos részesedése van. További 10-10 százalékkal rendelkezik két tisztázatlan hátterű, szingapúri bejegyzésű cég, a Citycom Holdings és az ACMA Investments. Hasonló átrendeződést jelentettek be 2002 februárjában a Magyarországon bejegyzett – s árbevétele alapján az ország 10 legnagyobb társasága közé tartozó – gázkereskedő cégnél, a Panrusgaznál is, amely eredetileg fele-fele részben a Mol és a Gazprom tulajdonában állt. Később a Gazprom érdekeltségi körébe tartozó ÁÉB-hez és a Rahimkulov érdekeltségébe tartozó, 1989-ben bejegyzett Interprocomhoz került át 9, illetve 10 százaléknyi részvénycsomag. A legutóbbi bejelentések szerint most ez az összesen 19 százalék száll vissza az orosz gázóriás tulajdonába.
Az ÁÉB története egyébként alig tér el attól a sémától, amely ellen éppen tavaly tavasztól indult meg a harc Moszkvában. A világ ismert földgázkészletének mintegy harmadát birtokló, Oroszországban egyfajta “állam az államban” szerepet betöltő mamutcég éléről akkor távolították el az addigi, már-már helyi “cárként” regnáló Rem Vjahirjevet, s tették meg utódául a Vlagyimir Putyin elnök bizalmasának számító Alekszej Millert, aki megkezdte a cég rendbetételét. Az átláthatatlanul működő birodalom ugyanis kényelmes terepet kínált ahhoz, hogy a cég felsővezetőinek egy része kiszivattyúzza a vagyont, durva becslések szerint évente 2-3 milliárd dollárnyi eszköz tűnt el kézen-közön. A több mint egy évtizeden át zavartalanul folyó vircsaft többnyire offshore vállalatok, barátok, rokonok és üzletfelek közbeiktatásával történt. Miller hozzálátott a cégbirodalom transzparens működésének kialakításához, a pénzügyek rendbetételéhez; ezeknek az új szeleknek az első fuvallatai érhettek el tehát most Budapestre is.
KULCSSZEREP. Az ÁÉB egyébként minden bizonnyal ezentúl is kulcsfontosságú lesz a “mélykeletről” induló Gazprom nyugati kapcsolatainak gondozásában, egyáltalán abban, hogy a civilizált Nyugat egyenrangú partnernek fogadja el az orosz céget. Az 1996-ban a csőd szélén álló magyar pénzintézetnél az orosz tulajdonosok legelőször is helyreállították a tőkehelyzetet, amely a szektorban azóta is az egyik legstabilabb hátteret adja a pénzintézet működéséhez, majd a bankot a régióba irányuló földgázszállításaikhoz kapcsolódó klíringügyleteik lebonyolításával bízták meg, miközben számos Gazprombank-ügylet is átfolyik az ÁÉB-n. A pénzintézet nemzetközileg is aktív: a 2000. évi adatok szerint összesen mintegy 35 millió dollár értékben vett részt különböző exporthoz kapcsolódó refinanszírozási ügyletekben olyan jelentős külföldi partnerekkel, mint a Rabobank vagy éppen a BNP Paribas. Emellett fontos szerepet játszik az orosz tulajdonosok különféle cégfelvásárlási ügyleteiben is. Emlékezetes, hogy a BorsodChem (BC) 24,8 százaléka egy orosz petrolkémiai vállalat, a Szibur kezébe került, amelynek vezetőit éppen néhány héttel ezelőtt tartóztatták le vagyonkimentés gyanújával, a legfőbb részvényes, a Gazprom feljelentése nyomán. Az ügy hullámai úgy érték el Magyarországot, hogy a BC legutóbbi közgyűlésén – a tisztogatás jegyében – a Szibur képviselői helyett az ÁÉB delegáltjai kerültek be az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba. A bank március végén a korábbit jóval meghaladó mértékűre, 20,22 százalékosra növelte részesedését a fontos közép-európai befektetésekkel bíró csempegyárban, a Zalakerámiában is, amelynek közelgő közgyűlését követően a vezetőségben is képviseltetni szeretné magát. Az ÁÉB a Gazprom-érdekeltségek képviseletén túl – amúgy mellékesen – még a bankpiacon is megpróbál helytállni: az első 10 hazai kereskedelmi bank között szereplő pénzintézetnél azt tervezik, hogy az idén 20 fiókosra bővülő hálózat révén 10 százalékkal tudják gyarapítani a kis- és középvállalati betétállományt, de számottevően – 150-200 százalékkal – kívánják növelni hitelkihelyezéseiket is.
