Csaknem 3 ezer négyzetkilométernyi felületű darab vált le a Larsen B nevű, a Déli-sark keleti részén lévő jég-félszigetről.#<# Az amerikai National Snow and Ice Data Center jelentése szerint a Larsen B felülete ezzel 5,7 ezer négyzetkilométerről 3 ezer négyzetkilométeresre apadt. Az intézet munkatársai szerint a természeti jelenséget egyértelműen a globális felmelegedés okozta; méréseik azt mutatják, hogy 1940 óta évtizedenként fél fokkal emelkedett az Antarktiszon uralkodó átlaghőmérséklet. A jéghegy leválását a felszínen a nyári olvadás nyomán kialakult tavak váltották ki; a melegebb víz a jéghegy repedésein egyre mélyebb rétegekbe szivárgott és így kettészelte a monstrumot.
A most elszakadt “fődarabot” sok ezernyi kisebb jéghegy és jégtábla veszi körül, e darabok együttes tömege 720 milliárd tonna. Ez a menynyiség, bármilyen óriásinak tűnjék is, egyelőre nincs hatással a világtengerek vízszintjére. A Larsen B-től délre fekvő Larsen C jéglemezen azonban szintén megfigyelhetők az olvadt tavak, és e képződményeket a földrész egyik legnagyobb egybefüggő jégmezején, a Ross Ice Shelfen is azonosították. Amennyiben pedig a felmelegedés a kontinens nyugati részén lévő jéghegyeket is eléri, akkor onnan a világtengerek szintjét potenciálisan 5 méterrel növelő jégpajzsok is leszakadhatnak.