A legtöbb gerinces állatfaj szaporodásához az adott faj hímjére és nőstényére egyaránt szükség van.#<# E törvény alól a magasabb rendű állatok közül legfeljebb egyes kétéltűek és hüllők bújhatnak ki; náluk előfordul, hogy az utód a hímivarsejt közreműködése nélkül, csupán a petesejtből fejlődik ki. A törzsfejlődés csúcsán álló emlősök között azonban ez a jelenség ismeretlen - legalábbis a természetben. A genetikusok ugyanis már több esetben sikeresen késztettek osztódásra magányos egér, vagy majom petesejteket. Amerikai kutatók most hasznos munkára fogták a sokszorozódó petesejtet: a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmas őssejtek termelésére késztették azokat.
Az Advanced Cell Technology (ACT) nevű biotech vállalkozás egy amerikai egyetemmel együttműködve bizonyos vegyületek adagolásával elérte, hogy a rhesusmajom-petesejtek spermiumok nélkül is osztódjanak, a néhány sejtes embriókból pedig sikerült elkülöníteniük az őssejt-vonalat. Ezekből a sejtekből a genetikusoknak később ideg-, izom-, sőt szívizom-sejteket sikerült nevelniük. Mindez azt jelenti, hogy a kutatók olyan kimeríthetetlen őssejt-forrást találtak, amelyek alkalmazása esetében nem merülhetnek fel etikai aggályok – az embrió ugyanis definíciószerűen egy hím és egy női ivarsejt találkozásának eredménye. Az ACT kutatói – akik tavaly sikeresen klónoztak emberi embriókat is, amelyeket aztán megsemmisítettek – így elszántak arra, hogy a kísérleteket emberi petesejtekkel is megismétlik.
