Lefagyasztott szerveket keltettek életre amerikai kutatók#<#: patkányokkal kísérletezve sikerült olyan testrészeket átültetniük az állatokba, amelyeket korábban mélyhűtőben tároltak. Erre még nem volt példa, eddig csupán sejteket, esetleg szöveteket lehetett fagyasztás után károsodás nélkül felengedni.
A szervek lefagyasztásához szükséges technológiát a McGill University biológusai fejlesztették ki, módszerük hasonló a sejtek mélyfagyasztásához használt folyékony nitrogénes eljárásához. A sejtek mélyhűtése azért könnyebb, mert ott megválasztható az a közeg, amelyben tárolják őket. Ennek fagyasztása ugyanis úgy irányítható, hogy ne alakuljanak ki jégkristályok, amelyek kipukkaszthatnák a sejteket. A teljes szervekben azonban sok a vízzel teli üreg, sejt közötti tér, ahol a hűtés során könnyen jégtűk képződhetnek. Az amerikai tudósok ezt a problémát oldották meg, de technológiájuk a felolvasztás mikéntjében is hozott újításokat.
A kutatók petefészket, méhkürtöt és a méh egyes szakaszait ültették a fogadó egyedekbe, amelyek fele a beavatkozást követően gond nélkül utódokat nemzett és azokat világra is hozta. A tervek szerint e kísérleteket további szervekre, így a vesére, a tüdőre és a szívre is kiterjesztik. Az eredményeknek óriási jelentőségük lehet az emberi transzplantációkhoz szükséges szervek biztosításában. Ma ugyanis még nem lehet tartósítani a balesetben elhunytak még ép szerveit, azok csupán ideig-óráig tárolhatók speciális körülmények között. Így, ha a szervre várók adatbázisában nem találnak szövettanilag egyezőt a rendelkezésre álló szerv befogadására, akkor azt nem lehet felhasználni, tehát kárba vész.
Az emberi szervek lefagyasztásának egy komoly akadálya lehet, még az új technológiával is. Ez pedig a méretük. A patkányok említett szervei legfeljebb babszem nagyságúak. Minél nagyobb azonban a mélyhűtendő szerv, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy károsodás éri a folyékony nitrogénnel történő találkozás során.
