Az IBM és a Linux – Dupla vagy semmi

Rablás címmel új reklámfilm fut mostanában az amerikai tévécsatornákon. A történet a következő: egy vállalat szerverei szőrén szálán eltűnnek, ám a helyszínre érkező felügyelő, ahelyett, hogy az elkövetők nyomai után kutatna, kioktatja kollégáit: ha a cég Linux-alapú központi mainframe-n tárolta volna információit, azok sohasem tűnhettek volna el. A Columbót imitáló nyomozó fánkot rágcsálva azt is elmagyarázza, hogy a Linux egy olyan operációs rendszer, amely ingyenes és mindenki számára hozzáférhető.

Az amerikai nézők bizonyára sok mozgalmasabb reklámot láttak már. Azok azonban valószínűleg nem kerültek annyiba, mint amennyit az IBM költ az ingyenes operációs rendszer népszerűsítésére: a cég állításai szerint az utolsó negyedévben reklámköltségeinek egyharmadát arra fordítja, hogy a Linux nevet a háztartásokkal is megismertesse.

A Big Blue időzítése jobb nem is lehetne. A szövetségi igazságügyi szerveknek a Microsoft antitröszt-perében hozott döntése után sokan tartanak attól, hogy tovább nő a világ vezető szoftvercégének dominanciája, s ezért nem kevesen már a Windows alternatíváin törik a fejüket. Az pedig csak olaj a tűzre, hogy a vállalatok egyre kevésbé hajlandóak fizetni a drága operációs rendszerekért, legyen szó akár a Microsoft Windowsáról, vagy a Sun Microsystems Solarisáról.

A Linux ezekkel szemben nyílt forráskódú szoftver, amelyhez bárki szabadon hozzáférhet. Az IBM ebben óriási üzleti lehetőséget lát, s hogy segítse a Linux-mozgalmat, apránként megszabadul saját szoftvereszközeitől. Az IBM vezetői abban reménykednek, hogy stratégiájukkal felgyorsítják a Linux fejlesztését.

Szemük előtt az ingyenes internet példája lebeg, amely mára óriási népszerűségre tett szert.

“A Linux úgy változtatja majd meg a szoftvervilágot, ahogyan az internet tette azt a hálózatokkal” – jövendölte a múlt év elején a LinuxVilág Konferencián Samuel J. Palmisano, az IBM elnöke.

A Linuxnak pedig most már alighanem kötelező valóra váltania ezeket a reményeket. Az IBM ugyanis minden idők legnagyobb tétjét tette a szoftverre, többet, mint amennyit a számítógépgyártók valaha is kockáztatni mertek. A vállalat csak 2001-ben 1 milliárd dollárt költött a szabad hozzáférésű operációs rendszerre, ez az összeg pedig a teljes kutatás-fejlesztési keretének egyötöde! A cél a már meglévő programok Linux-platformra történő átszabása, és önálló linuxos fejlesztési projektek beindítása. A befektetés gyümölcse lenyűgöző számokkal mérhető: a Linux-disztribútorokkal való szoros együttműködés eredményeképpen a szoftver mostanra a 88 milliárd dolláros éves forgalmú óriáscég összes szerverén elérhető, a Linux-alapú rendszerek fejlesztésére háromszáz tanácsadót képeztek ki, akik eddig 2800 különböző gyártótól származó egyéb programot írtak át Linux-alapokra. S hogy minderről a potenciális ügyfelek is tudomást szerezzenek, az IBM hétezer, a Linux igéjét hirdető ügynököt szabadított a világra. “Minél inkább bátorítjuk a Linux fejlesztését, annál inkább segítjük saját üzletünket” – foglalja össze a Big Blue stratégiáját Irving Wladawsky-Berger, a vállalat linuxos fejlesztéseket irányító igazgatója.

Wladawsky-Berger a Linuxra számít az IBM régóta fennálló problémáinak megoldásában, például abban, hogy a Microsofttal és a Sun Microsystemsszel ellentétben az IBM egyetlen olyan operációs rendszerrel sem rendelkezik, amely minden szerverén egyaránt futna, és így állandó bevételt hozna. A több különböző operációs rendszer állandó fejlesztése és támogatása túl sokba került a cégnek. A Linux viszont az összes IBM gép közös platformja lehetne. Ha pedig a Big Blue-nak egyszer sikerül “megtermékenyítenie” a piacot saját linuxos eszközeivel, továbbá megihletnie a szoftverfejlesztőket, reménykedhet abban, hogy visszaszerzi elvesztett pozícióit az olcsóbb szerverek piacán.

Scott McNeally, a Sun Microsystems elnöke öncélúnak tartja a tervet: “Az IBM azért próbálja elcsábítani a linuxos fejlesztőket, mert saját projektjei vérátömlesztésre szorulnak” – mondja.

Az IBM toborzása, a Linux “agyelszívása” alaposan felforgathatja a piacot: ez a megoldás ma arányaiban a leggyorsabb ütemben terjedő operációs rendszer a szerverpiacon. Az IDC piacelemző cég szerint ugyan 2002 végén még mindig a Microsoft Windowsa lesz a piacvezető 47 százalékos részesedéssel (a 2000. év végi 41 százalék után), de a Linux is nagyobb szelethez jut a tortából, 27 százalékos részesedése a szóban forgó két év alatt 32 százalékra nő. A nagy vesztes a Unix lesz, amely a 2000-es 14 százalékról 2002-ben csupán 10 százalékos részesedést mutathat majd fel.

Miként termel azonban majd profitot az IBM a szabad hozzáférésű szoftverrel? Az IBM vezetői a Linuxot nemcsak a drága szerverekhez járó étvágygerjesztő ajándéknak tekintik, de a tanácsadói tevékenységüket felélénkítő eszköznek is. Mivel az IBM bevételének közel 60 százaléka származik szoftvereladásból és tanácsadói szolgáltatásból, a Linux pontosabban illeszkedik az IBM üzleti modelljébe, mint bármely más számítógépgyártóéba, amelyek inkább hardvereladásból élnek. Az IBM úgy véli, hogy az így generált bevételek jóval meghaladják majd azokat a veszteségeket, amelyek a szabad hozzáférésű – elméletileg ingyenes – Linux miatt keletkeznek. Jó példa erre a torontói székhelyű MDS Proteomics gyógyszerkutató vállalat esete. Az MDS nemrég linuxos szuperkomputert vásárolt az IBM-től azzal céllal, hogy bizonyos vegyületek szinte végtelen számú kémiai reakcióinak szimulációit elvégezhesse. Az MDS vezérigazgatója, Frank Gleeson szerint a több millió dolláros kiadásnak csupán fele ment el a hardvereszközökre és az IBM kutatóival közös kutatómunkára – a többit tanácsadói szolgáltatásokért fizették ki.

A nagy hírverés nyomán már most is a Linux-alapú gépek adják az IBM legdinamikusabban fejlődő szerverszegmensét. Toni Sacconaghi, a Sanford C. Bernstein & Co. elemzője szerint 2001-ben ebből az üzletágból származott a cég 14 milliárd dolláros szerverforgalmának 2 százaléka, vagyis mintegy 350 millió dollár. A szakértő prognózisa alapján a Big Blue Linux-szervereinek forgalma az idén elérheti a félmilliárd dollárt, vagyis az összes szerverforgalom 3,5 százalékát. Ez a szép összeg még nem is tartalmazza a szoftverlicenceket s a különböző szolgáltatások díját, ezekkel együtt ugyanis a Linux már 2 milliárd dollárt hoz az IBM konyhájára. “A Linux a jövő sokat ígérő befektetése” – mondja Sacconaghi.

A felszínen a számok ígéretesek, az IBM azonban nem minden Linuxszal kapcsolatos üzletben dicsekedhet ilyen szép eredményekkel. Annak ellenére ugyanis, hogy óriási összegeket fektet a szoftverbe, a Big Blue csak a harmadik az alsó kategóriás szerverek forgalmazóinak rangsorában. Az IDC szerint a vállalat ezen a piacon 2001 harmadik negyedében csak 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, szemben az első negyedévi 18 százalékkal. Az első a Compaq Computer Group volt 29 százalékos részesedéssel, második pedig a Dell 19 százalékkal. És miközben mindkét cég növelte jelenlétét, az IBM forgalma visszaesett.

Wladawsky-Berger mindazonáltal úgy véli, a számok nem tükrözik a valós helyzetet. Szerinte az elemzők alábecsülik az IBM részesedését a Linux alapú szerverek piacán, mert számításaik során nem vették figyelembe a mainframe-eket és a nagyteljesítményű rendszereket. Azt állítja, az IBM azért szerepel mérsékelt eredménnyel a PC szerverpiacon, mert sohasem volt listavezető a low-end szerverek eladásában, szemben a Compaqkal és a Dell-lel, amelyek viszont erre a területre specializálódtak. Így, az olcsó Linux-szerverek forgalmának felpörgetése érdekében, az IBM tavaly szeptemberben új kereskedői pozíciókat hirdetett meg. A cég több száz főt kíván a Linuxszal kapcsolatos területeken foglalkoztatni, ingyenes tréningeket ajánl viszonteladóinak, és még több Linux-szoftvert installál szervereire. Wladowsky-Berger ezért 2002-ben a piaci részesedés növekedésére számít.

Az IBM-nek elszántan kell küzdenie e cél elérésének érdekében. A Linux ugyanis nem minden potenciális vásárlót bűvölt el. A Goldman, Sachs & Co. tavaly novemberi felmérése szerint száz, az IT-szektorban tevékenykedő menedzser közül hatvanöt nem akart Linuxot alkalmazni 2002-ben. A Linuxot ugyanis általában egyszerű megoldásokra használják, például weboldalak kiszolgálására, a vállalati informatikusok pedig nem szívesen vetik be olyan kritikus alkalmazások esetében, mint mondjuk a banki tranzakciók feldolgozása. Ódzkodásuk oka, hogy ma még kevés a Linux-alapokra írt üzleti jellegű szoftvert.

Az IBM most mélyen a pénztárcájába nyúl, hogy javítson a helyzeten. Kétezer programozó dolgozik azon, hogy tovább fejlessze az IBM szoftverek – köztük a DB2 adatbázis szerver – Linux-verzióit. A szoftverkutatás nagy része így ma már a Linux körül forog. Több tucat fejlesztési projekt zajlik egymással párhuzamosan: a drótnélküli hálózatok biztonságát szavatoló programoktól a Citizen Watch számára készülő linuxos órák tervezéséig. A felhasználókat az IBM értékesítési és marketingcsapata létszámának felpumpálásával ösztönzi a Linux használatára. Egy-egy linuxos üzlet nyélbe ütését követően pedig tanácsadók hada áll az ügyfél rendelkezésére.

Az új stratégia első eredményei már láthatók: az IBM már 2000-ben Linux-alapú rendszereket adott el a Royal Dutch/Shell Groupnak, és a venezuelai Banco Mercantilnak. Ebben a tekintetben az amerikai kontinens piacainak példái mellett a Linux hazája, Európa sem szégyenkezhet: az IBM az öreg kontinensen a legerősebb partnerével, a SuSE-vel együtt a nagy biztosítótársaság, a Gerling szerverparkját helyezte át Windows fürtökről SuSE Linux Enterprise szervert futtató mainframe-re. Még korábban, 1999-ben az Big Blue az amerikai CBS Sportsline-t támogatta abban a technológiaváltásban, amely során a médiakonszern az egyik online portálját, a pga.com nevű golf weboldalt Windows alapról Linuxra állította át. A site a következő évben már olyan jól működött, hogy a sportinformáció-szolgáltató a többi online szolgáltatását is Linux-alapra helyezte, és kiszolgálásukra további 375 darab szervert vásárolt az IBM-től. Az elemzők szerint a Sportsline ezzel az akcióval évente 4 millió dollárt spórol meg. “Hamarosan száz százalékban a Linuxra támaszkodunk” – jelentette ki nemrég Dan Leichstenschlag, a CBS Sportsline technológiai vezetője.

A Linux bevezetése a CBS-nél jelentős megtakarítást eredményezett; az IBM-nek most azt kell bebizonyítania, hogy a szoftver számára is profitot hoz.