Szocializmusért emlékéremmel játszaidozik Andrew Hunter, miközben beszélgetünk. Piros feliratú, alumíniumból készült négyszögletű lapot forgat a kezében, nemrégiben keveredett elő a “tsz-korszakra” emlékeztető egyik szekrényből. Az egykori gazdatiszti lakás is azt a kort idézi, talán nem véletlenül, ugyanis itt működött hajdan a Kisalföldi Állami Gazdaság. A rendszerváltást követően alakult át Inicia Rt.-vé. A részvénytársaságot 1998 januárjában megvásárolta egy brit befektetői csoport, a Magyar Farming Company, amelynek egyik tagja Andrew Hunter, az Inicia Rt. vezérigazgatója.
KIHÍVÁSRA VÁGYOTT. Az Ikrény határában lévő szarvasmarha-telepen sok minden emlékeztet még a szocialista időkre. A gépek azonban egytől egyig korszerűek, vezetőik szemmel láthatóan élvezik, hogy a legmodernebb masinákon dolgoznak. Andrew remekül szót ért mindenkivel, mára ugyanis kitűnően megtanult magyarul. A Győrhöz közeli kis faluban nem is volt más választása, mivel a helybeliek nemigen beszélnek idegen nyelveket, ő pedig igyekezett beilleszkedni a közösség életébe. Igaz, fájdalmas intézkedéseket is kellett hozni: 1998-óta 83-ról 54 főre csökkentették a részvénytársaság létszámát – a leépítésnél persze nem a nyelvtudás számított. (Jól jellemzi a korábbi viszonyokat, hogy a nyolcvanas években még 300-400 ember dolgozott az állami gazdaságnál, ma a közel ugyanannyi munkát végzik félszázan.)
De hogyan kerül egy skót gazda Ikrénybeő Andrew Hunter szülei Angliában, Cambridge közelében vezetnek egy 200 hektáros farmot. A mezőgazdasági egyetem elvégzését követően ő is a szülei birtokán dolgozott, de nagyobb kihívásra vágyott. Barátaival és néhány befektetővel közösen öt évvel ezelőtt alapított egy céget abból a célból, hogy külföldi agrárvállalkozásokba invesztáljanak. Először Argentínára gondoltak, de az óriási távolság miatt letettek erről az ötletről. Érdeklődésük Közép-Európa felé fordult. Lehetséges befektetési terepként Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország került szóba. Végül azért döntöttek Magyarország mellett, mert itt tettek szert a legjobb kapcsolatokra. Egyik kalauzuk például Raskó György, az MDF agrár-szaktekintélye volt. Több mint 30 gazdaságot vizsgáltak meg, végül három maradt versenyben. Szándékuk komolyságát jelzi, hogy a Price Waterhouse könyvvizsgálócéggel is átvilágítatták az Inicia Rt.-t.
A vásárlás óta Andrew az Inicia Rt. igazgatója, egyben ő az angol társaság egyetlen tagja, aki itt él. Kellemes csalódást okozott neki Magyarország. Skóciában csak annyit hallott róla, hogy “lapos, mezőgazdasági ország”. Barátaival tett első látogatása alkalmával meglepte, hogy viszonylag jó az infrastruktúra, és fejlett piaci viszonyok jellemzik a gazdaságot. Azonban miután ő lett a cég vezetője, nehézséget okozott neki az, hogy az alkalmazottak kevéssé voltak rugalmasak. “Nehezen tértek el a régi megszokásoktól, elutasították az új ötleteket” – emlékszik viszsza.
Andrew Hunter Mezőgazdasági főiskolát végzett Nagy-Britanniában. Öt éve járt először Közép-Európában, a régióban keresett befektetési lehetőségeket a mezőgazdaságban.
1998 elején üzlettársaival megvásárolta a volt állami gazdaságot Ikrényben, azóta 3,5 ezer hektáron, fejlett technológiával gazdálkodnak.
Ugyanakkor Andrew-nak és üzlettársainak is rá kellett ébredniük, hogy nem lehet mindent ugyanúgy csinálni itt, mint odahaza. Ma már azonban Andrew magyarul beszélget a traktorossal, s látszik rajtuk, hogy fél szavakból is értik egymást.
A cégvezető számára eleinte furcsa volt, hogy a birtokméretek jóval meghaladják az Angliában szokásos családi farm – 200 hektár – nagyságát. Az Inicia és a szintén általuk irányított, hasonló profilú Kintyre cég mintegy 3500 hektáron gazdálkodik. Hétszáz hektárt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től bérelnek, 165 hektár a sajátjuk, a többit ugyancsak bérlik a kisebb-nagyobb tulajdonosoktól. Több mint 700 tehenet tartanak, árbevételük fele a tejeladásból származik, emellett takarmánynövényt is termesztenek. Ez utóbbi ágazatot és a kereskedelmet Andrew tartja kézben, az állattenyésztést a másik felelős vezető irányítja. Az elmúlt két év meglehetősen gyenge eredményt hozott számukra. Tavaly egyik jelentős vevőjük, a MiZo csődje miatt szenvedtek el jókora veszteséget, az idén pedig az időjárás nem kedvezett.
BERUHÁZÁS HÍJÁN. A skót vállalkozót elkeseríti, hogy idejének mindössze ötödét fordíthatja szakmai kérdésekre, a többi papírmunkával telik. Hazájában – ahol pedig az érvényben lévő szabályok meglehetősen szűk teret hagynak az egyéni elképzeléseknek – éppen fordítottak az arányok: a farmerek idejüknek mindössze 20 százalékát töltik hivatalos ügyek intézésével. A magyar mezőgazdaság ennél is nagyobb problémája szerinte, hogy a gazdák nem tudnak beruházni, fejleszteni. Nem származik ugyanis akkora hasznuk a terményárakból, amelyből fedezhetnék befektetéseiket. “Pedig a magyar mezőgazdaságot csak tömeges új beruházásokkal lehet talpra állítani” – véli. Andrew Hunter szerint korántsem biztos, hogy a mezőgazdaság számára előnyös lesz az uniós csatlakozás. “Nem biztos, hogy a jelenlegi eszközállománnyal versenyben tud maradni az ágazat” – osztja meg félelmeit. Ezzel együtt optimista, üzlettársaival együtt további területeket kíván bérelni. Biztos abban, hogy befektetéseik előbb-utóbb megtérülnek.
Az üzleten túl cseppet sem mellékes számára, hogy beilleszkedett a falu életébe. Úgy találja, rendkívül barátságosak a magyarok. Az rt. dolgozói szerint az igazgatót nem volt nehéz elfogadni, már csak azért sem, mert “dicséretesen hamar” megtanult magyarul. Persze nem a “nyelvi készség” a pozitív fogadtatás igazi oka, hanem az, hogy az Inicia Rt. menthetetlenül tönkrement volna, ha nem veszik meg a brit befektetők.
