Melocco Miklós szobrászművész a szó igazi értelmében vett mecénásnak tekinti a Reneszánsz Rt. társtulajdonosát: “Nem szponzor, hiszen a támogatásért semmit sem kér cserébe. Augustus császár is támogatta Horatiust, a költőt, talán azért, hogy elnyerje a szeretetét. Az én kőszobrokat készítő életemben Balogh Miklós ezt a szerepet tölti be, s ma már elmondhatom: szeretem.”
MÉZESMADZAG. A hetvenes évek elején, amikor Balogh Miklós segédmunkásként kezdte karrierjét a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalatnál, még szó sem volt mecenatúráról. A fizikai munkát azonban egy idő után felcserélte a vezetésre. Fokozatosan lépdelt előre ugyanis a ranglétrán az egykori szocialista vállalatnál, s miután a nyolcvanas évek közepén elvégezte a jogi egyetemet, a rendszerváltás már középvezetői poszton találta. Akkoriban lépett életbe az a szabályozás, amely szerint, ha egy cégtől a dolgozók legalább 60 százaléka kilép, a távozók önálló társaságot alapíthatnak. Balogh Miklós volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a vállalat nyereséges budapesti részlege 600 fővel kiváljon az anyacégből, ám ekkor a felső vezetés titokban már tárgyalt a teljes vállalat privatizációjáról. Amikor a vevő, egy New York-i tőzsdén bejegyzett kanadai cég tulajdonosa tudomást szerzett a kilépési szándékról, az a döntés született, hogy két részvénytársaságot hoznak létre ugyanazon tulajdonosi körrel. A fővárosban megalakult Reneszánsz Rt.-t a vállalat addigi középvezetői irányították, s szindikátusi szerződést kötöttek, miszerint a dolgozók részvényeket kapnak, a korábbi csúcsvezetők és a tulajdonosok pedig nem szólhatnak bele a vezetésbe. Ezért a felső vezetők csak a felügyelő bizottságba és az igazgatótanácsba kerültek be, a vezetésbe nem. “Ám amint kiderült, hogy mi nyereséget termelünk, a másik cég viszont veszteséget, a Reneszánsz neve alatt összeolvasztották a két társaságot, s felrúgták a megállapodást is, miszerint a profitot vissza kell forgatni a cégbe. Elkezdték a pénzt kivenni, megakadályozva a szükséges fejlesztéseket. Elhúzták a mézesmadzagot, mondván, hogy ha jól csináljuk, mi leszünk a vezetők, ám ebből nem lett semmi, s mivel kiálltam a szerződés betartása mellett, elküldtek” – meséli az üzletember.
A tulajdonosok azt hozták fel vele szemben, hogy olyan emberek kellenek, akik végrehajtják a tulajdonosok akaratát, nem pedig ellene vannak. “Meg kell mondjam, ezzel most mint tulajdonos egyet is értek, azzal viszont nem, hogy ne tartsuk magunkat a megállapodásokhoz” – fűzi hozzá.
Balogh Miklós 51 éves, egy Zala megyei kis faluban, Dobriban született. Az érettségit követően jelenlegi cége elődjénél, a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként. Később betanított munkásként, majd kőfaragó szakmunkásként dolgozott. A vállalattal kötött szerződés nyomán nappali tagozaton – meglehetősen jó időzítéssel – elvégezte az ELTE jogi karát, ahol 1985-ben szerzett diplomát. Ezt követően a cég központjába, a vállalkozási osztályra került.
A privatizációt követően, 1992-ben felmondtak neki, s ekkor saját céget alapított. 1997-ben társaival megvásárolta korábbi munkahelyét, a Reneszánsz Rt.-t, amelynek azóta az elnöke. 1993-ban szülőfalujában többekkel együtt megvásárolt egy fafeldolgozó céget, amelynek ő a többségi tulajdonosa. Ugyanott földeket is vásárol, mert a jövőben gazdálkodni is szeretne.
Felesége egy bank kommunikációs igazgatója – ma is abban a házban élnek, amelyet az üzletember még a hetvenes években épített Ürömön -, fia könyvvizsgálóként dolgozik. Balogh Miklós szeret vitorlázni, s gyűjti a régi térképeket.
FÚJHATTÁK A KÖVET. Balogh Miklós ekkor saját vállalkozást hozott létre ugyanazzal a profillal – ezt tette két kollégája is, akik utóbb a társai lettek -, s jó néhány szakembert magával vitt a volt munkahelyéről. Miközben cége egyre komolyabb eredményeket ért el, a korábbi munkaadója a Reneszánsz Rt. 1996-ra egymilliárd forintos adósságot halmozott fel, s csődhelyzetbe került. “Ekkor a menedzsment, amely idáig süllyesztette a társaságot, felajánlotta, hogy jelképes összegért megveszi a vállalatot. A kanadai tulajdonos ezen annyira felháborodott, hogy közölte, inkább felszámoltatja a céget” – emlékszik vissza az elnök. A tulajdonosok és a hitelezők ekkor ajánlották fel megvételre a jelenlegi három tulajdonosnak egy jelképes összegért a Reneszánsz Rt.-t. A vállalkozó két társával, Páljános András közgazdásszal és Bene Zoltán mérnökkel alapította meg a befektetőcéget, s átvizsgálva a csődbe jutott vállalatot, két hónap elteltével letettek a közgyűlés elé egy reorganizációs tervet. Megállapodtak a hitelező bankokkal a törlesztések ütemezéséről, a beszállítókkal a számlák kiegyenlítéséről, illetve az állami szervekkel a köztartozások fizetéséről is. A megállapodás értelmében az új tulajdonosok megszüntették “köves” cégeiket, s megvásárolták a Reneszánsz részvényeit. Átmenetileg az Inter-Európa Bank is beszállt a társaságba, és tőkét emelt azzal a feltétellel, hogy 2003-ig kivásárolják a tulajdonrészét.
ÚJ SZERVEZET. A három menedzser bevitte a cégbe a vállalkozásaik piaci pozícióját, marketingjét, s új szervezeti struktúrát alakított ki. “Megmondtam a régi tulajdonosoknak, hogy csak egyet kellett volna tennie: megpróbálni értékesíteni akár 15 köbméter követ a papíron több százmillió forintos készletből. Az elődeink által készletezett homokos, puha anyag ugyanis eladhatatlan volt, 350 teherautónyi rossz készletet tett ki, amikor leselejtezéskor elszállítottuk az üzem területéről, ahol addig mozdulni sem lehetett tőle” – jegyzi meg az elnök.
Balogh Miklósék 1997 májusában vették át az előző esztendőben 300 millió forint árbevétel mellett 600 milliós veszteséget produkáló Reneszánszot, s év végére 470 millió forintos forgalmat értek el, miközben a veszteség 80 millióra olvadt. Az árbevétel rendre nőtt s tavaly az Inter-Európa részvényeit is kivásárolták. Idei árbevételük várhatóan meghaladja a 3 milliárd forintot, s 300-400 millió forintos nyereséggel számolnak. A négy évvel ezelőtti 160 fős létszám mára 340-re bővült, az üzletember annak idején sokukkal egy műhelyben dolgozott. Mint mondja, pénzért ezt nem lehet csinálni, de ha jól megy a szekér, a siker pénzre váltható. Pályázat nyerteseként cégük cseréli ki az Országház díszköveit, kőszobrait időtálló kemény mészkőre, de a MOM Park épületeinek díszítőmunkálatait vagy a Pécsi Székesegyház kődíszeinek restaurálását is a Reneszánsz Rt. végezte.
Feltéve, hogy jó társakról van szó, Balogh Miklós a társas vállalkozás híve. “Egyedül nehezen megy a mi szakterületünkön, ahol egy hibás döntés sokmillió forintos kárt okozhat” – szögezi le. Páljános András, a cég vezérigazgatója így jellemzi tulajdonostársát: “Rendkívüli akaraterővel és tehetséggel, s egy adag szerencsével lett sikeres. A míves gondolkodás jellemző rá, ennek is köszönhető, hogy a céget rövid idő alatt növekedési pályára tudtuk állítani.”
