Önvallomása szerint “mindig nagykabátot vett fel, hogy azután menet közben belenőjön”. Egyetemistaként ugyanis egy osztrák könyvvizsgáló, adótanácsadó cég ügyvezető igazgatójaként dolgozott, a diploma után pedig az akkor résztulajdonosként édesanyja által irányított Print-X Kft.-nél helyezkedett el. A nyomdai cégnél vállalt munkája mellett mással is foglalkozott: két évig egy nyugdíjpénztár ügyvezetője volt, s mivel az internet is izgatta, barátai különböző online projektjeibe is beszállt. Foglalkozott internetes programmagazin létrehozásával, távoktatás kialakításával is, s mindig végigjárta a megvalósítás útját, a koncepció kidolgozásától az üzleti terv elkészítésén át a befektetők megkereséséig.
HÁLÓRA KATTANT. Édesanyja időközben egyre betegebb lett, s ő fokozatosan átvette tőle a társaság vezetését, majd szülője két évvel ezelőtti halálát követően el kellett döntenie, hogy maradjon-e a cégnél, vagy másba fogjon. Végül a Print-X mellett kötött ki. A vállalkozás tíz éve alakult abból a célból, hogy magyarországi nyomdáknak külföldi megrendelőket közvetítsen. A rendszerváltás után, az állami könyvkiadás és a lapok példányszámának visszaesése, illetve a ki nem fizetett számlák miatt a térségben egyébként jelentős hazai nyomdaipar válságos helyzetbe került, így óriási igény mutatkozott erre a szolgáltatásra. A helyzet később megváltozott, ám a cég “munkaközvetítő” szerepére azóta is élénk kereslet mutatkozik. Idővel Wiszkidenszky András felismerte, hogy a megrendelők köre úgy bővíthető tovább, ha cége hagyományos tevékenységét kombinálja az internettel. Elkezdett befektetőt keresni, s erőfeszítéseit siker koronázta: néhány százezer dollár kíséretében társtulajdonosként belépett a Fast Ventures kockázatitőke-társaság, s a Print-X részvénytársasággá alakult. Az online szolgáltatást – amelyet a nyomdai területen a cég úttörőként vezetett be a régióban – alig egy hónapja kezdték meg, ami azért meg is látszik. A cég internetes oldalán egyelőre csupán néhány hirdetés akad.
“Offline támogatással is meg kellett fejelnünk az internetes megjelenésünket, mert a nyomdaipar elég konzervatív ahhoz, hogy fizikai kapcsolatot is igényeljen. Fontos, hogy az üzlet létrejöttét személyesen is segítsük” – mondja a vezérigazgató, aki eddigi életét jó előkészületnek tartja a mostani feladathoz. “Már most olyan kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik a szakmában, amelyre mások csak több évtizedes múlttal képesek szert tenni. Rendkívüli intenzitással látott hozzá az internetes rendszer felállításához, s igen rövid idő alatt meg is valósította a célját” – méltatja a vállalkozó eddigi eredményeit Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára.
“Csak olyan online szolgáltatásban látok fantáziát, amely egy meglévő üzletre épül, nem hiszek abban, hogy hozzunk létre először egy internetes céget, s csak ezt követően válasszunk profilt. Ez utóbbi általában bukáshoz vezet” – vallja az üzletember. S bár most a könyvelésre éppen úgy oda kell figyelnie, mint a munkatársakat ösztönző módszerekre, idővel szeretné a napi operatív irányítást átadni, s energiájának nagy részét a stratégiai tervezésre, az ügyfélszerzésre és a partnerekkel történő együttműködés kialakítására fordítani. Akik már munkakapcsolatba kerültek vele, egybehangzóan állítják, hogy egyszerre több területet is képes áttekinteni. “A kezdetekben az volt a feladatunk, hogy viszonylag kevés pénzből, egy három-négy fős csapattal hozzunk létre egy nyugdíjpénztárt, s ez annyira sikerült, hogy jelenleg 14 ezer tagot számlálunk, s 1,5 milliárd forintos vagyonnal büszkélkedhetünk, mindezzel a független nyugdíjpénztárak közül a legnagyobbnak számítunk. András fantasztikusan sokat vállalt magára: tagokat toborzott, részt vett az informatikai fejlesztésben, a működési feltételek kidolgozásában, de a szervezet felépítésében is közreműködött” – idézi fel az egykori közös munka emlékeit Csutak Tamás, a Reálérték-Bástya Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának tagja.
Németországban nemrég létrehozták az első képviseletüket, a Print-X GmbH-t. Ott most még csak egyetlen ember dolgozik, ám a cégvezető távlati célja, hogy ahol kapcsolataik vannak, ott mindenhol nyissanak kirendeltséget, képviseletet. Azaz a “visegrádi országokban”, valamint Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Svájcban. Elsőként azért Németországra esett a választásuk, mert a jelenlétük ott a legerősebb. “Ahhoz, hogy robbantani tudjunk, szükségesek ezek az irodák” – szögezi le Wiszkidenszky András. Képzeletében gyakran megjelenik a felfutott online szolgáltatás: ha valakinek nyomtatnivalója akad vagy szabad kapacitása támad a régióban, felnyitja a cég weblapját, amely egyben a nyomdaipar marketingkommunikációjának fóruma, ezért a szakma a hírekről is innen tájékozódik, s a szükséges információkat is innen szerzi be. Mindennek következményeként ezen a site-on hirdet, aki nyomdagépet akar eladni, vagy nyomdai igazgatót keres. A menedzser azonban ügyel arra, hogy csak a minősített nyomdákat regisztrálják, amelyek teljes körű szolgáltatást kínálnak, azaz bármilyen megrendelésnek eleget tudnak tenni, s a határidőket is képesek tartani.
Wiszkidenszky András 32 éves, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy-számviteli szakán szerzett oklevelet 1993-ban. Hallgatóként az osztrák Standard Budapest Kft. ügyvezetőjeként dolgozott, fél évet pedig Mannheimben töltött egy Tempus program keretében.
A diploma után a Print-X Kft.-nél állt munkába, s itteni állását megtartva két éven át a Reálérték-Bástya Nyugdíjpénztár ügyvezetői posztját is betöltötte. 1999-től a Print-X első számú vezetője, a részvénytársasággá való átalakítás óta a vezérigazgatója. A cégben 45 százalékos tulajdonrészt jegyez, csakúgy, mint a Fast Ventures nevű kockázatitőke-társaság (a maradék 10 százalékot egy angol magánszemély birtokolja). A vállalkozás tíz alkalmazottat foglalkoztat, s további egy fővel működteti németországi leányvállalatát.
A cégvezér imád sportolni, elsősorban focizni – a futballt nézni is szereti -, de régebben versenyszerűen fallabdázott. Kedvel egy kiskocsma kerthelyiségében kisfröccsöt inni, s beszélgetni, különösen tavasszal – bár erre nincs sok ideje -, odahaza pedig nagyokat főzni. Egy három hónapos kislány édesapja.
JÓL ÉRZIK MAGUKAT. S hogy mi motiválja a vezérigazgatót? “Nagyon jó érzéssel tölt el, ha fel tudom építeni, amit kitaláltam, s ami megvalósul, az egyrészt emberekből áll, akik átveszik a koncepciómat, illetve eszközökből, amelyek szintén az elképzelések megvalósítását szolgálják – s ez az egész sikeresen működik” – mondja az üzletember, akinek számára a pénz is fontos értékmérő: “Abban az életformában, amelyre akarva-akaratlanul ráálltam, a siker és a pénz elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Értelmiségiként ugyanakkor nem szeretem a jelenlegi korszellemet, azaz, hogy minden az anyagiakról szól, s értékek tűnnek el, emberi kapcsolatok mennek tönkre. Persze egy jól működő cég művészeteket támogathat, s munkatársai is jól érezhetik magukat egymás társaságában, remélem, megnövekedve is ilyenek maradunk.”
