Gazdaság

A fehér por és a “második menet”

A fejlett világot a bioháború réme tartja rettegésben. A fehér por miatti tömeges hisztéria indokolatlan, de a célzott fertőző küldeményeket - így az amerikai kongresszus elleni akciót - nagyon komolyan kell venni. Ez ismét nyitottá tette azt a washingtoni vitát, hogy Afganisztán után legyen-e "második menet", mégpedig Irak ellen.

Szeptember dereka, az amerikai gazdasági és politikai hatalom jelképei ellen intézett brutális terrortámadás óta szüntelenül változik a világ leginkább érintett országainak kapcsolatrendszere. Moszkva és Peking meglepő módon közeledik a klasszikus stratégiai háromszög megtámadott csúcsa, Washington felé. Ázsia két másik, “nem hivatalos” atomhatalma – a pakisztáni katonai diktatúra és India, Földünk legnépesebb parlamentáris rendszere – előbb-utóbb arra kényszerül, hogy ésszerűen kezelje konfliktusait. Az iszlám világot elöntő szenvedélyes nyugatellenes tüntetések eddig még nem tudták arra kényszeríteni az arab kormányokat, hogy hivatalosan is faképnél hagyják az antiterrorista egységfrontot. Némi malíciával azt is mondhatnám, hogy ez a tömeggyilkos támadás és az amerikai visszacsapás “hozadéka”.

Most azonban nemcsak Amerikát, hanem az egész fejlett világot egy új fenyegetés tartja rettegésben: a bioháború lehetősége. A szeptemberi terrortámadás unikum volt annyiban, hogy megtörte az amerikai határok sebezhetetlenségét. A lépfene-baktérium tenyészetének, a fehér pornak a megjelenése most először jelezte, hogy lehetséges nemzetközi méretű biológiai terrorhadjárat megindítása.

Lehet, hogy a terjedő tömeghisztéria mérete indokolatlan. Mondhatja a Bush-kormány postaügyi minisztere, hogy a fertőzés esélye “mérhetetlenül kicsi”, hiszen az amerikai posta szeptember 11. óta 20 milliárd levelet kézbesített, és csak néhány tucatban volt fehér por. Annak egy része is hintőpor vagy porcukor, néhány pszichopata olcsó csínytevéseként. Mondhatja Londonban az országos tiszti főorvos, hogy a lépfene baktériuma “nem különösebben hatásos biológiai, ám rendkívül sikeres pszichológiai fegyver”, s egyelőre legnagyobb gondja a blöff-küldemények kezelése.

HATÁSTALAN A NYUGTATGATÁS. Hiába. Úgy tűnik, nincs olyan érv, amely meggyőzhetné az átlagos polgárt. Ez a terroristák lélektani hadviselésének sikere. Elérték egyik fő céljukat, a félelem légkörének megteremtését. Annál is inkább, mert a múlt hét elején kiderült: az igazi, célzott biológiai terrort komolyan kell venni. Az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője “bioháborús minőségű” fehér port kapott, s irodájában 31 alkalmazott került veszélybe. Miután feltételezték, hogy netán a kongresszus szellőzőrendszere is fertőzött, ideiglenesen bezárták a kongresszusi irodaházakat. Így a terror elérte az amerikai törvényhozás központját. A Capitolium nagy része elnémult. A Financial Times washingtoni tudósítójának fogalmazásában: “Ez a hatalmas, szerteágazó épületegyüttes, amelyben a szenátust és a képviselőházat folyosók és föld alatti alagutak hálója köti össze, soha többé nem lesz már olyan, mint azelőtt.”

IRAKRA UTALÓ JELEK. Ennek az újabb sokkhatásnak súlyos következményei lehetnek. Az általános vélemény szerint ezért a merényletért aligha Oszama bin Laden csoportja felelős. Egyelőre bizonyíték nélkül, de azok a kombinációk szaporodnak, amelyek Irak és Szaddam Husszein felé mutatnak. Tény, hogy az iraki diktatúra a kurdok ellen már bevetett vegyi fegyvereket. Amikor 1998-ban az ENSZ megfigyelőit Szaddam távozásra kényszerítette, azok úgy vélték, hogy egyéb vegyi és biológiai fegyverek mellett “több tízezer liternyi koncentrált lépfenebaktérium-tenyészet van az iraki rezsim raktáraiban”.

Amerika politikai problémája az, hogy Bush környezetében két nézet csap össze. Az egyiket Wolfowitz, a hadügyminiszter helyettese képviseli (és kevésbé agresszívan főnöke, Rumsfeld is).

Eszerint az “első fázis” – Afganisztán – után következnie kell egy második menetnek Irak ellen. Eddig úgy látszott, hogy hatott Powell külügyminiszter érvelése. Ő arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen akció a terrorellenes koalíció széthullásához, az arab államok kiválásához vezetne. A fehér por miatti pánik ezt a vitát újra nyílttá tette. Az amerikai ENSZ-nagykövet tájékoztató levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak. Ebbe utólag – a Fehér Ház utasítására – bekerült egy mondat. Eszerint Washington fenntartja magának a jogot, hogy “szükség esetén” a viszszacsapást más országokra is kiterjessze.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik