Marx Károlynak igaza volt! Ez a mondat Kjell A. Nordströmtől, a Stockholm School of Economics tanárától, Európa egyik legnevesebb menedzsment-gurujától származik. Szerinte ugyanis A tőke szerzőjének legfőbb célja az volt, hogy a termelőeszközök a munkásosztály tulajdonába menjenek át – és ez megvalósult. A Funky Business című könyvében Nordström elsősorban arra gondol, hogy ma már az emberi agy a legfőbb termelőeszköz, s az természetesen a munkavállalók tulajdonában van, másodsorban kitér arra is, hogy a legsikeresebb vállalkozások egyre inkább tulajdonrészt is adnak dolgozóiknak.
MULTIK ELŐNYBEN.Először az úgynevezett high-tech cégek, az Új Gazdaság éllovasai dolgoztak ki részvényopciós megoldásokat, ám a tevékenységi kört tekintve ma már a vállalatok egyre kiterjedtebb köre ösztönzi alkalmazottait ily módon, illetve nyitja meg számukra a kedvezményes részvényvásárlás lehetőségét. A multinacionális vállalatok közül már sok Magyarországra is kiterjesztette részvényopciós, vagy kedvezményes részvényvásárlási programját, annak ellenére, hogy részvényeit nem jegyzik a magyar tőzsdén.
Így például a Coca-Cola mindkét magyarországi érdekeltségében létezik ilyen ösztönzési rendszer. Az athéni tőzsdén jegyzett Coca-Cola Beverages magyarországi leányvállalatánál kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosítanak egy – felső – kör számára – mondja Horvát Magyary Nóra, a Coca-Cola Hungary marketingigazgatója. Az üdítőital palackozó vállalkozásnál 10 évre előre meghatározott árfolyamon juthatnak hozzá a kiválasztottak a papírhoz. A másik magyar leánycégnél pedig részvényopciós lehetőséget biztosítanak a New Yorkban jegyzett papírokból. A kedvezményes lehetőség hibája, hogy nem minden alkalmazott élhet vele.
A Henkel-csoport fönnállásának 125. évében viszont olyan bónuszprogramba kezdett, amely az összes munkatársára kiterjed. Ráadásul világszerte hasonló feltételek mellett vonja be alkalmazottait a tulajdonlásba. Az irányelvek mindenütt azonosak voltak, ám az adózási törvények miatt országról országra igazítani kellett rajta – mondja Fekete István, a cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Így például a magyar menedzsment kreatívan értelmezte azt a szabályt, hogy minden két megvásárolt részvényhez egyet ajándékba ad a társaság.
ADÓSZABÁLYOK ÉS DÍJAK. A program előírásai miatt ugyanis csak három év elteltével kerül a harmadik papír, a bónuszrészvény a dolgozó tulajdonába, s Magyarországon a legelszántabbakat is elriasztotta volna a részvételtől, ha valami olyasmi után kellett volna adóznia, ami csak három év múlva lesz az övé. A bónusz ugyanis juttatás, s mint ilyen, azonnal az adóalap részévé válik – magyarázza az ügyvezető, ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy természetbeni juttatásként adják az extrarészvényeket az alkalmazottaknak, az adót pedig a vállalat fizeti be. Így azonban “csak” 37,5 százalék a bónuszrészvények mértéke, viszont ez már nettó juttatás.
A június 21-én Düsseldorfban bejelentett program a magyar leányvállalat számára a lehető legjobb pillanatban indult, hiszen a nyári devizaliberalizáció után már valóban nem okoz nehézséget külföldi vállalkozás papírjaiba fektetni egyetlen magyar állampolgárnak sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne hátrányban a külföldi vállalati papírokba fektető magyar, hiszen nálunk csak akkor vehető igénybe adókedvezmény, ha valamely magyar cég itthon is forgalmazott részvényeit vásárolja meg, s azokat magyarországi tőkeszámlán helyezi el. Minthogy a Henkel egyetlen megbízottat jelölt ki a globális részvényprogram lebonyolítására – a Towers Perrintt -, és az összes részvényt a Deutsche Bank egy frankfurti letéti számláján tartják, az e program keretében vásárolt részvényekhez adott bónuszpapírok esetében nem lehet szó a hazai letétről. Azok csak a kötelező három év leteltével válnak a dolgozó tulajdonává és csak akkor lehet értékesíteni, illetve Magyarországra áthelyezni azokat. Sőt azzal is tisztában kell lennie a programban részt vevő magyar dolgozónak, hogy az ilyen tranzakciónak költsége van: 14 eurós a díj a részvények eladásakor és 17 euró az áthelyezéskor. Mindkét tételre még a részvénycsomag értékének körülbelül 0,35 százaléka rakódik különböző jogcímeken.
Ennek ellenére Fekete meg van győződve arról, hogy azoknak is megéri a jegyzés, akik a Henkel papírjaival spekulálni akarnak. A program azonban főként azoknak szól, akiknek hosszú távú terveik vannak a német vegyipari cégnél. Nekik ugyanis az idők folyamán igazi nyugdíj-kiegészítéssé válhat a részvényprogram, hiszen a befektetett tőke megsokszorozódhat. További előny a befektetők számára, hogy töredék részvényt is vásárolhat a dolgozó, ami – tekintve, hogy a jegyzés 66,2 eurós (vagyis közel 17 ezer forintos) árfolyamon történik – komoly segítséget jelent.
A jelenlegi tőkepiaci helyzet azt mutatja, hogy a hagyományos cégek hosszú távon biztos befektetésként szolgálnak, nem lebecsülendő azonban a hozam sem. A Henkel osztalékelsőbbségi részvényeibe (ezeket érinti a program) invesztálók például az elmúlt öt év során közel megötszörözték befektetett pénzüket, ha az összes osztalékot visszaforgatták. Tudni kell persze azt is, hogy pont ebben az időszakban lódult meg a papír árfolyama, s ilyen mértékű növekedést az elkövetkezedő időszakban még a legoptimistábbak sem várnak.
BIZTOS BÓNUSZ. Nem szabad azonban elfelejteni a bónuszt – húzza alá Fekete, hiszen a 37,5 százalékos nettó kiegészítés kifejezetten megnyugtató még az ilyen zűrzavaros tőkepiaci hetekben is. Ráadásul a programba bevont elsőbbségi papír osztaléka az elmúlt évek tapasztalatai szerint legalább 20 százalékkal magasabb, mint a szavazatot biztosító részvényeké.
Persze határokat is szab a Henkel a dolgozóknak, a részvényvásárlás maximális mértéke az éves jövedelem 4 százaléka, de maximum 4000 euró lehet. Az utóbbi azonban Magyarországon nem igazi korlátozás, hiszen nem nagyon van a cégnél 25 millió forintos évi fizetéssel büszkélkedő alkalmazott – mondja alig elfojtott mosollyal az ügyvezető igazgató, de a 4 százalékos küszöb tényleg megálljt parancsolhat néhány dolgozó fantáziájának. Már csak azért is, mert a magyar leányvállalat minimális összegeket is bevezetett, és jövőre minimum 1,1 millió forintos éves jövedelemmel kell rendelkeznie annak, aki a havonta 3750 forintos minimumot levonatja fizetéséből. Ez az összeg éppen azon a határon mozog, ahol már a 850 alkalmazott közül néhányan kihullhatnak a rostán.
Amúgy a Henkel dolgozóinak 5-10 százalékát érdekli a program – mondja László Ivette témafelelős. A vállalat vezetése a szeptember 17. és október 12. közötti jegyzési időszak előtt körbejárta a telephelyeket és minden dolgozót tájékoztatott a programról. A “road-show” azt mutatta, hogy nem csak a vezetők, hanem a szakmunkások is érdeklődnek a részvényvásárlás iránt.
