Gazdaság

Egy “magyar” MI-cég: A Mindmaker – Gondolkodó szoftverek

Egy magyar szakember által Amerikában alapított, ám itteni kutatóbázissal is rendelkező cég a mesterséges intelligenciára alapozta jövőjét. Az eredmények most kezdenek beérni.

Ma a mesterséges intelligencián (MI) alapuló termékek legtöbbje hagyományos értelemben vett “dobozba zárt értelem”, azaz jórészt közönséges hardvereszközökön futó szoftvereken, ritkán pedig speciális, kevésbé elterjedt hardverarchitektúrán alapul. Az első kategóriába tartoznak a Mindmaker Incorporated termékei is. A céget Király József, az MTA Izotópkutató Intézetének volt fizikusa alapította 1996-ban az Egyesült Államokban, San Joséban. A vállalkozás a mesterséges intelligencia kutatása területén elért tudományos eredményekre alapozta jövőjét, s az eddigiek alapján úgy tűnik, a kutatómunka nem volt hiábavaló: a Mindmaker azóta nemcsak egyedi megoldásokkal jelent meg a piacon, hanem további jelentős tőkeinjekciókkal jó időre bebiztosította magát. A legutóbbi, tavaly lezárult befektetési körben a cég újabb 17 millió dollárra tett szert, vezető befektetőjük a szingapúri kormány befektetési társasága, a Government Investment Corporation of Singapore volt, amely 5 millió dollárral vette ki a részét az injekcióból. E múlt évi tranzakcióval a Mindmaker működésébe bevont külső tőke már meghaladja a 32 millió dollárt.

Egy “magyar” MI-cég: A Mindmaker – Gondolkodó szoftverek 1A Szilícium-völgyben bejegyzett Mindmaker még 1997-ben kft.-t hozott létre Magyarországon, ahol azóta is a legjelentősebb kutatóbázisa működik. “A cégcsoport saját gyors fejlődésének finanszírozása miatt ma még nem nyereséges – tudjuk meg Horváth Zoltán cégvezetőtől -, a vállalkozás azonban terveink szerint a jövő év elejére már profitot termel.” E kijelentését a menedzser termékeik kedvező fogadtatására és az MI iránti fokozódó érdeklődésre alapozza. A Mindmaker budai laborjában matematikusokból, fizikusokból és nyelvészekből álló 50 fős gárda foglalkozik a gépi tanulás, a beszédszintézis (text-to-speech), valamint az intelligens asszisztensek fejlesztésével, s munkájuk számos, már piacon lévő terméket eredményezett.

Az interaktív szórakoztatás piacát megcélzó egyik népszerű Mindmaker-program a FlexEffex, amelyet az ügyvezető szórakoztatóipari alkalmazásként definiál. Ez a szoftver – a különböző webfejlesztők, játékkészítők vagy szinkronstúdiók nagy örömére – hangokat, hangeffektusokat generál: csattogást, pattogást, lépéseket, csörömpölést, vagy motorhangot. Különlegessége, hogy a hangokat nem előre felvett és rögzített fájlokból, hanem algoritmusokkal állítja elő. Így például minden lépés zaja különbözik az előzőétől – szemben az archívumból egymás után hurkolt hangokkal, vagyis a program valóságosabb élményt nyújt. Szintén a szórakoztatóipar számára készült a Game Commander nevű szoftver, mely hangfelismerő program a windowsos játékok irányításhoz szükséges billentyűkombinációkat váltja ki hangvezérléssel. Használatával nincs szükség arra, hogy például egy repülőgép szimulátorban az Alt+Shift+F8 gombok lenyomásával zárjuk le a rakétáinkat, elég csupán kimondani az angol parancsszót: Lock missiles! (A programmal egyébként előfordulhat, hogy az utasítás hallatára a gép cselekvés helyett habozik, ez általában olyankor történik, amikor az egyik parancs hasonlít a másikra, vagy a felhasználó kiejtése nem tökéletes. Ilyen esetekben azonban a funkció átnevezhető, az új parancsra pedig be lehet tanítani a szoftvert.)

A Mindmaker FlexVoice nevű, Magyarországon fejlesztett programja az írott szöveget “fordítja” beszélt amerikai angol nyelvre (text-to-speech, TTS-technológia), vagyis beszédet szintetizál: különböző, valóban emberi – férfi, női, felnőtt, gyermek – orgánumokat állít elő, tehát nem a megszokott gépi hangon szólal meg. A termék nemcsak játékokhoz használható, hanem fordításhoz, nyelvtanításhoz vagy e-mailek felolvasására is; a legfontosabb terület azonban a call centerekben való alkalmazás lehet. “Célunk az, hogy természetes emberi kommunikációt hozzunk létre. Ennek a munkának pedig fontos eleme a gépi tanuláson alapuló technológiák kidolgozása, amelyek sokféle termékben, így a call centerekben is nélkülözhetetlenek” – mondja Horváth Zoltán. A Mindmaker komplett call center alkalmazásaiban ugyan a dial-tone üzemmód ma még kihagyhatatlan, azonban ezekben a gép már beszélget az ügyféllel, és nemcsak a gombok lenyomásával, hanem szóbeli kommunikáció útján is előre lehet haladni a rendszerben. A call centerek először megértik, mit mond a betelefonáló – ezt a természetes nyelvfeldolgozó és beszédfelismerő megoldások teszik lehetővé -, utána feldolgozzák az információt a gépi tanulás eszközeivel, majd pedig a beszédre fordító program segítségével felolvassák az oda illő választ. Így működik a Mindmaker brit székhelyű Tisento Technologies nevű érdekeltségének rendszere is. A cég brit-angol nyelvű gépi tudakozója a teljes angliai telefonkönyvet képes kezelni, több mint 20 millió bejegyzést. A telefonos ügyfélszolgálat kapcsán Horváth Zoltán megjegyzi: az MI értékesítésénél gondot okoz, hogy a potenciális vásárlók sok esetben nincsenek tisztában a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. A megvalósítható megoldások ugyanis olykor nem illeszthetők be a már meglévő business-modellekbe, az ilyen rendszerek bevezetése a megrendelői oldalról is alkalmazkodást igényelne. Ez nagyjából azt jelenti, hogy, bár az érdeklődés egyre nő, az MI call-center jellegű alkalmazásainak térhódításához még idő kell.

A cégvezető különleges jelentőséget tulajdonít a Mindmaker intelligens asszisztens termékeinek. Ezek olyan tanítható szoftverek, amelyekkel kommunikálhat a felhasználó, s amelyek interakcióra képesek. A PC-n elhelyezett személyi asszisztens bármire megtanítható: az internetre kapcsolódva figyeli a tőzsdei indexeket, felolvassa a híreket, illetve beszéddel értesíti “főnökét” az érdeklődési körébe tartozó információkról. Tipikus példája a Prodi Parrot, ez interaktív társalgó és segéderő egyben, segíti, szórakoztatja a felhasználót, akár még énekel is neki. A most hároméves termék az intelligens asszisztensek prototípusaként egyébként a washingtoni Smithonian Museum állandó kiállítására is bekerült.

Prodi Parrot testvéreinek tekinthetők a portálasszisztensek. Ezek a programok két rétegben, szerver, illetve kliens oldalon helyezhetők el. A kliens oldalon általában egy animált logófigura és a beszédképesség található, az általános tudás, és a portálsite egyes oldalaival összefüggő ismeretek pedig a portál szerverén tanyáznak. A portálasszisztens híreket mond fel, s az általában csak faliújságszerű weboldalakkal ellentétben magasabb szintű interakciót valósít meg: a böngészési szokásokból leszűrt információk alapján a kliens oldalon offline is ajánl website-okat, illetve a felhasználót kiismerve például aukciós oldalak, vagy éttermek látogatására buzdítja “főnökét”. Ilyen portálasszisztenst eddig kettőt adott el a cég: egyet a Lycos Asiának, egyet pedig az Infostartnak, magát a portálasszisztens-architekturát, vagyis az intelligens asszisztensek fejlesztési környezetét azonban már számos helyen értékesítették.

A termékek fejlesztése mellett a cégvezető a Mindmaker fontos tevékenységeként jelöli meg az inkubációt, vagyis a mesterséges intelligenciával foglalkozó kisebb cégek felkarolását, segítését is. A Mindmaker számos vállalatot vásárolt meg – például az adatbányászattal foglalkozó szegedi Cygron Kft.-t -, illetve másokban tulajdonrészt szerzett és saját kutatási eredményeire alapozva úgynevezett spin-off vállalkozásokat hozott létre. E cégek életében nemcsak a technológia fölötti bábáskodásban játszik szerepet, hanem befektetőket közvetít, segít a menedzsmentben és a nemzetközi piacon való megjelenésben is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik