A mai kisméretű laptopok ma már mindazt tudják, amit az asztali PC-k, egyetlen hátrányuk, hogy a rengeteg be épített funkció miatt akkumulátoraik gyorsan lemerülnek.#<# A japán NEC Corporation kutatói most olyan áramforrást fejlesztenek a hordozható gépek számára, amelynek teljesítménye tízszerese lenne a ma használatos legtartósabb lítium-elemekének.
A NEC az üzemanyagcella elvét alkalmazza, vagyis a hidrogén és oxigén kémiai reakciójából származó energiát hasznosítja az új aksikban. A két elem találkozása közben lezajló folyamatok már jól ismertek, és általában az a tapasztalat, hogy kis térfogatban nehezen nyerhető ki elegendő mennyiségű energia a kölcsönhatásból. A japánok ezt a problémát egy újítással küszöbölik ki: szénatomokból álló nanocsöveket alkalmaznak katalizátorként, az ezekből álló elektródának ugyanis akkora felülete van, hogy azon az átlagosnál nagyobb hatékonysággal zajlik a kölcsönhatás.
A nanocsövek a szén alig két évtizede felfedezett elemi módosulatai, amelyek a kőszénhez, a grafithoz, vagy a gyémánthoz hasonlóan csak és kizárólag szénatomokból épülnek föl; a felsorolt szénváltozatok csak kristályszerkezetüket tekintve különböznek egymástól. Az üreges képződményre jellemző, hogy átlagos vastagsága az emberi hajszál százezred része, valamint az, hogy az elektromos áramot kitűnően vezeti, ezért is esett erre a megoldásra a NEC kutatóinak választása. A nanocsövek mesterséges előállítása egyébként tíz évvel ezelőtt éppen annak a Ijidzsima Szumio nevű japán kutatónak sikerült először, aki most a mini-üzemanyagcellákban alkalmazza a rendhagyó módosulatot.
A hatékony katalízist ő az általa újonnan felfedezett, szarv alakú módosulattal oldja meg, ez szerinte pontosan olyan molekuláris méretű üregeket tartalmaz, amelyekbe a reakciópartnerek a lehető legszorosabban illeszkednek. A kutató azt ígéri, hogy két-három éven belül nagyteljesítményű akkumulátorokat gyárthatnak a nanocsövekből.
