Bizonytalan helyzetben – Most mi lesz a pénzünkkel?

Először csak a World Trade Center füstölgő északi tornyát látták, de még nem tudták, mi történt. A második repülőgép becsapódásának már szemtanúi lehettek, ám a tőzsdék még mindig nem reagáltak az eseményekre. “Aztán csak ültünk tétlenül a monitorok előtt, és vártuk, hogy mi lesz. Negyvenöt perc elteltével elkezdtek zuhanni az árak Európában, kisvártatva pedig a hazai piacról eltűnt minden vevő, és a részvények kurzusa itt is esésének indult” – idézi fel Oláh Márton értékpapír-kereskedő, miként követték (a CNN jóvoltából egyenesben) a CA IB kereskedési terméből a múlt keddi tragikus eseményeket. A bróker története jól példázza az értékpapírpiacok és a világgazdaság globális működését: az Amerikát ért csapás és a nyugat-európai értéktőzsdék magától értetődően rántották magukkal a magyar börzét. A tőzsdeindexek mozgása később is azt jelezte, hogy az árfolyamok kísértetiesen hasonló pályát futnak be a világ különböző pontjain (lásd a grafikont).

A befektetőket arra figyelmeztethetik a fentiek, hogy a közeljövőben az európai történéseket is Amerika fogja mozgatni. Így – noha a magyar gazdaságot kapcsolatai inkább Európához kötik – a hazai tőzsdei szereplők aligha függetleníthetik döntéseiket az Egyesült Államok körüli politikai és gazdasági fejleményektől.

Attól az amerikai gazdaságtól függ tehát a sorsuk, amelyet a lehető legrosszabb pillanatban ért a terrortámadás. “Tökéletes volt az időzítés” – mondják kissé keserű szájízzel az elemzők. A globalizálódott üzleti élet szimbólumának számító World Trade Center ikertornyaival együtt egy, a lassulás jeleit mutató amerikai gazdaság kapott súlyos találatot. “A 2000-es esztendő az egész, korábban eufóriában úszó világot kijózanította – mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője -, ma már biztosan lehet tudni, hogy az előrevetítettnél csak jóval szerényebb vállalati profitabilitás és lényegesen kisebb gazdasági növekedés várható a fejlett gazdaságokban.”

KÉTSÉGEK KÖZT. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) történteket magyarázva a magyar brókerek egyfelől azt hangsúlyozzák, hogy azok visszafogottan ugyan, de követték a nemzetközi történéseket. Másfelől viszont úgy értékelik a helyzetet, hogy dacára az árfolyamesésnek, a hazai börze eddig még olcsón megúszta. Mégpedig annak köszönhetően, hogy a részvénytulajdonosok többségét alkotó külföldi befektetők egyelőre nem kezdtek fejvesztett menekülésbe. Bár már több külföldi alap is kivonta pénze egy részét Budapestről – miként ezt egyébként is tenni szokták a háborús helyzetben kockázatosnak minősülő fejlődő és feltörekvő gazdaságokban -, az eladások mindeddig nem rengették meg a hazai parkettet. Már csak azért sem indultak pánikszerű eladások, mert nálunk nem forognak a támadás által leginkább sújtott ágazatokhoz – a légi közlekedéshez vagy a biztosításhoz – tartozó papírok.

A helyzet megítélése a legkevésbé sem egységes, ezt mutatja, hogy volt vétel is, eladás is, méghozzá “állampolgárságtól” függetlenül. Amúgy – dacára az élénkülő forgalomnak – a hazai és külföldi befektetőket egyaránt inkább a megfontoltság, a kivárás jellemzi. A brókerek persze azt sem hallgatják el, hogy még bármi megtörténhet, legyen szó a hazai vagy a külföldi börzékről. “Ha van valami, amit a tőzsdék nehezen viselnek, az a bizonytalanság” – mutat rá Vágó Attila, a ConCorde Értékpapír Rt. elemzője. Márpedig mostanság a befektetők két körülmény miatt is kétségek közt hányódhatnak. Az egyiktől, egy gyötrő kérdéstől, nevezetesen attól, hogy Amerika milyen válaszlépésre szánja el magát, vélhetően hamarosan megszabadulhatnak. De nem tudni, hogy a washingtoni döntést követően sokkal okosabbak lesznek-e. Háborús körülmények között szerzett történelmi tapasztalatok persze bőven akadnak a börzék történetében, és ezek arról tanúskodnak, hogy még egy ellencsapásról hozott esetleges döntés is felfelé indítaná a tőzsdéket, mivel a biztos rosszat is kedvezőbben értékeli az értékpapírpiac, mint az átláthatatlan helyzetet. Még a fiatal magyar börze is e “mentalitás” jegyében élte meg a Jugoszlávia elleni amerikai támadás körüli időket. A légi csapás lehetősége 1999 januárja és márciusa között jókora besszt hozott a BÉT-en: a BUX értéke 7 ezer pontról egészen 5,3 ezer pontig zuhant. Ám az első bombázások hírére elindultak a vásárlások, s már a támadás másnapján 155 pontos emelkedést következett be. Amikor pedig május végén Milosevics elfogadta a nemzetközi közösség feltételeit, a BUX már 6439 pontnál járt. Ugyanakkor egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezúttal minden eddigi modell csődöt mondhat, a mostanihoz hasonló helyzetben ugyanis még nem volt részük a tőzsdéknek. Nincs arra garancia, hogy az amerikai döntés bejelentésével eloszlik a köd, hiszen nem tudni, ki az ellenség, az mikor és hol bukkan fel. A csöbörből vödörbe kerülő befektetők reakciója pedig aligha jelezhető előre.

A börzék eseményeit mozgató másik nagy kérdés az, miként alakul a gazdasági növekedés az Egyesült Államokban. A válasz azért fontos egy magyar befektető számára is, mert a mértékekről ugyan vannak viták, ám az nem kérdéses, hogy az amerikai változások következménye érezhető lesz az egész világon. A második negyedévben megtorpant növekedés és a borúlátó jóslatok mellett pedig az ottani közgazdászok szerint a háború gazdasági és pszichés hatása végképp recesszióba taszíthatja a gazdaságot. S amíg nem lesz látható, hogy a növekedés motorjai beindulnak, a tőzsdékre aligha “toppan be a bika”. Vágó Attila szerint optimális esetben is csak 2002 derekán jelentkezhetnek a növekedés első jelei. S bár az európai gazdaság kilátásai egyelőre biztatóbbnak tűnnek – ott recessziótól még nem tartanak, s a lassulás mértékét sem várják drasztikusnak -, most mégis mindenki az amerikai számokra vár.

STRATÉGIÁK. Az akár egy évig is elhúzódó bizonytalan periódus pedig minden eddiginél nehezebb döntések elé állíthatja a befektetőket. Leginkább azért, mert megszűnnek a kapaszkodók: megfigyelések szerint ugyanis a mostanihoz hasonló helyzetekben nem a fundamentumok alapján adják-veszik a részvényeket, ehelyett egy sajátos pszichózis diktál. Ami a külföldi befektetőket illeti, Duronelly Péter szerint ők előbb vagy utóbb szedik a sátorfájukat. Egy ezzel ellenkező vélekedés szerint viszont a mostani speciális helyzet új hozzáállást válthat ki: a nemzetközi tőke éppenséggel a terrorizmustól eddig nem érintett Közép- és Kelet-Európában vet horgonyt. Az elemzők a lehetséges variációk ecsetelése közben azt is hangsúlyozzák, hogy krízishelyzetben igazából nincs séma a befektetők viselkedésére. Itt is minden a kurázsitól függ leginkább. Aki nem riad vissza a kockázattól, bízik a jövőben, no meg a jó szerencsében, az – legyen magyar vagy külföldi illetőségű – a mostani árak mellett akár komolyabb bevásárlásra is elszánhatja magát. Az elmúlt napokban tapasztalt árfolyameséssel az amúgy is alulértékelt hazai részvények ára olyan mélységekbe került, ahonnét lejjebb süllyedni már aligha lehetséges. Volt olyan pillanat, amikor a Matávot durván 2 milliárd dollárért fel lehetett volna vásárolni… “Ám a zuhanó kés alá beállni nagyon veszélyes – figyelmeztet Bónis Miklós, az IE-New York Bróker elemzője -, hiszen nem lehet kiszámítani, hogy mikor fordul a piac.” Egy ilyen “játékhoz” kötélidegek kellenek.

okosabb kivárni. A másik végletet képviselő, igazán konzervatív befektető viszont – Vágó Attila szerint – rég eladott mindent, vagy egy éve a tőzsde tájékára sem néz, és addig be sem teszi a lábát a BÉT-re, amíg Amerika növekedésnek nem indul. Akik pedig már benne ülnek egy részvényportfólióban, azok napjainkban vélhetően a biztonságosabb befektetési formákba menekülnek. “A fejvesztett rohanásnak nincs sok értelme” – figyelmeztet Bónis Miklós. A szakember szerint a kisebb mennyiségű papírok birtokában talán okosabb kivárni a jobb időket, a nagyobb állományokat persze érdemes jócskán lefaragni. S ekkor megint csak az a kérdés kerül terítékre, hogy hová is kerüljön a felszabaduló pénz. Van-e ma biztosnak tekinthető menedék?

A kockázatok kiegyenlítésére amúgy alkalmas befektetési alapok ezúttal is csak részmegoldásként szolgálhatnak. A részvényalapok hozama bizonytalan helyzetben igen szélsőséges értékeket vehet fel: mínusz 30 százaléktól plusz 90 százalékig terjed a skála. “Az elméletet a hazai piac is visszaigazolja, hiszen már az elmúlt héten is vontak ki némi tőkét a részvényalapokból” – mondja Duronelly Péter. A kötvényalapok viselkedése kevésbé ideges, de rövid távon itt is ingadozhatnak a hozamok, hosszabb távon kiszámíthatóbb ez az instrumentum.

Békeidőkben a biztonságos befektetési formákról összeállított listák élén az állampapírok szerepelnek. A mai helyzetben is szinte egyöntetűen ajánlják az elemzők az állampapír-vásárlást. Ám azt sem hallgatják el, hogy puskaporos levegőben a feltörekvő piacokon a kötvények előbb-utóbb elkezdenek részvényként viselkedni, s a részvénypiacok zuhanását a kötvénypiacon a hozamok emelkedése kísérheti. Bár a múlt héten itthon is csökkentek a hozamok, az okok között csak részben keresendő a kockázatkerülő külföldiek pénzkivonása. A tapasztalatok szerint többször az amerikai tragédia közvetlen következményei húzódtak meg a háttérben: elhunyt az üzletkötő, sérült az informatikai rendszer. A hazai befektetők számára viszont jó tipp lehet egy rövid futamidejű állampapír, amelynél a hozam változása csak csekély mértékben befolyásolja az árfolyamot. Szinte bizonyos – mondják a szakértők -, hogy egy 3 hónapos államkötvényen “többet lehet fogni”, mint ugyanennyi idő alatt a rendkívül szélsőséges mozgásokra képes részvénypiacon.

HAZAI TEREPEN. A nemzetközi tőke óvatos viselkedéséből egyébként a hazai befektetőknek is van mit megszívlelniük. Tekintsük bármelyik instrumentumot, aki forintban szerzi jövedelmét, és kiadásait is a hazai valutából finanszírozza, az csak itthon érezheti biztonságban befektetéseit. Az árfolyam-kockázat ugyanis igen nagy – legyen szó külföldi részvényről, kötvényről, vagy akár a jó öreg svájci frankról. A Magyar Nemzeti Bank keresztülhúzhatja a befektetők számítását. Az európai valutaunióhoz való csatlakozáshoz szükséges feltététek ugyanis csak akkor teljesülhetnek, ha a forint erősödik, s a jegybank aligha nézi majd tétlenül a forint esetleges gyengélkedését.

A forint alapú befektetések mellett teszi le a voksát Zsoldos István, a ConCorde Értékpapír Rt. elemzője is. “Az Amerikát ért támadás következtében a dollárba mint menedékvalutába vetett bizalom megrendült, s az rövid időn belül várhatóan nem is fog helyreállni” – vélekedik a szakember, aki egyébként alacsony intenzitású, elhúzódó konfliktusra számít, s a vészforgatókönyvek bekövetkezésének valószínűségét kicsinek ítéli. A bizalom fogyatkozása pedig mindenképpen a dollár gyengülése irányában hat majd, amit csak tovább erősített a Fed szeptember 17-i kamatvágása, amivel az irányadó ráta 3 százalékra süllyedt. Sőt az amerikai kamatcsökkenési hullámnak nincs vége, a piac további 50 bázispontos mérséklést vár. Ez minden piaci szereplő szerint negatívan fog hatni a zöldhasú árfolyamára. Persze rövid távon a viszontbiztosítások miatt Amerikába áramló pénztömeg komoly volatilitást idézhet elő a devizapiacokon.

Megfordítva a dolgot: számíthatunk az euró dollárral szembeni további erősödésére. Rövid távon számottevően erősödhet a dollárral szemben a svájci frank és az angol font is. Ez azzal magyarázható, hogy pillanatnyilag mindkettőnek van bizonyos menedékvaluta szerepe. Zsoldos István szerint azonban nem valószínű, hogy a font hosszú távon az angol gazdaság súlyánál nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi pénzpiacokon. Annak ellenére sem, hogy Nagy-Britanniában a konzervatív párt és a közvélemény túlnyomó része elutasítja az eurót. A svájci frank menedékvaluta szerepének pedig a banktörvény küszöbön álló módosítása vethet véget.

“A magyar megtakarítók tehát legjobban teszik, ha továbbra is forintban tartják pénzüket – magyarázza az elemző -, hiszen a forint biztonságos valuta, állampapírokba fektetve hozama kedvezőbb, mint akár a dolláré akár az euróé.” Breznai Endre, a Takarékbank devizakereskedője is megerősíti, hogy a forint stabilnak tekinthető valuta. A terrortámadást követő héten a magyar fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest csak mérsékeltnek tekinthető kilengéseket mutatott. A kereskedő véleménye szerint a külföldi befektetők a forintot az euróval együtt kezelik. A magyar devizapiac ma már euró-központú, az ügyletek zömét e két deviza keresztárfolyamára kötik. Természetesen, aki spekulációval szeretné pénzét gyarapítani, annak érdemesebb az euró és a dollár, illetve a dollár és a font vagy a dollár és a svájci frank keresztárfolyamának változására játszania.

ARANYLÁZ? A fentiek szerint gyorsan mobilizálható, tuti biztos megoldásnak ígérkeznek tehát a forintbetétek. A biztonságon kívül e megtakarítási forma mellett szól, hogy vélhetően a 0 százalék körüli reálkamatok mellett sem jelent túl nagy érvágást, ha a befektető pénze a hosszú ideje lejtmenetbe került tőzsdéről egy bankba vándorol. Erre a megoldásra azonban egyelőre nem sokan adták a fejüket, a megkérdezett kereskedelmi bankok egyikében sem tapasztaltak a szokásosnál élénkebb betétnövekedést. Miként egyelőre annak sincs nyoma, hogy a továbbra is biztos befektetésnek tekinthető arany felvásárlása elindult volna, inkább csak extrém esetekre akadt példa. Egy vásárló például az Amerikát ért terrortámadás napján 5 millió forint készpénzt akart ékszerré tenni az Orex Westend-beli üzletében. A kifejezetten a háborús veszélyre hivatkozó ügyfél végül az összegnek csak a harmadát hagyta ott egy gyémánt collier ellenében. Ezen az eseten kívül a társaság közel 40 boltjában eddig összesen egy hasonló fordult elő: egy jókora összeget öröklő kisnyugdíjas vásárolt márkás órákat és ékszereket nagyobb mennyiségben a múlt héten, igaz, ő nem is csak háborútól, hanem az euró majdani hazai bevezetésétől, a forint eltűnésétől tartva. “Pánikszerű ékszervásárlásról tehát szó sincs” – summázza Magyar Ágnes, az Orex marketing és kereskedelmi osztályvezetője. A korábbi háborús kilátásokra sem reagáltak a magyar vásárlók, így a délszláv válság sem lódított a forgalmon, még a társaság szegedi boltjában sem.

“Nagyon rövid idő telt el ahhoz, ahogy ezek az események nyomot hagyjanak a keresletben” – mondja Nagy Györgyné, a BÁV Záloghitel és Kereskedelmi Rt. osztályvezetője. A boltok forgalmán semmilyen jól mobilizálható értéktárgy tekintetében nem mutatkozik emelkedés. Azt viszont az osztályvezető asszony már nem zárja ki, hogy a cég következő – lapzártánk utáni – árverése hirtelen megugró érdeklődés közepette zajlik majd le. Hasonlóan, a Nagyházi Galériánál sem tapasztaltak eltérést a normális üzleti folyamatoktól. Mint mondják, a piac alakulását annak belső tényezőin túl a galéria történetében eddig még nem befolyásolták külső, így például világpolitikai események.

E megkérdezett társaságok a szokásostól eltérő piaci felfutásra nem készülnek. A mintegy 1600 cégtől hemzsegő ékszerpiac összességében pedig jó ideje stagnál – az arany ékszer korántsem akkora divat, mint a rendszerváltás előtt -, állandósult tehát a piacnak legalábbis azon része, amely után a kereskedők valóban befizetik a 35 százalékos fogyasztási adót. Ugyanakkor az ékszerüzletek az évnek ebben a szakában amúgy is nagyobb készleteket kezdenek felhalmozni. A forgalom ugyanis karácsony előtt a legnagyobb, ebből az ünnepi alkalomból származik például az Orex évi 3 milliárd forintos bevételének közel egyharmada. A cég egyébként hirtelen nem is tudná árukészletét felduzzasztani, az ékszerek többsége ugyanis a megrendelés után egy-két hónappal készül el. Más a helyzet a BÁV-nál, ahol nem csupán új ékszereket kínálnak, a szükséges extra utánpótlás forrásául a lakossági ügyfelektől felvásárolt ékszerek, illetve a zálogból ki nem váltott értéktárgyak is szolgálnak.

RUGALMATLAN INGATLANPIAC. “Az értékálló befektetések között ugyan a listavezetők közé tartozik a lakás, a ház, a telek is, ám az ingatlanpiacon leghamarabb fél év múlva mutatkozhat meg az amerikai események hatása” – állítja Mérei Zsuzsa, a Petro-Cartell Kft. lakóingatlan részlegének vezetője. Ennek okai között szerepel az az egyszerű magyarázat, hogy a legflottabbul zajló ingatlanügylet is legalább 3-4 hetet vesz igénybe. A szakember szerint továbbra is az ingatlan a legjobb befektetés, azt viszont nem valószínűsíti, hogy a magyar ingatlanpiac ázsiója emelkedne más területekhez képest. Noha az ominózus események a világnak ezt a tájékát nem érintették, arra végképp nincs biztosíték, hogy a terrorizmus bizonyos helyszíneket elkerül. Ha pedig valahova áramolni kezd a tőke, az a terület adott esetben vonzó célponttá válhat a terroristák számára is…