Továbbra is óriási szakadék tátong az európai uniós (EU) országok, valamint a közép- és kelet-európai államok gazdasági teljesítménye között#<# - derül ki a közösség statisztikai hivatala, a Eurostat minap közzétett adataiból. Annak ellenére jelentős maradt a GDP-vel mért gazdasági fejlettségbeli eltérés, hogy tavaly a tagjelölt államok (10 közép- és kelet-európai ország, valamint Málta, Ciprus és Törökország) gazdasága átlagosan 5 százalékkal növekedett, szemben az uniós 3,3 százalékkal. Egyébként az elmúlt öt esztendő folyamán a 2000. év volt az első, amikor a 13 tagjelölt egyikében sem volt recesszió.
Hiába a jó növekedési mutatók – 2000-ben öt ország, köztük Magyarország GDP-je nőtt 5 százaléknál gyorsabban -, egyelőre ez is kevés ahhoz, hogy érdemben csökkenjen a távolság az öreg kontinens fejlettebb és fejletlenebb része között. Sőt, a 13 ország vásárlóerő-paritáson mért (tehát az inflációs különbségek hatását kiiktató) átlagos egy főre jutó GDP-je 2000-ben az uniós értéknek csak 35 százalékát tette ki, 1 százalékponttal kevesebbet, mint 1996-ban. A EU-felvételre váró 13 ország közül Ciprus gazdasági teljesítménye áll a legközelebb az unióéhoz: a szigetországban az egy főre jutó GDP 82 százaléka az uniós átlagnak. A poszt-szocialista országok közül e tekintetben Szlovénia áll a legjobban; déli szomszédunkat Csehország követi, majd Magyarország jön a sorban (lásd a grafikont). Az 1997 óta tapasztalt erőteljes magyar növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény csupán fele az uniós átlagnak, jócskán elmaradva a “leggyengébb láncszem”, Görögország 68 százalékos teljesítményétől is.
A két éllovas, Ciprus és Szlovénia teljesítménye megközelíti vagy akár meg is haladja a legkevésbé fejlett uniós országok (Görögország, Portugália, Spanyolország) mutatóját. A tagjelöltek közül a leginkább Bulgária, Románia, Törökország, Lettország és Litvánia szakadt le: egy főre jutó GDP-jük nem éri el az uniós átlag egyharmadát sem.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
