Amennyiben a Domestore

felvásárlási ajánlata sikeres lesz – és ezt a piacon mindenki biztosra veszi -, akkor az Arago Rt. lesz 2000 eleje óta a 13. vagy 14. cég, amelyet kivezetnek a tőzsdéről.#<# A sorszámot azért nem lehet még pontosan megjelölni, mert párhuzamosan több "kivezetés" is előkészítés alatt áll. A másfél évvel ezelőtti 67-ről mára 57-re csökkent a tőzsdén jegyzett részvények száma, miközben mindössze egyetlen új bevezetés történt: a Graphisofté. A hullámot talán az 1997-ben tőzsdén keresztül kibocsátott BÁV kivezetése indította el, a Bizományi többségi pakettjét 1999-ben éppen az Aragótól “szerezte meg” az MFB hosszas tárgyalások, s nem utolsósorban egy, az Aragónál tartott adóellenőrzést követően. Az MFB felvásárolta és kivezette a tőzsdén forgó Konzumbankot is. Privatizációhoz kötődő tőzsdei bevezetésre a jelenlegi kormányzati ciklusban összesen egyszer került sor, még 1999 februárjában az Antenna Hungária részvényeinek esetében. A kivezetések talán a Cofinecet leszámítva mindeddig alacsony forgalmú részvényeket érintettek. A tőzsde forgalmának visszaesésével azonban egyre több cég sorolódhat át az illikvid kategóriába. A tőzsde jelenlegi átlagos napi 3 milliárd forint körüli forgalma dollárban számítva az egytizedét sem éri el az 1997-1998-as értéknek. Úgy tűnik, a tőzsde átláthatóbbá tételére hivatott, sokak által várt új értékpapírtörvény e folyamatot nem hogy lassítaná, hanem éppen felgyorsítja: július 18-a, az új törvény hatályba lépése előtt több nyilvános ajánlattételi kérelem is érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF). Mindeközben új bevezetésekről továbbra sincs szó. A jelenség elsősorban azért aggasztó, mert azt mutatja, hogy ezen cégek fő tulajdonosai nem látnak arra lehetőséget, hogy a tőzsdén keresztül vonjanak be tőkét vállalataikba. A tőkeszerzés e módjának csak akkor lenne ugyanis szempontjukból értelme, ha az jóval a cégek eszközértéke (azaz az egy részvényre jutó saját tőke) fölötti árfolyamon valósulna meg. Az érem másik oldala: részvényt venni is csak akkor érdemes, ha jelentős osztalékhozamban vagy árfolyamnyereségben bízunk. De a BUX 2000 tavasza óta folyamatosan csökken, jelenlegi 6500 pont körüli értékét először már 1997 nyarán érte el. A jelenlegi árfolyamokat dollárra számítva kiderül, hogy a BUX értéke 1998 őszén, az orosz válság mélypontján sem volt sokkal alacsonyabb. Miközben a GDP folyamatosan 5 százalékot meghaladó mértékben bővül, a tőzsdei cégektől az elemzők az idei első félévre vegyes eredményeket várnak. (Azt, hogy a Mol a gázüzletág miatt veszteséges lesz, minden elemző biztosra veszi.) Sokan gondolják úgy, hogy a magyar tőzsde már sohasem fog feltámadni, pedig kevés olyan fejlett ország van, ahol a demokratikus berendezkedés és a piacgazdaság mellett ne működne hatékony tőkepiac is. Ezek többnyire egymást feltételezik.