Az eurónként 245-250 forintos mostani árfolyam elősegíti a jegybank inflációs céljait#<# - tolmácsolta sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács hétfői állásfoglalását. Ezzel a jegybank verbális ráhatással igyekszik "belőni" az árfolyamot, s vele a pénzromlásra ható folyamatokat. Az említett árfolyam mintegy 8 százalékos erősödést jelent a május 5-i sávszélesítés óta.
A jegybank 2001 decemberére 7 százalékban határozta meg az inflációs célt, a jövő év végére pedig 4,5 százalék körüli értékben, mindkettőt plusz-mínusz 1 százalékpontos eltéréssel. Ez év végén inkább a sáv felső tartományába eshet, azaz 7-8 százalék lehet a drágulás, egy év múlva viszont nagyobb a valószínűsége az alsó tartományba ereszkedő inflációnak – vetítik előre az MNB-ben. A tavalyi 5,2 százalék után az idén is, jövőre is 4-5 százalékos GDP-növekedést vár a jegybank. Az idén a külföldi kereskedelmi partnerek szerényebb gyarapodását az MNB szakértői szerint a költségvetési politika keresletbővítő hatása ellensúlyozza. Utóbbi a GDP 2,1 százalékát teheti ki, s így a fogyasztás mintegy 4,5 százalékkal nőhet – mondják. Jövőre ismét megélénkülhet a külföldi konjunktúra. Ebben az évben a GDP 4 százalékának megfelelő, a következőben pedig valamivel nagyobb mértékű folyó fizetésimérleg-hiány valószínűsítettek a monetáris tanácsban.
Az infláció erőteljes mérséklődését várják az elemzők is – derül ki a Reuters fölméréséből. Júliusban az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedést 9,5 százalék körül becslik, azaz eszerint egy lépésben 1 százalékponttal mérséklődhet a pénzromlás. Sőt, az infláció most már végképp egyszámjegyű marad – teszik hozzá. Az árfolyamsáv-szélesítés óta a decembert is kedvezőbbnek látják, a legújabb év végi előrejelzésük 7,62 százalék (lásd a grafikont), vagyis teljesíthetőnek vélik a jegybank által kitűzött célt. Nem így vélekednek a jövő év végéréről: jóslatuk 2002 decemberére 5,75 százalék.
