Új utakon a Microsoft – Megint jó erőben

Fel kell tüzelnie a csapatokat – ebben biztos volt Steven A. Ballmer vezérigazgató a múlt szeptemberi alkalmazotti gyűlésen, amikor 20 ezer Microsoft-dolgozó özönlötte el a seattle-i Safeco nagyrétet. Pocsék egy év volt a tavalyi a szoftvergyártó óriás számára. Árbevétele csak 8 százalékkal nőtt – szemben a kilencvenes évek 36 százalékos átlagával -, egy szövetségi bíró a monopóliumellenes törvények megsértése miatt elrendelte kettédarabolását, piaci értéke pedig 250 milliárd dollárral zuhant. S ami a legrosszabb: ahogyan az internet bekerült a számítástechnika középpontjába, úgy tűnt, hogy a személyi számítógépes szoftverek terén úttörő Microsoft Corp. marginalizálódik.

Ballmernek tehát valami látványosat kellett alakítania, hogy a motiválás sikeres legyen. Egy hatalmas videokivetítőn részletet játszottak le a Muhammad Ali és George Foreman 1974-es világbajnoki bokszmérkőzéséről készült dokumentumfilmből. Akkor a várakozás az volt, hogy a hét évvel fiatalabb Foreman letaszítja Alit a trónról, ám a többség Alinak drukkolt. A meccs estéjén Zaire-ban 60 ezer ember spontán biztatásba kezdett: “Ali, bomáje! Ali, bomáje!” – skandálták, ami annyit jelent, hogy “Öld meg, Ali!” Alinak vissza kellett húzódnia a kötelekhez, de kesztyűivel és alkarjával felfogta Foreman ütéseit, s lassan kifárasztotta őt. Végül nekiugrott ellenfelének, és egy ütéssel a földre küldte. Amikor a videó véget ért, a hangszórón új rigmus hangzott fel: “Microsoft, bomáje! Microsoft, bomáje!”

“Miként annak idején Ali, a Microsoft is hatalmas ütéseket kapott saját küzdelmében” – fordult ekkor Ballmer a tömeghez. “Mindenhonnan jöttek a csapások. Talán még némi félelem is volt a szemünkben.” Aztán hirtelen felemelte a hangját. “Tudjátok, mit mondok? Azt mondom, gyerünk előre a kötelektől!” A microsoftosok erre üvöltésben törtek ki.

ÚJJÁÉLEDÉS. Steve Ballmer csatakiáltása akkor inkább a vágyaknak adott hangot. Mára viszont okafogyottá vált. A Microsoft a jelek szerint nem csupán kikerült a leszálló ágból, de hatalmasabb, mint valaha. Ahelyett, hogy az internet miatt a perifériára szorult volna, erősebbé vált hagyományos PC-üzletágában, szilárdan megvetette a lábát a vállalati szoftverek jövedelmező piacán, és nagyon közel jutott ahhoz, hogy az internetes versenyfutás éllovasa legyen.

Ezalatt folyamatosan dől a pénz a céghez. Míg a vetélytársak a gazdasági klíma erős lehűlése miatt kénytelenek a fogukhoz verni a garast, a Microsoft úszik a készpénzben: 30 milliárd dollárja van, több, mint bármely más amerikai társaságnak. Ráadásul a Windows és az Office programokkal élvezett monopóliumának köszönhetően havonta 1 milliárd dollárral gyarapítja bankszámláját. Így aztán megengedheti magának a luxust, hogy miközben intenzíven fejleszt saját termékeket, befektessen más társaságokba, s bőségesen költsön új üzleti vállalkozásokra; márpedig dominanciájának kiterjesztéséhez ez nagyon fontos. Az idén 5,3 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, többet, mint az America Online, a Sun Microsystems és az Oracle együttvéve.

Ami az új termékeket illeti, a társaság most negyedszázados fennállásának legnagyobb kibocsátási sorozatára készül. Kezdetnek május 31-én piacra dobta az Office XP-t, szövegszerkesztő és táblázatkezelő programjának legújabb változatát. Az Office a Microsoft bevételeinek mintegy harmadát biztosítja. Következő terméke a mobiltelefonokhoz kifejlesztett új operációs rendszer, a Stinger lesz, aztán jön az Xbox, amellyel merészen belevág a játékkonzol-üzletbe. A csúcseseményre október 25-én kerül sor: akkor debütál a Windows XP, az asztali számítógépekhez való operációs rendszer új verziója, amely – állítja Bill Gates (hivatalos nevén William H. Gates III.) elnök – a legfontosabb gyártmányuk a Windows 95 óta. “Soha nem volt még ennyi új termékünk egyetlen évben” – mondja büszkén Gates.

A Windows XP sokkal több, mint a Windows szoftver esedékes felfrissítése. Az XP-vel a Microsoft végre összefoghatja különböző termékeit és webhelyeit. A fogyasztók egyfajta láncreakcióban jutnak egyik terméktől a másikig, ami potenciálisan robbanásszerű eredménnyel járhat. Az XP tesztváltozataiban a felhasználó gyorsan megnyithat egy könnyen kezelhető böngészőt, amelynek egyik parancsikonja elindítja a Windows Media Playert. A böngésző elviszi az embert a Microsoft MSN webportáljára, ahol egyszerűen föl lehet iratkozni az üzenetküldő és az e-mail szolgáltatásra. Emellett az XP-vel teljesen új internetes szolgáltatások is igénybe vehetők lesznek, köztük a Microsoft “riadóztatási” rendszere, amely e-mailt vagy üzenetet küld, ha az érintett által megjelölt repülőjárat késik, vagy ha egy részvényárfolyam elég alacsonyra kerül ahhoz, hogy érdemes legyen vásárolni.

KAPCSOK. Mindent egybevéve, a Microsoft olyan helyzetben van, hogy könnyen félretaszíthatja riválisait. Elemzők szerint a számítógépgyártók jövőre 160 millió darab Windowszal futó PC-t adnak el. Az MSN internet-hozzáférési szolgáltatásnak 5 millió előfizetője van. Magát az MSN portált havonta 50 milliónál többen látogatják. Az ingyenes e-mailt használók száma nemrég lépte át a 100 milliót. Az azonnali üzenetküldő szoftvert közel 30 millió ember veszi igénybe.

Minden egyes termék egy másikhoz fog kapcsolódni. Az üzenetküldő szolgáltatás arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy feliratkozzanak a Hotmailre. Az MSN portálon landoló net-polgárokat a hozzáférési szolgáltatás csábítja. A Windows pedig a birodalom minden részébe elviszi a felhasználókat. Ezek a termékek és szolgáltatások közti kapcsok erős nyugtalanságot keltenek a konkurencia körében. “A Microsoft e terméke azt a fenyegetést hordozza magában, hogy cégbirodalommá, Microsoft-birodalommá alakul át az internet” – fogalmaz Jonathan Schwartz, a Sun Microsystems vállalati stratégiáért és tervezésért felelős alelnöke.

“Badarság – mondja erre Gates -, az internet túl nagy ahhoz, hogy egyetlen társaság uralja.” Kitart amellett, hogy a Windows-stratégia nem fojtja meg az innovációt más vállalatoknál. “Nem gátoljuk, hogy bárki új alkalmazásokat pakoljon a Windowsra” – szögezi le. Csakugyan tucatnyi olyan piaci szegmens létezik, ahol a Microsoft nincs jelen, például az online tőzsdézésben vagy az elektronikus kiskereskedelemben. És a Microsoftot is érték nagy pofonok, elég csak a Sidewalk lakóhelyi portálok kudarcára gondolni.

BÁRHOL, BÁRMIKOR. Gates szerint a termékek integrálása sokkal inkább azt mozdítja elő, hogy az internet gazdagabb élményt nyújtson. A kínálat legújabb darabjaival vállalata közelebb kerül a lelki szemei előtt hat éve felrémlő nagy vízió megvalósításához. Mióta ráeszmélt az internet jelentőségére, Gates úgy véli, eljön majd a nap, amikor minden lehetséges eszköz Microsoft szoftverrel működik, s így az emberek könnyen rákapcsolódhatnak az internetre, akárhol tartózkodjanak is. Meggyőződése, hogy ezt a “bárhol, bármikor” típusú számítástechnikát azzal lehet életre hívni, ha a PC-k, szerverek, digitális műsorvevő készülékek, mobiltelefonok és kézi eszközök szoftverprogramjait a Microsoft összeszövi internetes szolgáltatási technológiáival. Mihelyst ez megtörténik, a szoftverértékesítés a Microsoft reményei szerint hasonló lesz az áramszolgáltatáshoz: a társaság havi vagy éves díjat számít föl, miáltal árbevétele stabil és jól kalkulálható lesz. “Kétségkívül e felé a korszak felé haladunk” – mondja Gates székében hintázva.

A vállalat egy hónapja ismét szabadon lélegezhet. A washingtoni fellebbviteli bíróság június 28-i ítélete nyomán (Figyelő, 2001/27. szám) ugyanis elhárult a feldarabolás közvetlen veszélye. A taláros testület a monopólium kiépítésének vádját ugyan nem vonta vissza, ennek kiküszöbölésére azonban – mint az ítélet kimondja – más jogorvoslatot kell keresni. A bírósági verdikt szerint a számítógépek operációs rendszerének 92 százalékát eladó szoftveróriás üzleti magatartásával megsértette a trösztellenes törvényt (Sherman Antitrust Act), amikor az Internet Explorer böngészőprogramot beépítette a Windows operációs rendszerébe.

A vetélytársak által áhított kettédarabolás bekövetkezte azonban nagyon valószínűtlenné vált. Steven Ballmer nem rejtette véka alá elégedettségét. “Ragyogott a nap Seattle felett” – ujjongott.

Nem így a konkurens cégek vezetői, akik szerint a helyzet most ahhoz hasonlítható, mintha egy kiéhezett rottweilert szaba-don engednének a hentesnél. Kenneth B. Leerer, az AOL alelnöke szerint “úgy tűnik, megint az következik, amit korábban csináltak, amikor tiltott területekre hatoltak be.” Scott G. Nealy, a Sun Microsystems vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a Microsoft szabadjára engedése megfojtja az innovációt.

BUKÁSOK. Az innovatív webes szoftverekre szakosodott kezdő cégek közül sok már most is pácban van, igaz, a bajt maguknak köszönhetik. Az internetes forradalom olyan világot ígért, ahol ezrével prosperálnak a társaságok, és a web – nem pedig a Microsoft – lesz a király, mivel szabványos ágazati technológiáját mindenki használhatja. Az elmélet az volt, hogy még amennyiben az antitröszt-per el is húzódik, a piaci erők kordában tartják a Microsoftot. Ám ahogyan az internetes részvények árfolyamai a mélybe zuhantak, a kozkázatitőke-források elapadtak, a kezdő vállalkozások pedig nem termelnek elég nyereséget, az újdonsült forradalmárok nincsenek könnyű helyzetben harcuk folytatásához. Tavaly több mint 400 internetes társaság szállt ki az üzletből. A bennmaradók jelentős részénél pedig 90 százalékkal, de akár még ennél is nagyobb mértékben esett a részvényárfolyam.

A Microsoftnál az ellenkezője történik. Árfolyama az idén – a Nasdaq 9 százalékos gyengülése mellett – az első félévben jócskán emelkedett, jobban, mint a Dow Jones ipari index bármely más vállalatáé. A március végén zárult negyedévben a társaság eredményei felülmúlták az elemzői várakozásokat: 6,46 milliárd dolláros árbevétel mellett 2,45 milliárd dolláros nyereség képződött. Ennek nyomán Rick Sherlund, a Goldman Sachs befolyásos elemzője visszavette a részvényeket az ajánlott papírok listájára. Mint mondja, “az elmúlt hat évben a Microsoft defenzívában volt”, internetes technológiájával viszont “fordulatot hajt végre, és támadásba megy át”. Sherlund arra számít, hogy a Microsoft forgalomnövekedése pár éven belül megközelíti a 20 százalékot.

A redmondi főhadiszálláson ismét a régi, energiával teli a légkör. Az antitröszt-per idején a Microsoft az ágazat páriájává vált, csak leglojálisabb partnerei keltek védelmére. A menedzserek közül többen kiégtek, vagy engedtek a net csábításának: mintegy 20 felsővezető távozott, köztük Greg Maffei pénzügyi igazgató és Paul Maritz, az új internetes stratégia építésze. A legjobb friss diplomások megszerzéséért folytatott harcban a Microsoft gyakran alulmaradt. “Ez volt az ő Vietnamjuk” – mondja Roger S. Siboni, az E.piphany Inc. szoftvercég vezérigazgatója. Manapság viszont alig néhányan mennek el a Microsofttól, az újonnan jelentkezők közül pedig 86 százalék elfogadja a felkínált állást, 7 százalékkal több, mint a dotcom őrület idején. Miközben az ágazat nagyágyúi, mint a Cisco Systems, a Yahoo! és a Dell Computer, létszámot csökkentenek, a Microsoft a folyó üzleti évben 8 ezer embert készül felvenni.

MOST JÖN A NEHEZE. A neheze azonban még hátravan. A Microsoft sikere jelentős mértékben a .Net (azaz dotnet) névre keresztelt ambiciózus – össze nem kapcsolt webhelyek egymással és a PC programjaival való kommunikációját lehetővé tévő – internetes stratégia függvénye. Egyetlen kattintás elég a műveletek egész sorának elvégzéséhez, anélkül, hogy a használónak új programokat kellene megnyitnia, vagy el kellene látogatnia más webhelyekre. A stratégia egyik kulcseleme az, hogy a Microsoft rávegye a szoftverprogramozókat a technológia alkalmazására, ám az érintett társaságok közül sokan mélységesen bizalmatlanok a Microsoft iránt. A szerverekhez való Windows 2000 operációs rendszer pedig még csak kevés vállalatot győzött meg arról, hogy képes a legnehezebb feladatok ellátására is. Ráadásul ahhoz, hogy internetes szolgáltató társaságként sikeresen szerepeljen, a Microsoftnak fizettetnie kell a felhasználókkal, miközben a webes kínálat ma nagyrészt ingyenes. Lépéseit ádáz riválisok figyelik: az AOL az internetes piacon, a Sun Microsystems a szerver-szoftverek terén, az Oracle a vállalati szoftverek kategóriájában, az IBM pedig mindenütt.

Az új Microsoft ismét olyan, mint a régi: rettenthetetlen. “Padlóig akarjuk nyomni a pedált” – tudatja Ballmer. A Windows XP révén a cég magasabb szintre emeli integratív stratégiáját. A tesztverzió szerint amikor a használó először kapcsolja be XP-vel felszerelt PC-jét, egy csomó változást lát, amelyek mind azt célozzák, hogy egy vagy két kattintással hozzá lehessen férni Microsoft-termékekhez.

Ilyen például a Passport szolgáltatás. Az XP az első webes bejelentkezéskor felkínálja a Passportot. Aki elfogadja, annak meg kell adnia néhány adatot, így lakhelyét, e-mail címét és hitelkártyaszámát. Ha aztán a későbbiekben ellátogat egy weboldalra vagy jelszót igényel egy védett webhelyhez, nem szükséges minden alkalommal az új kérdőív kitöltésével pepecselnie, mert a Passport közvetlenül továbbítja az információkat.

MEGVAN MINDEN. Felhasználóbarát megoldásnak látszik. De az ellenfelek szerint a Passport a Microsoft trójai falova, amellyel az internet nagy részének uralására törekszik. Attól tartanak, hogy miután a forgalmazás terén hihetetlen hatalma van, a Microsoft képes lesz a Passportot az internet univerzális fizetési és személyazonosítási rendszerévé tenni. Jelenleg már 160 millió Passport-regisztráció létezik, s bár sokan két útlevet csináltattak maguknak, e fogyasztói bázis csak gyarapodni fog, hiszen jövőre várhatóan 160 millió új Windowsos PC talál gazdára. Ahogyan az eladások nőnek, a Microsoftnak egyre könnyebb lesz rábírnia a webhely-tulajdonosokat arra, hogy fogadják el a Passportot. Ezáltal azután még több fogyasztó iratkozik fel a szolgáltatásra, s kialakul az a fajta spirál, amely végül monopóliumot teremt. A Microsoft így olyan helyzetbe kerül, hogy ha akar, díjat szedhet az online kereskedőktől a Passport szolgáltatásért. Bár a vállalat tagadja, hogy ez lenne a terv, vezetői a múltban arról beszéltek, hogy díjat kellene felszámítani minden e-kereskedelmi tranzakció után.

A hagyományos szoftverértékesítésben is bőven vannak még lehetőségek. A Microsoft most válik domináns szereplővé a vállalati szoftverek piacának felső kategóriájában. Az elmúlt évtized nagy részében sikertelenül próbálkozott azzal, hogy programjai rákerüljenek a nagyvállalatok belső hálózatait működtető és legfontosabb tranzakcióikat végző csúcsszerverekre. De a Windows 2000 Datacenter Server tavalyi megjelenése óta a helyzet megváltozott. A J.P. Morgan Chase banknál ma Windows szerver-szoftverrel működik a kereskedelmi hitelek feldolgozása, az Archipelago elektronikus részvénykereskedelmi hálózat pedig a Windowst és a Microsoft adatbázis-kezelő szoftverét használva másodpercenként 100 ügyletet bonyolít le. Tavaly a Windowszos szerverek piaca 32 százalékkal, 13,9 milliárd dollárra bővült, míg a Unix szoftvereivel futó szerverekből 14 százalékkal kevesebbet adtak el, 29 milliárd dollár értékben.

A további vállalati üzletek elnyerésének a .Net lesz a kulcsa. A Microsoft olyan technológiát szándékozik kínálni, amellyel a webhelyek és a szoftverek virtuális Lego építőkockákká válnak. Ha minden a tervek szerint sikerül, a vállalatok képesek lesznek úgy egymáshoz illeszteni értékesítési, könyvviteli és készletezési programjaikat, hogy a fogyasztói megrendelések automatikusan frissítsék a nyilvántartást, és utasítást adjanak a raktár feltöltésére. Jelenleg minderről külön-külön kell gondoskodni. A Microsoft abban bízik, hogy a vállalatok nem sajnálják majd a pénzt szerver-szoftvereiért és egyéb eszközeiért, ha azok segítségével növelhetik kreativitásukat.

Miután a Microsoft gyors növekedésre törekszik, aligha van olyan számottevőbb szegmens, amelyet figyelmen kívül hagyhat. A következő célterület a kis- és középvállalkozások szférája. A Microsoft éveken keresztül átengedte ezt a piacot másoknak, beérve azzal, hogy a könyvvitelt, az emberi erőforrások kezelését és a beszerzést segítő alkalmazások a Windowson futnak. Tavaly decemberben aztán stratégiát váltott, 1,1 milliárd dollárért megszerezve a Great Plains Software céget. A fargói (Észak-Dakota állam) társaság a piacvezetők közé tartozik a kisvállalkozásoknál használt könyvviteli és pénzügyi szoftverek terén. A könyvvitel azonban csak az első lépés a Microsoft számára. “Jó, de nem annyira érdekes – mondja Jeffrey R. Raikes, az üzleti szolgáltatási divíziót irányító alelnök -, Ballmer azt várja tőlem, hogy sokmilliárd dolláros üzletet építsek ki.”

GARNITÚRA-MÓDSZER. A Microsoft ezért az üzleti alkalmazások egész garnitúráját állítja össze, ezek a könyvviteltől a fogyasztói kapcsolattartáson át a beszerzésig mindent lefednek. Amit nem maga fejleszt ki, azt megveszi, vagy partner után néz más szoftvergyártók körében, hogy pótolja a hiányt. Ez a garnitúra-módszer volt az, amivel meghódította a PC-alkalmazások piacát. A végső cél az, hogy az üzleti alkalmazások mint szolgáltatások igénybe vehetők legyenek a Microsoft által kisvállalkozások számára létesített, bCentral nevű webhelyről. Az AMR Research kimutatása szerint az amerikai kis- és középvállalatok tavaly 19,3 milliárd dollárt költöttek szoftverre.

Hogy kinek kell félnie? A londoni Sage Groupnak például. A szoftvergyártó tavaly még együtt menetelt a Great Plains nevű céggel, s jól állták a sarat. Most viszont a technológiai ipar legmélyebb zsebű óriása az ellenfele. Paul Walker, a Sage vezérigazgatója mindazonáltal bízik benne, hogy termékeik életben maradnak. De ugyanezt hitték a WordPerfect és a Lotus vezetői is, amikor a Microsoft kinézte magának a szövegszerkesztést és a táblázatkezelést.

A Microsoft ahhoz is elég gazdag, hogy új felhasználói szegmensekre törjön be. A tervek szerint november 8-án kezdik forgalmazni a 299 dollárba kerülő Xbox videojáték-konzolt. Kifejlesztésére a Microsoft sok tízmillió dollárt költ, s az elkövetkező másfél évben további félmilliárd dollárt készül áldozni marketingre, hogy az Xbox felvegye a versenyt a Sony azonos árú PlayStation 2 készülékével, illetve a Nintendo 199 dolláros Gamecube-jával. A Merrill Lynch becslése szerint a következő üzleti évben a Microsoft 800 millió dollárt fog veszíteni az Xboxon. De itt egy 20 milliárd dolláros piacról van szó, ahol a rivális játékkonzolokkal már internetezni és e-mailezni is lehet, úgyhogy a Microsoft maratont fut, nem sprintet. “Amikor stratégiai szükséglet áll fenn, nagyon kitartóak és nagyon elszántak vagyunk” – hangsúlyozza az Xbox divíziót vezető Robert J. Bach.

EMBERI TÉNYEZŐ. Muszáj is, hogy azok legyenek. Bár az Xbox processzor-kapacitása háromszorosa más konzolokénak, hosszú időbe telik még, amíg maguk a játékok is lesznek olyan jók, mint a vetélytársak sikertermékei. A Nintendo Pokémonja és a PlayStation-féle Crash Bandicoot a konzoleladásokat is fellendíti. “A Microsoft csodálatos vállalat, Bill Gates pedig nagyszerű vezető. De az emberek a Microsoftnál is csak emberek, ami azt jelenti, hogy nem értenek mindenhez; a játéküzlet éppenséggel olyasmi, amihez egyáltalán nem értenek.” – vélekedik Jamaucsi Hirosi, a Nintendo elnöke.

A bukás a Microsoft számára sem ismeretlen. Ott van példának okáért az interaktív televíziózás. Az elmúlt három évben a Microsoft több mint 8 milliárd dollárt invesztált kábeltévés társaságokba azzal a céllal, hogy piacot biztosítson a műsorvevő készülékhez való szoftverének. De miután lassan egy évtizede erőlködik, a szoftver gyakorlatilag még mindig nincs sehol. Egyetlen kábeltévés társaság használja csupán, a brazíliai Globo Gabo, amely most júniusban kezdte tesztelni 250 háztartásban.

Az alapkutatásokban azonban a Microsoft nagymértékű állhatatosságról tesz tanúbizonyságot. Miközben új termékei kibocsátásra várnak, önti a pénzt a K+F tevékenységbe, hogy mielőbb meglegyen a következő nagy dobás. Gatest annyira foglalkoztatja a szoftverek jövője, hogy másfél évvel ezelőtt lemondott a vezérigazgatói tisztségről, és átvette a szoftverfejlesztés irányítását. Ezáltal több időt tölthet a társaság 620 kutatójával. A parányi irodákban a mérnökök a legbonyolultabb feladatokon dolgoznak, így többek közt azon, hogy a számítógép megértse a hangutasítást. Gates gyerek módjára lelkesedik, amikor az a számítógép kerül szóba, amely egy kis videokamerával figyeli használóját, s ha túlságosan elfoglaltnak látja őt, nem engedi, hogy telefonhívás vagy e-mail megzavarja. “A felhasználó idejének tisztelete, ez az ötlet a Bölcsek Köve” – mondja olyan izgatottan, hogy nem is tud ülve maradni a székében.

A legambiciózusabb kutatási projekt talán a természetes hang kezelése, amelynek megoldásán a Microsoft már tíz éve fáradozik. Az elmélet egyszerű, mégis óriási jelentőségű: a számítógépeknek lehessen hétköznapi nyelven is kérdéseket feltenni és utasításokat adni, ne csak komputernyelven vagy egérkattintások sorával. Ha ehhez még a beszédfelismerés is társul – amivel a Microsoft kutatói szintén régóta foglalkoznak -, egy szép napon ugyanúgy lehet majd beszélni a számítógéphez, mint ahogyan egy emberhez. Az Office-ba a Microsoft már beépítette a természetes nyelvi alkalmazásnak egy kezdetleges formáját. A következő lépésben a Windows nagyjából két év múlva piacra kerülő változatát fejlettebb technológiával látják el; a projekt jelenleg Blackcomb kódnéven fut.

Ezek a fejlemények egyelőre jórészt csak Gates vágyálmaiban léteznek. De a Microsoft újra és újra bebizonyította, hogy kellő összpontosítással és pénzügyi erejével végül célba ér. Az elkövetkező években ezért sokszor visszhangozhat még a “Microsoft, bomáje!”