Ez egy nagy sötét ló, amiről még nem tudjuk, hogy milyen messzire szalad#<# - állítja a hazai alkalmazásszolgáltatás-piacról Buglos Tamás, az Axelero Internet e-business igazgatóhelyettese. A szakmai nyelven csak ASP-nek (Application Service Provider) nevezett informatikai szolgáltatásfajta tulajdonképpen az erőforrás-kihelyezés egy formája, amelynek lényege, hogy a cégek havi díj ellenében bérlik alkalmazásaikat, ahelyett, hogy megvennék és maguk működtetnék azokat. Ilyen például az a távoli kiszolgálón (tehát a szolgáltatást nyújtónál) futó számlázási rendszer, amelynek példányait a bérlők használják, saját adataikkal. A vállalati adatok így a szolgáltatónál vannak, amely garantálja azok biztonságát. A modell működőképességének feltétele, hogy egy alkalmazással sok bérlő igényeit ki tudják elégíteni, tehát a megrendelők hasonló megoldásokat kérjenek, s ne legyen szükség gyakori és mélyreható testreszabásra. Ellenkező esetben ugyanis a szolgáltatónak túl költséges lenne az egyedi igények kielégítése.
Az ASP-piac nagyságrendjét meglehetősen tág intervallumban határozzák meg a különböző elemző cégek, aminek az a legfőbb oka, hogy nem egységes a fogalom definíciója. Nem minden alkalmazás szolgáltatását veszik bele a szűkebb definícióba, mert például a webhosting, vagyis a webes jelenlét különböző formáinak karbantartása létezett korábban is, de mégsem hívták ASP-nek. (Az ASP-vel kapcsolatos fogalmak definiálását lásd külön.)
Az ASP fajtáiAz ASP olyan informatikai erőforrás-kihelyezés, amikor valamilyen alkalmazást bérelnek az ügyfelek. Három fő típusát különíthetjük el:
VÁLLALATI ASP.
Vállalati megoldások (például elektronikus kereskedelem, emberi erőforrás, pénzügy, számvitel, beszerzés) szolgáltatása, független partner szoftverkörnyezetével.
VERTIKÁLIS ASP. Egyes iparágak kiszolgálására szakosodott ASP-k, az iparágra jellemző problémák alapos ismeretével.
INTERNETES ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK. Web-alapú alkalmazásokra vonatkozó erőforrás-kihelyezési szolgáltatások.
Nem csak definíciós problémák miatt nem látható azonban, hogy “milyen messzire szalad ez a ló”, vagyis mekkora lesz az ASP-piac. Közrejátszik ebben az is, hogy bizonyos adatokat nem szívesen visznek házon kívülre a cégek. A szolgáltatók egyik legnehezebb feladata meggyőzni a potenciális ügyfeleket arról, hogy adataik náluk biztonságban lesznek. Ma még nehezen elképzelhető, hogy egy bank ne házon belül, hanem egy külső cégnél tárolja fontos ügyféladatait. Ma jellemzően a kis- és középvállalkozások körében adható el e szolgáltatás.
A hazai ASP-re tipikus példa az ICON Kft. (a KFKI Számítástechnikai Rt. leányvállalata) és az acéliparban dolgozó közepes méretű vállalkozás, az EuroCons közti szerződés. Ennek keretében az ICON többszintű védelmi rendszerrel megerősített virtuális magánhálózaton keresztül szolgáltat Microsoft Office alkalmazásokat, levelezést, csoportmunka-funkciókat, rendszeres mentést, vírusvédelmet, nagy sávszélességű internetelérést és folyamatos szoftverfrissítést.
Piaci részesedésről, árbevételről a magyar cégek még nem nagyon akarnak nyilatkozni. Az egyik élvonalbeli szereplő az econet.hu Rt., amelynek fontos referenciái között van az Országos Meteorológiai Szolgálat adatszolgáltatása és a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz). A Bamosz-tag befektetési alapok egy központosított adatbázisba viszik be adataikat, amelyekhez a gazdasági szereplők különböző jogosultsággal férhetnek hozzá. Szenes Gábor, az econet.hu Rt. stratégiai alelnöke szerint a tágan értelmezett ASP-piac (vagyis minden olyan erőforrás-kihelyezés, amikor valamilyen alkalmazást működtetnek) néhány milliárd forintot tesz ki Magyarországon. Szerinte az ügyfelek számára nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazásokat lehet “ASP-zni”, hiszen ezek azok, amelyekért egy külső szolgáltató garanciát tud vállalni. Az econet.hu legújabb szolgáltatása, amellyel az eddigi média- és tőkepiaci ügyfeleik mellé kívánnak újakat szerezni, az a saját fejlesztés, amely website-ok üzemszerű építésére, frissítésére és működtetésére alkalmas.
A hazai piacon ASP-jellegű (WebEDI) szolgáltatásával első volt az Axelero Rt. (korábbi nevén Matávnet), amely egy adatparkot működtet. Itt hardverinfrastruktúra, illetve webcentrikus alkalmazások bérelhetők.
A modell számos jogi kérdést vet fel, főként az adatvédelem területén. Az európai jogi szabályozás még abból az időből ered, amikor az adatok viszonylag statikusak voltak. Ezek a regulák azonban az internetes kor adatkezelésének már nem felelnek meg. Az ASP konzorcium (ASP Industry Consortium – Aspic) éppen ezért már az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a személyes adatok védelme mellett a vállalati adatokról is hozzanak törvényt, illetve állítsanak fel egy átfogó uniós felügyeleti szervet.
