Változások az adórendszerben – Brüsszeli igazodás

Szó sincs arról, hogy a magyar fél az adózási fejezet minél gyorsabb lezárása érdekében feltétel nélkül elfogadta volna az uniós álláspontot – állítja Őry Tamás, aki a Pénzügyminisztérium tisztviselőjeként a csatlakozási tárgyalásokon a magyar adószakértői csoport titkára volt. Olykor foggal-körömmel ragaszkodtunk bizonyos igényekhez – igaz, más esetekben hasonlóan járt el a brüsszeli delegáció is. Az osztalék forrásadóztatásával kapcsolatos (a magyar leányvállalat által a külföldi anyacégnek fizetett osztalék adóztathatóságát célzó) átmeneti mentességi kérelmet például már az “átvilágítási” tárgyalásokon is elutasította az Európai Bizottság, s ebből később sem engedett. “Szerencsére nem volt mindenben ennyire elutasító az uniós tárgyaló delegáció, így öszszességében egészséges kompromisszum született” – hangsúlyozza Őry Tamás. Így például az áfa területén, a kezdeti uniós nem ellenére, végül is több igen fontos kérelmünket is elfogadták. A magyar tárgyalócsoport egyebek mellett igen keményen csatázott annak érdekében, hogy a háztartási tüzelőanyagok – faszén, brikett, távhőszolgáltatás, egyéb – 2008. január elsejéig megmaradhassanak a 12 százalékos kedvezményes kulcsban, s ne kelljen a csatlakozással egy időben a normál kulcsba tenni azokat. Mindez mintegy 3 millió embert érint, amelyek többségének a 10-11 százalékos áremelés elviselhetetlen terhet jelentett volna, hiszen 60-63 milliárd forinttal növelte volna kiadásaikat. Más fűtőanyagok – földgáz, háztartási energia – esetében nincs harmonizációs kötelezettség, tekintve, hogy ezek adóztatásáról még a tagállamok véleménye is meglehetősen különbözik, így ezek áfaátsorolása nálunk sincs napirenden.

IDŐNYERÉS. Nem volt könnyű, de mégis sikerült meggyőzni az Európai Unió (EU) szakértőit arról, miért fontos nekünk, hogy az étkezési szolgáltatásokra is kapjunk 2008 januárjáig mentességet. Ez azt jelenti, hogy ezen időpontig valamennyi étteremben felszolgált étel – legyen szó üzemi, vagy közétkeztetésről, vagy akár egy elegáns étteremről – megmaradhat a kedvezményes kulcsban, s csak azt követően kell átsorolni a normál áfakulcsba. Szintén átmeneti mentességet kapott Magyarország a jövedéki adó területén, a bérfőzési rendszert illetően.

Bár a magyar adórendszer alapvetően már harmonizált az uniós szabályokkal, mégis számos tennivaló maradt a csatlakozásig. Különösen annak fényében, hogy végre kimondták: a legfelkészültebb országok 2004-ben csatlakozhatnak az EU-hoz. Arról nem is beszélve, hogy a kormány által éppen a napokban tárgyalt, a közösségi jogszabályok átvételének nemzeti programja címet viselő anyag továbbra is 2003. január elsejét jelöli ki erre az időpontra. Ráadásul – összhangban a kétéves költségvetéssel – jelenleg a 2002-re is elfogadott adótörvények vannak hatályban, tehát legkorábban 2003 elején lehet módosítás e téren.

Az unióban egyébként közösségi szinten leginkább a közvetett adók szabályozottak, a közvetlenek kevésbé harmonizáltak. Ez az oka annak, hogy bár a magyar áfa-, illetve a jövedéki adótörvény a leginkább EU-konform, mégis számos változtatásra lesz szükség ahhoz, hogy a csatlakozás idején teljesítsük az uniós előírásokat. S a szükséges módosítások között érzékeny, sokakat érintő intézkedések vannak.

Ezek egyike a humán gyógyszer átsorolása a jelenlegi nulla kulcsból az 5 százalékosba. “Brüsszel kezdettől ellenezte, hogy a csatlakozást követően akár átmenetileg is megmaradjon a nulla kulcsos termékkör, egy közösségi előírás szerint ugyanis a kedvezményes áfakulcs nem lehet alacsonyabb 5 százaléknál” – húzza alá Őry Tamás. Így a szakértő már annak elérését is nagy eredménynek tartja, hogy a jelenleg nulla kulcs alá tartozó termékek esetében 5 százalékos rátát alkalmazhassunk a belépést követően, tehát azokat nem kell a 12 százalékos kulcsúak közé tenni. Ugyanakkor ez például az oktatási célú CD-romokra nem vonatkozik, azok mindjárt a normál kulcsba kerülnek.

KULCSKÉRDÉS. Az áfakulcsok mértéke egyébként megfelel az uniós előírásoknak, versenyképességi szempontból azonban előnyös lenne, ha a csatlakozás után a 25 százalékot mérsékelné Magyarország. “A csökkentés mértéke azonban 2-3 százaléknál nem lehet több, mert már ez is súlyos bevételkiesést okoz az államnak” – hangsúlyozza a szakértő, aki irreálisnak tartaná mondjuk a 18-20 százalékos normál áfakulcsot. Mindenesetre elképzelhető, hogy a csatlakozás időpontjáig napirendre kerül az áfatörvény újrakodifikálása.

A jövedéki adótörvényt illetően is számos harmonizációs kötelezettségünk van még. Az egyik legfontosabb, hogy valamennyi termékkörnél – alkoholtartalmú italok, cigaretta és dohánytermékek, ásványi olajok – elérjük az uniós irányelvben meghatározott minimumadót. A legdrasztikusabb bizonyára a cigaretta adószintjének növelése lesz, ami a jelenlegi fogyasztói ár megduplázódását is jelentheti. Az elképzelések szerint a jövőben is megmaradna az úgynevezett nemzeti fogyasztási adóval terhelt termékek köre – személygépkocsi, kávé, arany -, ezt az uniós irányelvek lehetővé teszik.

A közvetlen adók – társasági adó, személyi jövedelemadó – az EU-ban sem harmonizáltak, ezeknél csupán koordinációról beszélhetünk. A társasági adót illetően is létezik azonban két irányelv, s néhány nem kötelező jellegű ajánlás, amelyek többségét be kell illeszteni a magyar jogrendszerbe. A hazai 18 százalékos társasági adókulcs kirívóan alacsony az uniós tagállamokban jellemzőhöz képest, ám ennek növelésére vonatkozó konkrét uniós igény nem merült fel a tárgyalásokon. Őry Tamás szerint ezt az adókulcsot idővel emelnünk kell, tekintettel arra, hogy a mai kedvezményes adókulcs az úgynevezett üzleti adózás magatartási kódexe (Code of Conduct) tekintetében káros adóversenyt gerjesztőnek minősül.

Régóta próbálkoznak az unióban a megtakarítások adóztatásával is, azonban e tekintetben egyelőre még nincs elfogadott irányelv. Az elképzelések szerint minden tagállam 10 százalékkal adóztatná a kamatot; ez ránk nézve is kötelező lesz, feltéve, hogy a belépésünkig elfogadják. Közvetlenül nem harmonizációs kötelezettség, de Őry Tamás szerint elkerülhetetlen a helyi iparűzési adó jelenlegi rendszerének átalakítása. Már csak azért is, mert e nélkül áttekinthetetlen az adókedvezmények rendszere, ami viszont csatlakozásunk fontos feltétele.

Az adóigazgatás tagállami szinten belső kompetencia. A legfontosabb feladat ezen a területen az adóhatóságnál a “központi kapcsolattartó iroda” létrehozása, amely online összeköttetésben lesz a tagországok hasonló intézményeivel. Fő feladata kontrollinformációt biztosítani az ellenőrzéshez arról, hogy a közösségen belül egyik vagy másik tagállamban ténylegesen megtörtént-e az áfa bevallása, illetve fizetése. Vagyis azok a magyar vállalkozások, amelyek a közösségen belüli kereskedelemben érintettek, szigorú ellenőrzés alatt állnak majd, s adótitoknak minősülő adataikat – az áfa tekintetében erre irányuló kérelem nélkül, automatikusan – a magyar hatóság külföldre is ki fogja adni. Ezen irodának már néhány hónappal a csatlakozást megelőzően ideiglenes jelleggel működésbe kell lépnie. Az adóigazgatás tekintetében egyéb harmonizációs kötelezettségünk nincs, azonban különösen az áfa esetében az ellenőrzésre még a mainál is jobban kell majd koncentrálnia az adóhivatalnak. Így az sem kizárt, hogy a hatóság ellenőrzési jogkörét – az újra kodifikált adózás rendjéről szóló törvény keretében – némileg szélesítik.

NINCS MÁS ÚT. Nem lesz könnyű mindezen intézkedést a jövő évi választásokat követően elfogadtatni a képviselőkkel. Más lehetőségünk viszont nem nagyon van: az unióval szemben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell, ellenkező esetben ugyanis olyan nagyságrendű bírságot vetnek ki a már tagállam Magyarországra, ami nagyobb terhet jelent, mint magának az intézkedésnek a bevezetése.