Európa egyik legnagyobb ékszerbemutató-terme, az ékszerkészítés magyarországi történetét bemutató múzeum, ékszermanufaktúra, ahol a látogató kipróbálhatja a gyémántcsiszolás mesterfogásait – ezekkel a lehetőségekkel próbál vásárlókat vonzani a Caprice International Hungary Kft. most megnyílt szentendrei komplexumába. Ez a 4 millió dolláros (1,15 milliárd forintos) beruházással létrehozott ékszercentrum az izraeli cég első külföldi központja, miközben az anyaországban hat hasonlót működtetnek.
FAKULÓ ÉKSZERPIAC. A magyarországi ékszerpiac ugyanakkor – szinkronban a világban megfigyelhető tendenciával – jelenleg nem tűnik kedvező terepnek egy ilyen beruházáshoz. Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke arról tájékoztatott, hogy megállt a növekedés, illetve ami bővülés a múlt évben tapasztalható volt, az annak tudható be, hogy 1999 januárjától az egy gramm tömegűnél kisebb arany-, illetve a 2 grammnál könnyebb ezüsttárgyakba is be kell ütni az új felelősségjeleket. Ráadásul – részben a megnyílt bevásárlóközpontok, részben a terhek csökkenése nyomán – az idén a szereplők száma is megnőtt. A gyárak és a nagykereskedések igyekeznek diszkont áron értékesíteni – külön ékszerdiszkont is nyílt Budapesten -, mellyel a kiskereskedők nemigen tudnak versenyezni.
Briliáns csapdaFölöttébb érzékenyen érinti a luxuscikkek, azon belül is az exkluzív ékszerek nemzetközi piacát a globális gazdasági lefékeződés, különösen a világ gyémántékszer-forgalmának 50 százalékát bonyolító Egyesült Államok megtorpanása. A 7-8 milliárd dollárosra becsült globális nyersgyémánt-piac 63-65 százalékát ellenőrző dél-afrikai De Beers csoport 2,62 milliárd dolláros első félévi eladásai például 26 százalékkal szerényebbek az egy esztendővel ezelőttinél. Mindezek nyomán a cég 15 százalékkal lefelé módosította ez évi célszámait: míg a tavalyi rekordesztendőben a forgalma 5,7 milliárd dollárt tett ki, az idén egyelőre a most megcélzott 4,8 milliárd dollár elérése is csupán szép remény. Csak akkor válhat valóra, ha 2001 második felében megáll a keresletcsökkenés.
Mindez újabb súlyos pofon a De Beers-nek. A cég a nyolcvanas évek közepén még a világ nyersgyémánt-piacának mintegy 90 százalékát tartotta ellenőrzése alatt, ám azóta sorra nyíltak meg az új lelőhelyek. A világ második számú gyémántkitermelőjének számító – és a De Beers-szel évek óta huzakodó – Oroszországban, továbbá Ausztráliában és Észak-Amerikában. A cég monopolbefolyása így mára megtört, s a hírek szerint fel is hagy az 1934-ben elhatározott politikájával, vagyis, hogy – a világ nyersgyémánt-termésének túlnyomó részét felvásárolva és raktáraiban felhalmozva – a kereslettől függően alakítja a gyémántkínálatot, és így stabilan tartja az árakat. Ehelyett az eddiginél sokkal hangsúlyosabban jelenik meg az exkluzív ékszerek piacán.
“Nagyon komoly üzleti kutatást végeztünk Európában, s ennek eredményeként döntöttünk Magyarország mellett” – szögezi le Orit Artzi, a Caprice leányvállalat marketingigazgatója, aki annak ellenére, hogy nem beszéli a nyelvünket, járatos a magyar történelemben. Elmondása szerint választásukban fontos szempont volt, hogy hazánk belátható időn belül az Európai Unió tagja lesz, s hogy az egyre erősödő magyar gazdaságtól – a jelenlegi tendenciák ellenére – az ékszerpiac bővülését várják. A menedzsment további vonzerőnek tartja, hogy az ország a kontinens szívében helyezkedik el, s a turizmus a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. Ez azért lényeges, mert a cég bevételeinek 90 százaléka nemzetközi szinten is a turisták vásárlásaiból származik. Ugyanakkor a magyar Szent Korona minden jelentős szakkönyvben szerepel, melynek egyes drágaköveit eredeti formájukban építették be, s ez nagy ritkaságnak számít. (A XVII. században készült angol vagy osztrák korona ékkövei például egytől egyig csiszoltak.) Szentendre mellett szólt a fővároshoz való közelsége, látogatottsága.
FEKETE ARANY. “Egyre nagyobb menynyiségben ömlenek be azok az árukészletek, melyeket Nyugaton nem tudnak eladni. A Caprice próbálkozása a globalizáció jegyében zajlik. Utazási irodákkal szerződnek, hogy jutalékért csoportokat vigyenek hozzájuk” – szögezi le Takács József. Szakértők szerint a kiélezett versenyben a piaci szereplők 40 százaléka tönkre fog menni. Tény, hogy már mostanság is zárnak be ékszerboltok. A szövetség elnöke hangsúlyozza, hogy csak azok a gyártók és kereskedések maradnak talpon, amelyek megtalálják egyéni stílusukat. Hazánkban léteznek ötvösművészek, akik képesek olyan árut készíteni, amely a Mariahilfer Strassén is eladható. A feketepiac egyre erősebb térnyerése is a kedvezőtlen jelenségek közé tartozik, becslések szerint ma már a piac legalább 50 százalékát uralja az illegális kereskedelem. Újabban házalók is megjelentek, akik járják a művelődési házakat, hivatalokat. Jó példa erre az emlékezetes Teve utcai történet. Pedig ez a tevékenység már a múlt század elején jogszabályba ütközött.
Az izraeli vállalatnál azonban optimisták a jövőt illetően. A Szentendrei Papírgyár üzemen kívüli területét a cég tíz esztendőre bérelte ki, s az itt kialakított központban – ahol Ibusz iroda is működik – a külföldi turisták vámmentesen vásárolhatnak. Orit Artzi hangsúlyozza, hogy a hazai közönség érdeklődésére is számítanak, hiszen vonzó lehet számukra, hogy közvetlenül az előállítótól, gyári áron vásárolhatnak. A teljes kínálat 8-10 ezer fajta ékszerből áll majd, melyek közül 4 ezer a Caprice tervezése. Az árak 50 dollár és 150 ezer dollár között váltakoznak. Amennyiben a kiválasztott darabból egyetlen példány sincs, az megrendelhető, s az itteni manufaktúra maximum 40 nap alatt elkészíti. Ugyanakkor rendelésre bármilyen ékszert reprodukálnak, de – például befektetési szándékkal – gyémánt is vásárolható. A társaság száz munkahelyet teremt Szentendrén, s a menedzsment azzal számol, hogy éves forgalmuk két-három esztendő alatt felfut 10-12 millió dollárra.
Egyébként a 700 alkalmazottat foglalkoztató Caprice mintegy 60 millió dolláros árbevételt produkált tavaly. A céget 1968-ban alapították – (a név franciául őrültséget, női szeszélyt jelent), s 1995 óta jegyzik a Tel-Aviv-i részvénypiacon, ahol amúgy a földkerekségen kitermelt nyers gyémántok felét értékesítik. Üzleteik vannak New Yorkban, Tokióban, Amszterdamban és Moszkvában. A cég a gyémántcsiszolástól a tervezésig az ékszergyártás teljes vertikumát felöleli, termékeinek zöme kézzel készül. Külön specialitásuk a fekete arany.
