Immár sokkal inkább a tartályos propán-bután igáz értékesítésében látja az eredetileg palackos PB-gáz forgalmazására létrehozott vállalat jövőjét Kirilly Tamás, a Prímagáz Hungária Rt. vállalatfejlesztési igazgatója. Miközben ugyanis a cég palackosgáz-eladása a múlt évben drasztikusan, 105,2 ezerről 73,6 ezer tonnára esett vissza, addig a tartályos gáz értékesítése, ha nem is lendületesen, de folyamatosan nő: az 1999-es 60,4 ezerről tavaly 62,1 ezer tonnára emelkedett.
DRÁGA A PB. A fenti 30 százalékos visszaesést a társaság éves jelentése több egymást erősítő kedvezőtlen hatással magyarázza. A legfontosabb ok a beszerzési árak folyamatos emelkedése volt. A kőolaj drágulásával párhuzamosan a gázkitermelés, illetve a kőolaj-finomítás melléktermékeként nyerhető propán-bután gáz termelői ára is egész évben felfelé kúszott. Az áremelkedés mértéke megközelítette a 40 százalékot, miközben ugyanezen időszak alatt a földgáz hatóságilag szabályozott ára – a kormány piaci folyamatokat figyelmen kívül hagyó hozzáállása miatt – mindössze 12 százalékkal nőtt. “Ilyen árarányok mellett azok, akiknek lehetőségük volt arra, hogy fogyasztásukat földgázra állítsák át, ezt meg is tették” – magyarázza Kirilly Tamás. Ráadásul tavaly a január-februári és a november-decemberi időszak időjárása is enyhébb volt, mint általában, ami visszavetette az energiahordozók iránti keresletet. A Prímagáz helyzetét a palackos és tartályos gáz piacán kialakuló erőteljes verseny is nehezítette.
Az 1992-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt eszközei egy részének átvételével alakult Prímagáz Rt. a kilencvenes évtized közepéig a piac túlnyomó részét uralta. Részesedése még 1995-ben is megközelítette a 75 százalékot, 1998-ben azonban 60 százalékra, 2000-ben pedig 50 százalékra olvadt. A második legnagyobb piaci szereplő, a Totalgas stabilan 20 százalék körüli súlyt mondhatott magáénak, folyamatosan nőtt viszont a Shell és a Mol piaci részesedése. (A Mol versenybe szállása logikus lépés volt, hiszen döntően a nemzeti olajtársaság látja el alapanyaggal a többi szolgáltatót is, így nem csoda, ha részesedni kívánt a kiskereskedelemben realizálható profitból. Megjelenését az országot behálózó, a palackos gázértékesítést is lehetővé tevő benzinkúthálózata is megkönnyítette.)
TúlélőkészletÚj vezérigazgatót neveztek ki a Prímagáz élére, s egyéb cseréket is végrehajtottak a vezetésben
• Az egy évvel ezelőtti 687-ről az idei első negyedév végére 393 főre csökkentették az alkalmazottak számát (igaz, egy részük bizonyos tevékenységek kiszervezésével távozott a cégtől)
• A töltőüzemeik egy részét bezárták, s a termelést néhány nagyobb telephelyre vonták össze
• Átszervezték a logisztikai rendszert; az adminisztrációt karcsúsították, s a drága Budapest helyett Kecskeméten alakították ki ennek központját
• Csökkentették a dolgozói juttatásokat
• Lefaragták a reprezentációs költségeketA romló gazdasági környezet, az élesebb versenyhelyzet és a katasztrofális tavalyi eredmények hatására a társaság fő tulajdonosai a múlt év végén határozott lépésekre szánták el magukat. Decemberben Szemmelveisz Zoltán helyére Oláh Tamás személyében új vezérigazgató került a cég élére. Változás történt az üzemeltetési igazgatói és a kereskedelmi igazgatói posztokon is. A – tapasztalataink szerint – nem túl kommunikatív új vezérigazgató a tevékenységek racionalizálása mellett például radikális létszámcsökkentést hajtott végre (a részleteket lásd külön). A változtatások az idei első negyedévben már fordulatot hoztak: a Prímagáz üzemi és adózás utáni szinten is pozitív eredményt ért el. Igaz, számszerűen csak 236 millió, illetve 83 millió forintot, de az egy évvel ezelőtti 600 milliót meghaladó üzemi szintű veszteséghez képest ez mégis látványos javulás. Az értékesítéshez kapcsolódó költségek 12 százalékkal, a személyi jellegű kiadások pedig 32 százalékkal csökkentek. Az utóbbin elért megtakarítások egy részét persze még elvitték az átszervezéshez kapcsolódó költségek. A Prímagáz piaci erejét jelzi: árbevétele, az áremelések nyomán, annak ellenére nőtt 8 százalékkal, hogy az értékesített mennyiség a tavalyi szint 80 százalékára esett vissza.
BIZONYTALAN JÖVŐ. Vajon hosszú távon van-e jövője a PB-gáz értékesítésének Magyarországon? Kirilly Tamás határozottan úgy véli: van. Mint magyarázza, igaz ugyan, hogy a palackos gáz pillanatnyilag kilencszer-tízszer drágább, mint a vezetékes, de fűtőértéke is háromszor nagyobb. (Az összehasonlítást megnehezíti, hogy a vezetékes gázt köbméterben, a PB-gázt pedig tonnában mérik.) Ráadásul, amennyiben a piaci hatások érvényesülnének mindkét fűtőanyag árában, azaz a vezetékes gáz is reális áron jutna el a lakossági fogyasztókhoz, már csak 25 százalékos lenne a különbség. Ekkora eltérést pedig Kirilly szerinte indokol a palackos gáz nagyobb használati értéke. A palackos (illetve egyre inkább tartályos) gáz ugyanis olyan helyekre – tanyákra, nyaralókhoz, hegyvidéki területekre – is elszállítható, ahová nem éri meg vezetéket vinni, ahol kis lélekszámú, a gerincvezetéktől távol eső falvak ellátása tartályról is megoldható. “További keresletet generálhat a PB-gáz mezőgazdasági és közlekedési alkalmazása is” – véli Kirilly Tamás. A gépkocsik gázüzeművé alakításának engedélyezése nyomán a palackos értékesítés is újabb lendületet kaphat, hiszen ez ma 20-30 százalékos legális üzemanyagköltség-megtakarítást tesz lehetővé.
A Prímagáz tőzsdei cég, részvénye a 10 éve újrainduló Budapesti Értéktőzsde egyik sikersztoriját produkálta. Mai árfolyama azonban alig egytizede az egykori csúcsnak. Befektetői számára az a kérdés, hogy a társaság meg tud-e kapaszkodni a folyamatosan csökkenő piacon, s talál-e olyan réseket, ahol versenyképes lehet a mesterségesen alacsonyan tartott vezetékes gázzal szemben.
