Zsuzsa megbízói és munkatársai főként osztrákok, fizetését Brüsszelből kapja, a bankszámlája viszont Londonban van. A hölgy egyébként magyar jogász, három nyelvet beszél, Kijevtől Szófiáig Kelet-Európa-szerte uniós projektekben vesz részt. Kis pénzügyi keveredés, világpolgár módra – enyhe törvénytelenséggel.
Az eset aligha egyedi, Zsuzsához hasonlóan valószínűleg több ezer honfitársunk hágja át ugyanígy nap mint nap a hazai devizarendelkezéseket, amikor figyelmen kívül hagyja, hogy magyarként külföldön csak akkor nyithatna bankszámlát, ha munkáját tartós kiküldetésben végzi, és ehhez külön engedélyt is beszerez. “Tudom, hogy nincs így teljesen rendben a számla, de még az angliai tanulmányaim alatt nyitottam, s végül nem legalizáltam” – mondja, hangjából azonban egyáltalán nem a “megbánás” érződik, hanem az, hogy az effajta korlátozásokat már kissé értelmetlennek és idejétmúltnak tartja.
Végképp eltörölni? (Néhány még érvényben lévő devizakorlátozás) KÜLFÖLDI BANKSZOLGÁLTATÁSOK.
Néhány kivételtől eltekintve magyar állampolgárok nem nyithatnak bankszámlát külföldi hitelintézeteknél, a külföldön birtokukba jutott devizára hazahozatali kötelezettség van érvényben
FIZETŐESZKÖZÖK KIVITELE, BEHOZATALA. Bizonyos értékhatár felett nem lehet korlátozás nélkül forintot, vagy külföldi fizetőeszközt átvinni a határon, kötöttségek vannak érvényben a vagyoni érték kivitelére is.
FIZETÉSI SZABÁLYOK. Belföldiek között tilos devizával, valutával fizetni, továbbá idehaza bel- és külföldiek között – néhány kategória kivételével – sem megengedett az ilyen tranzakció. Korlátozott a forintátutalás külföldre és külföldről
TŐKEMŰVELETEK. Csak felhatalmazott hitelintézet vehet fel külfölditől devizahitelt, néhány kivételtől eltekintve szintén csak erre jogosítvánnyal rendelkező hitelintézet vehet föl devizában devizahitelt és nyújthat külföldinek éven belüli lejáratra forint- és devizahitelt. Belföldön nem lehet nem OECD tagországok éven belüli lejáratú részvényeit, kötvényeit, pénzpiaci eszközeit és befektetési alapok jegyeit korlátozások nélkül forgalomba hozni és megvásárolni. Devizabelföldiek csak korlátok mellett vállalhatnak kezességet, garanciát, pénzügyi biztosítékot külföldiekkel szemben.
DEVIZASZÁMLÁK. Nem teljes a jóváírási lehetőség, korlátozott a felhasználás a devizaszámlákról, a vállalkozók és szervezetek közötti devizaátutalás tilos.
AJÁNDÉKOZÁS. Nem engedélyezett konvertibilis deviza, valuta ajándékozása nem közelálló külföldi hozzátartozó részére
Forrás: MNB
AZ UTOLSÓ FALAK. A forint teljes konvertibilitása előtt a lakosság számára gyakorlatilag már csak ilyen “avítta s” akadályok maradtak érvényben, amelyek lebontására a hírek szerint hamarosan – néhány héten belül – egyetlen “huszárvágással” készül a kormány. Az apropót a tervezett intézkedéshez a forint árfolyamsávjának kiszélesítése adta, amely – makrogazdasági okokból – szükségessé tette a külföldieket érintő liberalizációs lépések előbbre hozatalának megfontolását. Ám azzal együtt, hogy a külföldiek számára lehetővé tennék a rövid (egy éven belüli) lejáratú állampapírok vásárlását, egy kalap alatt a belföldiek előtt álló korlátok felszabadítását is napirendre tűzték. Mindez nem igényel eget rengető szemléletváltást, hiszen a hazai polgárokat és vállalkozásokat jelenleg még megkötő devizarendelkezések főként technikaiak és adminisztratívak, felszabadításuk jelentősebb kockázattal nem jár, annál nagyobb lehet viszont a politikai hasznuk. A választások előtt egy évvel valószínűleg egyetlen kormány sem állna ellen annak a kísértésnek, hogy különösebb veszélyek vállalása nélkül megteremthesse a forint teljes konvertibilitását – hogy polgárai előtt a “világforint” bevezetésével büszkélkedhessen (a várhatóan megszűnő korlátozásokról lásd külön írásunkat). Lapértesülések szerint tehát – a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) teljes egyetértésben – a kormány, élve az 1996. január 1-je óta hatályban lévő devizatörvény adta lehetőséggel, még a nyáron rendeletben törölné el a fennálló korlátozásokat, így az eredetileg 2002 végéig tervezett változtatásokat most egy lépésben hajtaná végre, az új devizatörvényt pedig ősszel fogadná el a parlament.
NINCS KOCKÁZAT. A liberalizációs lépések közül a “legpolgárbarátabb” és a legkevésbé kockázatos az lenne, hogy szabaddá válna a magyar állampolgárok számára a külföldi bankszámlanyitás. “Aki nagyon akarta, már eddig is külföldre vihette a pénzét” – indokolták a legtöbb megkérdezett hazai és külföldi banknál azt, hogy miért nem tartanak a betétek tömeges külföldre vándorlásától. Azok az ügyfelek ugyanis, akik valamiféle hosszú távú politikai kockázat miatt tartanak a hazai bankoktól, így vagy úgy már eddig is megtalálhatták a módját a pénz kimenekítésének. A magyar ügyfélkör nagy része azonban egyrészt nem ebből a kategóriából kerül ki, s kifejezetten nehezen mozdul, nem szívesen hagyja el hazai “házibankját”, ráadásul a határokon túl nyitott számláknak sincs olyan hozama, ami igazi vonzerőt jelentene (a hazai és külföldi devizabetétek kamatai között ugyanis nincs olyan óriási különbség, ráadásul a jelenleg még az MNB tartalékolási politikája miatt meglévő 0,5 százalékpontos, vagy azt meghaladó differencia is kisebbedhet a szabályok oldásával). A külföldön nyitott devizaszámla egyébként azért sem biztos, hogy jó üzlet, mert Magyarországon a devizaszámla kamata 0 százalékkal adózik, míg más országokban többnyire adóztatják a kamatjövedelmet is. Nem csoda hát, ha sem itthon, sem külföldön nem tartanak nagyobb földindulástól.
Az egyik svájci pénzintézet, a nálunk is egyre gyakrabban felbukkanó Julius Bär genfi igazgatója, Nagy István például azt mondja, hogy a magyar piacon nem magánügyfeleket akarnak toborozni, arra pedig végképp nem számítanak, hogy a devizaliberalizációs jogszabály életbe lépése után új kliensek tömegei rohannák meg a bank svájci fiókjait. Ezzel egybecseng a legnagyobb lakossági bank, az OTP Bank prognózisa is, amely szerint a megtakarítások körében nem okoz majd változást a devizaliberalizáció kiterjesztése. Nem tartanak az ügyfelek elpártolásától az Erste Bank Hungarynál sem, ahol pedig akár még a saját csoportjukon belüli konkurenciától is félhetnének, hiszen a magyar ügyfelek egy része a közeli Bécs egyik “erstés” fiókjában is megjelenhetne. “Valószínűleg lesznek olyan ügyfeleink, akik devizabetétjüket felmondják Magyarországon, de nem ez lesz a jellemző” – fogalmaztak a banknál.
AZ ÜGYNÖK HALÁLA? Érdekes változásokat idézhet elő a devizaliberalizáció az értékpapír-kereskedelemben, hiszen ezután a magyar állampolgárok már nem csak OECD-tagországok részvényeit vagy kötényeit vásárolhatnák, hanem – ha kedvük szottyan – akár a zimbabwei börzén is szerencsét próbálhatnának, ráadásul érzékelhetően olcsóbbá is válna a kereskedés azáltal, hogy közvetlenül is fordulhatnának a külföldi brókercéghez. Az érvényes előírások szerint ugyanis külföldi részvények vásárlásával jelenleg mindenképpen honi kereskedőt kell megbízni, amely azután továbbadja a megrendelést valamely külföldi partnerének. Így az ilyen ügyleteket drágítják a kétlépcsős megoldásból adódó pluszköltségek, amit csak tetéznek a devizák átváltásával, a részvények, kötvények utaztatásával járó tételek. Habár a felmérések szerint a teljes tőzsdei forgalom alig 1 százalékát teheti ki a külföldi papírok adásvétele, s mindössze néhány száz befektetőről van szó, sokak szerint az üzletág fejlődésének egyik kerékkötője eddig éppen az ügyletek viszonylagos költségessége volt.
Külföldiek hátránybanEgy osztrák polgár az esetek többségében határozottan olcsóbban nyithat és tarthat fenn számlát a Raiffeisen Bankban, mint amilyen költséggel azt egy külföldi megteheti – közölték a pénzintézet bécsi központjában. Feltételezhető, hogy a magyar ügyfelek a külföldi számlanyitás szabaddá válása után először a szomszédos – és a hazai üzleti körökhöz ezer szállal kötődő – Ausztria bankjaiban bukkannak fel, így a Magyarországon is igen dinamikusan jelen lévő osztrák pénzintézet számladíjai tanulságos összehasonlításul szolgálhatnak. A számlafenntartás vagy például a betétlekötés díja a Raiffeisen Banknál egyébiránt nem csupán a számlán lévő összeg nagyságától, vagy a rendszeres fizetési megbízások mennyiségétől függ, hanem országon belül is változhat régióról régióra. Számlanyitáskor a Raiffeisen Bank a magánügyfelektől mindössze az útlevelüket kéri.
Az osztrák anyabank és a magyarországi érdekeltsége ugyan hivatalosan két külön pénzintézet, amelyek szervezetileg és minden egyéb téren függetlenek egymástól, egy esetleges ausztriai számlanyitásnál a bécsi központ tájékoztatása szerint ennek ellenére előnyben vannak azok, akik már ügyfelei valamelyik magyarországi fióknak. Ez esetben ugyanis a határon túli számlanyitási eljárás lényesen leegyszerűsödik: az ausztriai bankfiók fölveszi a kapcsolatot a magyarországival, amely például rendelkezésre bocsátja a szükséges iratokat vagy akár megerősíti a régi-új ügyfél személyazonosságát.
Van még egy apróság, amit az osztrák bankok külföldi ügyfeleinek nem árt tudniuk. A pénzintézeteknek Ausztriában – miként a fejlett világban mindenütt – egy bizonyos összeghatár fölött jelenteniük kell az átutalásokat az ország nemzeti bankjának. Ennek az – elsősorban a pénzmosás kiküszöbölését célzó – eljárásnak mellesleg éppen ez év június 30-tól változnak a feltételei. A jelenlegi előírások értelmében az 5500 euró fölötti átutalásokról kell informálni a jegybankot, július 1-jétől viszont már csak a 12 500 eurónál nagyobb összegű transzferekről, méghozzá a tranzakció részletes indoklásával.
Az egyelőre csupán öt-hat társaságot felölelő szűk szakma azonban egyöntetűen úgy vélekedik, hogy a devizakötöttségek oldása nem okoz lemorzsolódást ügyfeleik körében. Szerintük az igazán vagányak már ma is közvetlenül a külföldi brókercégekkel állnak kapcsolatban, offshore cégek vagy külföldi strómanok közbeiktatásával, így “orvosolva” azt a problémát, hogy a törvényes út túlságosan drága. Ez azonban csak egy nagyon szűk réteg – vélik a hazai brókerek, hozzátéve, hogy a többségnek szüksége van arra, hogy magyarul beszélhessen a brókerével, és esetleg személyesen is fel tudja keresni. Ennek főként akkor van jelentősége, amikor elszámolási, utalási problémák merülnek fel, márpedig ilyenek szép számmal adódhatnak. Az ügyfél arra is hamar rájön, hogy nem olyan egyszerű megszervezni a papírok mozgatását, a pénzek hazautalását, s érdemes mindezt egy magyar brókercégre bízni – hangsúlyozza Montvai Péter, a Német Befektetési Rt. nemzetközi kereskedelmi igazgatója. A befektetők többsége vélhetően nagyra értékeli a papírokról szerezhető magyar nyelvű információkat, s az ismeretlen piacokon még inkább rá van utalva a szakcégek befektetési tanácsaira – teszi teljessé a képet a szakember.
Az internetes brókercégekben azonban komoly konkurencia rejtőzhet – vélekedik Szepesi László, a CA IB főosztályvezetője. A háló előnyeit kihasználva, rendkívül olcsón és gyorsan dolgozó, könnyen elérhető alkuszcégeknek eddig is voltak magyar ügyfelei. Megfigyelők szerint igencsak jól jártak az olcsó netes cégek megbízásával például bizonyos multinacionális cégek magyar alkalmazottai, akik jövedelmének jelentős részét tette ki, hogy piacra dobták az anyacég – rendkívül kedvezményesen lehívott opcióval megszerzett – részvényeit. Korábban a Salamon Smith Barney volt népszerű, manapság pedig az olyan új, agresszív alkuszok a legfelkapottabbak, mint a Datek vagy az Etrade.
Az interneten keresztül tőzsdézők nagyon felkészültek, rendkívül tájékozottak, és pontosan tudják, mit akarnak – mondják a hazai hagyományos brókerek -, ám ma még ez csak egy parányi csoportot takar. Megfigyelők szerint ez a kör az új szabályozás életbelépésével csak szerényen fog növekedni, ám egy esetleges konjunktúra akár komoly lendületet adhat a bővülésnek.
Szakértői vélemények KÜLFÖLDI SZÁMLANYITÁS
• a külföldi kamatok nem elég vonzók, nem várható a betétek tömeges külföldre vándorlása
• akinek szüksége van rá, vélhetően már megkötötte legális vagy illegális bankszámla szerződését
KÜLFÖLDI ÉRTÉKPAPÍROK VÁSÁRLÁSA
• a hagyományos kereskedésben nem lesz drasztikus forgalomnövekedés
• bár olcsóbb lenne a kétlépcsős megbízási rendszernél a külföldi brókercég közvetlen megkeresése, a többség szívesebben támaszkodik a könnyen elérhető hazai alkuszra
• az internetes értékpapír-kereskedő cégek idővel komolyabb konkurenciát támaszthatnak a klasszikus módszerekkel dolgozó brókerekkel szemben
KÜLFÖLDI INGATLANOK VÁSÁRLÁSA
• eddig sem volt igazi akadálya, nem pörög fel a piac
• a magyar vevő ragaszkodik a hazai közvetítőkhöz, eztán is kevesen fordulnak majd külhoni ügynökökhöz
VAGYONMENEKÍTÉS
• egyszerűbbé válik, de az APEH emiatt nem tart bevételkieséstől, az adózás elől itthon is el lehet(ett) dugni a jövedelmeket
Az értékpapír-kereskedőkhöz hasonlóan nem aggódnak a külföldi ingatlanokat kínáló cégeknél sem. Komolyan nem tartanak attól, hogy üzletet veszítenének, mert a vásárlók többsége közvetlenül a külhoni partnerhez fordul. Endrédy Károly, a DSI Endrédy Kft. vezetője szerint ebben az üzletágban ez a lehetőség eddig is adott volt, de a tapasztalatok szerint a magyar ügyfelek mindenképpen igénybe vettek hazai közvetítőt is az ingatlanokkal kapcsolatos, esetenként bonyolult problémák megoldásához. “A külföldi bankszámlanyitás inkább lélektanilag segítene az üzletág fejlődésének, hiszen még nyilvánvalóbb lenne az emberek számára, hogy vásárolhatnak külföldön ingatlant” – vélekedik a szakember.
VAGYONMENEKÍTÉS. Habár a devizaliberalizációs lépések nyomán minden bizonnyal könnyebbé válik a vagyonok külföldre menekítése, az adóhatóságnál nem félnek attól, hogy tömegesen áramlanak majd külföldre a Magyarországon adózatlanul megszerzett jövedelmek. Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese szerint aki el akarta jövedelmét titkolni az adóhatóság elől, az eddig is megtehette, hiszen tarthatta az illegálisan megszerzett pénzét a “szalmazsákban”, betehette egy az adóhatóság előtt nem ismert bankszámlára, vagy akár bemutatóra szóló értékpapírban is kamatoztathatta. Vagyis akinek ilyen szándékai voltak, az itthon is titkolhatta a vagyonát. Éppen ezért kicsi az esélye annak, hogy ezek a magánszemélyek külföldi bankban nyissanak legálisan devizaszámlát, hiszen azokról könnyen tájékozódhat az APEH, s a számlákról akár pénzt is leemelhet. Miután EU-tagország leszünk, még egyszerűbb lesz a tájékozódás, illetve a behajtás, de addig is van rá lehetőség a SYGMA Rt.-n keresztül. Az APEH mind több ország adóhatóságával épít ki kapcsolatot, amelyekkel kölcsönösen tájékoztatják egymást a polgáraik által szerzett jövedelemről, a levont adóról. E tekintetben Finnország és az Egyesült Államok járnak az élen: az előbbi ország adóhatósága már minimális jövedelem esetén is pontosan tájékoztatja a magyar kollégákat, az amerikaiak pedig már szinte túl sok adatot küldenek. Nemcsak a magyarok által megszerzett jövedelemről, hanem az ottani vagyontárgyaikról, bankszámlabetéteik nagyságáról is beszámolnak magyar társszervüknek. A kettős adózást elkerülő egyezményeknek köszönhetően pedig már lényegében több tucat ország adóhatóságát keresheti meg az APEH, tájékoztatást kérve egy-egy konkrét adózóról.
