Egészen a közelmúltig mindennapos volt a kígyózó sor a bolgár GSM-szolgáltató, a MobilTel mintaboltjai előtt. A tájékozatlan arra járó azt is gondolhatta, minden rendben van, bizonyára a sikeres akciók miatt ekkora az érdeklődés. Pedig a sorban állók nem új vásárlók voltak, hanem a meglévő ügyfelek, akik mindössze a számlájukat szerették volna befizetni. A 900 megahertzen monopolhelyzetben lévő MobilTel ugyanis csak készpénzben, valamelyik irodájában személyesen befizetve fogadta el a számlák kiegyenlítését.
LASSÚ ÖNTISZTULÁS. Az 1994-ben alapított MobilTel részvénytársaság eddigi magatartása tökéletes illusztrációja a lexikonok „monopólium” címszavának. Rossz nyelvek szerint a cég belső szlogenje eddig így hangzott: „Úgyis csak mi vagyunk.” Azért az öszszegért, amit a cég a SIM kártya aktiválásáért elkért, Magyarországon az éppen legdivatosabb telefont is odaadták volna az előfizetés mellé, ráadásul az összes alapszolgáltatásért még külön fizetni kellett. A hívószám kijelzéséért például havi 6800 forintnyi levát. A percdíjak az egekben jártak: a legalacsonyabb előfizetési díjú csomagban egy perc belföldi hívás ára csúcsidőben majdnem 300 forintnyi leva volt. Akciós készülékvásárlás gyakorlatilag nem létezett, az előre fizetett kártyák bevezetése egyre késett.
Bulgária mindezek ellenére követte a világtrendet, hiszen 2000-ben a mobiltelefont használók száma megnégyszereződött. A múlt év végén minden tizedik bolgárnak volt mobilja (akkortájt Magyarországon már a 30 százalékos penetráció eléréséről adott hírt a sajtó). A 850 ezer előfizetőből 650 ezren voltak a MobilTel ügyfelei, mintegy 200 ezren pedig az analóg (NMT) szolgáltatóval, a Mobikommal álltak szerződésben.
A MobilTel 94,97 százalékos tulajdonosa papíron egy Bahama-szigeteken bejegyzett társaság volt, a maradékon pedig egy ciprusi bejegyzésű cég és a bolgár Bul Sim osztozott. A vállalatot a Bul Sim tulajdonosa, Vladimir Grasnov vezette, aki befolyásos politikai ismerőseiről, illetve a neves fővárosi futballklub, a Levszki Szófia iránti fanatikus rajongásáról volt leginkább nevezetes. A bolgár sajtó ugyanakkor tényként kezeli, hogy a MobilTel mögött egy személyben az orosz, amerikai és izraeli útlevéllel rendelkező multimilliomos, Mihail Csornij állt, akit a szófiai kormány tavaly augusztusban tíz évre kiutasított az országból „a bolgár gazdaság elleni tevékenység” vádjával.
A bolgár GSM-piacon a múlt év végén kezdett normalizálódni a helyzet. A MobilTel (amelynek esetleges megvásárlása iránt a magyar Westel is érdeklődött) végül egy olyan izraeli társaság kezébe került, amelyet az ország tíz vezető üzletembere közé sorolt trió – Lev Leviev, Eliezer Fischmann és Aaron Moses – neve fémjelez. Ám ennél lényegesebb fejlemény volt, hogy a kormány hosszú halogatás után kiírta a második GSM-szolgáltató megindulását megelőző koncessziós tendert, s az év végén eredményt is hirdetett.
A koncesszió „kikiáltási ára” 40 millió dollár volt, s a körülbelül harminc érdeklődő között ismét ott tolongott a Westel is. A legjobb, 135 millió dolláros ajánlatot végül a görög OTE tette. Mint Horst Hermann, a Matáv stratégiai igazgatója a Figyelőnek elmondta, megítélése szerint a végső vételár „túl magas” lett. Véleményét osztják a bolgár szakértők is, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a brit Vodafone például 70 milliónál szállt ki a licitből.
A tekintélyes bolgár gazdasági hetilap, a Kapital szerint a görögök által fizetett ár mögött az igen tőkeerős OTE agresszív balkáni terjeszkedési szándéka áll. A társaság Cosmote márkanevű mobilszolgáltatója 2 millió előfizetővel a görög piac 30 százalékát mondhatja a magáénak, de jelentős befektetései vannak szerte a Balkánon. Romániában például a helyi távközlési óriás, a Romtelecom 35 százalékos tulajdonosa, és Cosmorom nevű leányvállalatán keresztül GSM-szolgáltató is egyben. Komoly érdekeltségei vannak továbbá Albániában és Jugoszláviában is, illetve a balkáni régión kívül Örményországban, Ukrajnában, Jemenben és Jordániában.
Csinosítják a BTK-t Hamarosan újabb szereplő léphet a bolgár GSM-színpadra. Miután a helyi távközlési cég, a BTK tavalyi privatizációja sikertelen volt, a kissé „lepukkant” vállalatot a bolgár kormány azzal próbálja vonzóbbá tenni, hogy a harmadik GSM-szolgáltató számára kiadandó koncessziót még a privatizáció előtt a BTK-hoz csapja. Hogy teljes legyen a mobilcsomag, a jelenleg a BTK 39 százalékos tulajdonában lévő analóg mobilszolgáltató, a Mobikom újabb 49 százalékát is felvásárolná a bolgár kormány a jelenlegi tulajdonostól, a világ egyik legnagyobb távközlési cégétől, a brit Cable and Wirelesstől.
Kérdés, hogy az így felcsinosított BTK-nak lesz-e komoly kérője. A tavalyi tenderen – még a macedón Maktel megszerzése előtt – érdeklődést mutatott a szintén a Balkán felé kacsingató Matáv is. Horst Hermann ma úgy fogalmaz: Bulgária ugyan „érdekes piac,” de a Matáv – figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét – nem vesz részt a BTK privatizációs tenderén.
A júniusban esedékes parlamenti választások után a privatizáció időpontjáról is többet lehet majd tudni. A jelenlegi kormány már az év végén kiírná a tendert, ami azt jelenthetné, hogy egy éven belül már három GSM és egy analóg mobilszolgáltató versenyezhetne egymással. Ezt a forgatókönyvet alapul véve a MIT című bolgár gazdasági havilap szakírója 2005-re 2,8 millió mobil-előfizetőt prognosztizál, ami körülbelül 35 százalékos penetrációnak felelne meg. Ehhez persze a bolgár gazdaság intenzív fejlődésére is szükség van.
ÁRTAKTIKA. Más kérdés, hogy az OTE külföldi cégfelvásárlásait időnként hangos elégedetlenség kísérte, hiszen színrelépését az árak erőteljes növekedése követte Romániában és Örményországban egyaránt. Miközben ezt a piaci árak kialakulásával még meg lehet magyarázni, a Romániában és Jugoszláviában megszellőztetett vesztegetési ügyek már tagadhatatlanul ártottak a cég hírnevének.
A bolgár mobilpiacon az OTE mindenesetre tiszta lappal indul. Szolgáltatását a szerződés értelmében júniusban indítja be, kezdetben 20 százalékos lefedettséget biztosítva. Két év múlva a lefedettséget 70 százalékra kell növelnie, de a cég igazgatója, Panajotisz Kargadosz nyilatkozata szerint addigra – 200-300 millió dollár befektetéssel – az egész országban kiépítik a hálózatot. Kargadosz öt éven belül 35 százalékos részesedést prognosztizál a Cosmo Bulgaria Mobile (CBM) néven bejegyzett leányvállalatnak. A meghirdetett stratégia két fő eleme a „jobb minőség és a kedvezőbb ár”.
BEGYŰJTÉS. Mi tagadás, az árakon valóban rengeteg múlik. A Cosmónak pedig máris fel kell kötnie a fehérneműt, hiszen április 17-én a MobilTel alaposan lejjebb vitte a maga árait. Egyes szolgáltatások és percdíjak tarifája a felére csökkent, de a zuhanás az árlista minden tételét érintette. A MobilTel színeváltozása mögött alighanem az a szándék rejlik, hogy még a második szolgáltató piacra lépése előtt a lehető legtöbb fizetőképes ügyfelet halássza el a versenytárs elől.
