Új rövidítés terjedt el az internetgazdaságban: B2R, back-to-reality, vagyis vissza a realitásokhoz. Akármerre nézünk, az internet egykor határtalan ígérete fogyatkozni látszik. A dotcom cégekről úgy hitték, hogy maguk mögé fogják utasítani az ipari óriásvállalatokat, ám ehhez képest a többségük eltűnt a süllyesztőben. Az internet utolsó nagyágyúi is borotvaélen táncolnak. Az elektronikus kiskereskedelem éllovasa, az Amazon.com képtelen nyereségessé tenni 2,8 milliárd dolláros eladásait, úgyhogy néhányan azt jósolják, hamarosan elfogy a pénze. Márciusban a kevés számú még nyereséges webtársaság egyike, a Yahoo! portálcég jelentette be, hogy első negyedévi árbevétele messze elmarad a tervezett szinttől. Az internetes részvények szabadesésben vannak, nagy részük árfolyama az egy dollárt sem üti meg. Értékvesztésükkel sokmilliárd dollárnyi befektetés foszlott semmivé.
A kijózanodás folyamata azonban nem áll meg a kis dotcomoknál: eléri azokat a valamikor sebezhetetlennek tűnő vállalatokat is, amelyek az internetgazdaság alapját, technológiáját szolgáltatják. A közelmúltban az információs technológiai ipar két fontos szereplője, a Sun Microsystems és a Cisco Systems az árbevételi tervek negatív kiigazításával, illetve létszámleépítéssel sokkolta a tőkepiacot. Kárörvendő elemzések sokasága látott továbbá napvilágot arról, hány milliárd dollárt veszített Bill Gates vagy Larry Ellison azzal, hogy zuhant a Microsoft, illetve az Oracle árfolyama. A Business Weeknek nyilatkozó Jeffrey P. Bezos, az Amazon.com vezérigazgatója szerint eddig többet vártak az emberek az előttünk álló évektől, mint ami teljesülhet, most pedig kevesebbet.
Ahol az internet forradalmasíthat…
Ezekben az információérzékeny szektorokban a háló jó eséllyel markáns átalakulást hoz.
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK.
A legtöbb pénzügyi szolgáltatás potenciálisan intézhető elektronikus úton, de a bankok mostanáig nem jöttek rá az online számlafizetés optimális módjára.
SZÓRAKOZTATÓIPAR. A szórakoztatás nagy része könnyen digitalizálható, de senki nem tudja, miként lehet ebből pénz csinálni, a technológia pedig lemaradásban van.
EGÉSZSÉGÜGY. Az egészségügyi tranzakcióknak az internetre történő átvitele óriási haszonnal járhatna, de éppen ilyen óriásiak az intézményi akadályok is.
OKTATÁS. Az e-tanulás csökkentheti ugyan az oktatás költségeit, de ennek az az ára, hogy személytelenné válik az oktatás.
KORMÁNYZAT. Nagy vonzerő rejlik abban, hogy az állampolgárokhoz elektronikus úton juttassák el az információkat, de ez masszív beruházásokat igényel.
…S AHOL HATÁSA MÉRSÉKELT LEHET
Ezekben az ágazatokban az információ viszonylag csekély szerepet játszik.
KISKERESKEDELEM. A pazar webhelyekkel sikerült felkelteni a fogyasztók figyelmét, de a dotcom cégek sikere sokkal inkább a jó logisztikán múlik.
FELDOLGOZÓIPAR. A web alapú szállítási láncok és belső hálózatok fontosak, de egy gyártó sorsa végső soron termékeinek minőségétől függ.
UTAZÁS. Az online utazási szolgáltatások népszerűek, de az utazási lehetőségeket döntően a légi és közúti rendszerek fizikai teljesítőképessége szabja meg.
ÁRAMTERMELÉS. Az online energiatőzsdék kezdenek publicitást kapni, de nagyobb gazdasági hatása az áramtermelési és a transzmissziós kapacitásnak lesz.
KORREKCIÓ. Érdemes azonban megvizsgálni, indokolt-e a jelenlegi pesszimizmus. Sokak szerint elhamarkodott dolog lenne temetni az internetet. “Jelenleg nem történik más, mint hogy helyükre kerülnek a dolgok” – állítják többen. Ezt tükrözi, hogy az amerikai technológiai tőzsdeindex, a Nasdaq Composite néhány hete ismét felfelé ível: az 1639 pontos április elejei mélypont óta már meghaladja a 2100 pontot. (Csak emlékeztetőül: két évvel ezelőtt az index 5000 pont fölött járt.) Előrejelzések szerint az internet az elkövetkező években is jelentős hatással lesz a gazdasági növekedésre. Az amerikai Brookings Institution elemző cég friss tanulmánya megállapítja, hogy az elkövetkező öt esztendőben az Egyesült Államokban az internet évi 0,4 százalékponttal fokozhatja a termelékenység-növekedést. Európában az internet elterjedtsége kisebb az amerikainál, és a háló gazdasági “beágyazottsága” is alacsonyabb fokú, így az öreg kontinens üzleti hatékonyságát is kevésbé növelheti. A piaci statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy Európában a mobil-internet az amerikainál erősebben lesz jelen az üzletvitelben és kereskedelemben.
KÉTARCÚAN. Az internet óriási mértékben csökkenteni tudja mind a fogyasztói beszerzések, mind az üzleti tranzakciók költségét. Javíthatja a koordinációt a társaságokon belül és a társaságok között, miközben lehetővé teszi számukra a direkt kapcsolatot a fogyasztókkal. Az internet igazi erősségei azonban egyszersmind korlátok is.
Bár a kommunikáció mindenütt jelen van, önmagában nem old meg mindent. Az utóbbi öt év megtanította, hogy olyan ágazatokban, mint a kiskereskedelem, a feldolgozóipar és a fuvarozás, a fizikai tényezőknek nagyobb a szerepük a virtuálisaknál. Az elektronikus kereskedelemben inkább az dönt, ki tud jobban dobozokat mozgatni, mintsem az, kinek van a világon a legpazarabb honlapja vagy a legnagyobb virtuális áruháza. A szállítási láncokat az internet segítségével összekapcsolva lehet ugyan csökkenteni a költségeket és rövidíteni a szállítási határidőket, ám végső soron a gyártó cégek sikere azon múlik, képesek-e jó termékeket kifejleszteni, s megtalálják-e annak módját, hogy alacsony költséggel és magas minőségben állítsák elő azokat. A légitársaságoknál működő online jegyrendelési rendszerek növelhetik a fogyasztók kényelmét, akárcsak az egy utasra jutó nyereséget, viszont semmit nem tehetnek a torlódások, az elégtelen rakodókapacitás, az elavult légi irányítási rendszerek vagy a gépek műszaki problémái miatt bekövetkező idegölő késések ellen.
A gazdasági lejtmenet a mérlegen NEGATÍV HATÁSOK
• Számtalan beruházás vallott kudarcot
• A fogyasztók bizalmatlanokká váltak a technológia iránt
• Lassulhat az internet terjedési sebessége
• A fogyasztóknak felajánlott flexibilitást a szállítási láncok teljesítőképessége nem bírja követni
POZITÍV H ATÁSOK • A figyelem a kommunikációs technikák kiaknázásának lehetőségeire irányul
• Visszatérés a cash-flow alapú megtérülés számításhoz
• Nem a jó marketing, hanem a valódi értékteremtés juttat versenyelőnybe
• Új üzleti modellek terjednek el
• Felfrissülnek a tíz-húsz éve betokosodott szervezetek
• A szolgáltatások gyorsasága mellett a biztonság is elsőrendű szemponttá válik
“Az internet előnyei akkor lesznek láthatóak, ha megváltoztatják a vállalati folyamatokat és szervezeteket” – véli Várnai Éva, az Arthur Andersen partnere. Hosszú távon az internet “felforgató” hatása akkor lesz kimutatható, ha egy cég működésében nagyobb hangsúlyt kapnak és átláthatóbbá válnak a vállalaton belüli folyamatok. A cégek közötti együttműködés pedig várhatóan “új modellek” alapján történik majd. A külső partnerekkel való kapcsolatban általánossá válhat az elektronikus beszerzés, amely szélesebb beszállítói kört, alacsonyabb árakat és kevesebb adminisztrációt eredményez. Emellett az üzleti partnerek között érdemes lehet létrehozni “zárt hálózatokat”. Várnai szerint a magyar piac sokkal védettebb, mint az amerikai; nálunk kevesebb volt a “nagy nekifutás”, így kisebb a csalódás is.
Az információs technológiák beágyazódása a pénzügyi szektor mellett az államigazgatásban és az egészségügyben is könnyebb, mint a többi ágazatban, hiszen ezeken a területeken a folyamatok nagy százalékában jut kiemelkedő szerep az információnak.
Hoffman Zsolt, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány miskolci igazgatója szerint nálunk az érdemi változásokhoz módosítani kellene a biztosítási és finanszírozási rendszer szerkezetét, továbbá az ellátórendszerben lévő pénz hatékonyabb felhasználását kellene megvalósítani strukturális átalakításokkal. Az informatika fejlesztések nem csupán információs infrastruktúrát, hanem az orvosszakmai fejlesztések alapját is biztosítanák. “A hazai egészségügy döntéshozói azonban egyelőre nem látják, hogy az informatikai fejlesztések miként térülnek meg” – állítja Hoffman, aki e tekintetben nem számít gyors fejlődésre.
SIMÓ GYÖRGY. a MATÁVnet vezérigazgató-helyettese
A LASSULÁS HAZAI HATÁSAIRÓL:
“A jelenlegi lassulást korrekciónak tartom. Magyarországon ennek hatását kevésbé vesszük majd észre, mert az internet-ipar fejlesztésében a tőkepiacok szerepe kevésbé jelentős, mint a nyugat-európai vagy amerikai gazdaságokban.”
A RÉGI ÉS AZ ÚJ GAZDASÁGRÓL: “Még hosszú ideig azok a cégek lesznek a vezetők, amelyek ki tudják aknázni a hagyományos és az internetes üzletvitelükben rejlő szinergiákat.”
A HAZAI PIACI MOZGÁSRÓL: “Nálunk kisebb tartalomszolgáltatók nem építhetnek kizárólag a hirdetési árbevételre. Csak a 2-3 legnagyobb portál lesz nyereséges 2-3 éven belül, mivel ez méretgazdaságossági kérdés.”
ÚJ MODELLEK. A fenti szférát leszámítva az üzleti élet már Magyarországon is kezd túljutni az e-kultúrának azon a korszakán, amikor az internetes jelenlét csupán annyiból állt, hogy egy html formátumú “prospektust” tettek fel a hálóra. Új internetes modellekre van szükség az e-gazdaságban – állítják egybehangzóan a szakértők. Jó példa erre az elektronikus piactér, ahol egymásra találhatnak a vevők és a potenciális szállítók. Ezen – ha kezdetben a kisebb szállítóknak inkább kényszer, mintsem kellem kérdése is a belépés – mindenki csak nyerhet: időt, pénzt és piacot. A piacterek néhány éves megjelenése óta kiderült azonban az is, hogy a modellt a valóság néhány ponton korrigálja, elsősorban a személyes kapcsolatok miatt. Egyelőre a cégvezetők nem találják megnyugtatónak azt, hogy mások is információkat nyerhessenek pozícióikról. A jelenség túlmutat a piacterek problémáján: az internet hiába ígérte azt kezdeti korszakában, hogy kikapcsolja a közvetítőket, piactér ide vagy oda, ez egyelőre nem történt meg. A kereskedők, közvetítők, ingatlanügynökök száma az előzetes várakozások ellenére a világon sehol sem csökkent.
KÜRTI SÁNDOR, a Kürt Computer Rt. vezérigazgatója
A GAZDASÁGI LASSULÁSRÓL:
“A jelenlegi lejtmenet egyenes következménye az informatikai forradalomnak: minél inkább használták a cégek az informatikát, annál nagyobbá vált az üzemmeneti bizonytalanság.”
AZ INTERNET-GAZDASÁG SZEMÉLYTELENSÉGÉRŐL: “Az internetkorszakban a régi típusú kötődések eltűnnek, s személytelenné válik az üzletvitel. Az nyer, aki visszalopja a személyességet.”
A TÁRSADALMI SZAKADÉKOKRÓL: “Van táplálkozási szakadék, van kulturális szakadék, lesz digitális szakadék is.”
Huszár Péter, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. munkatársa szerint ez azzal magyarázható, hogy az információs dömpingben az embereknek – éppúgy, mint a cégeknek – szükségük van arra, hogy személyes eligazítást kapjanak. A közvetítők ráadásul, tudásuk révén, többletértéket is adnak a puszta közvetítésen túl, s emiatt szükség van rájuk.
Sokak véleménye szerint az internetgazdaság megtorpanása lassítja a világháló “terjedési sebességét”, mert a laikusok körében bizalmatlanságot idéz elő. A tengerentúli adatok ezzel kapcsolatban ellentmondásosak. A Census Bureau számításai szerint az e-kereskedelmi eladások az egy évvel ezelőtti szinthez képest 67 százalékkal növekedtek, tehát negatív hatásra utaló jel nincs. A Merrill Lynch azonban az online értékesítés 2001. évi arányát a kiskereskedelemben néhány hónapja még 10-15 százalékosra prognosztizálta, nemrég viszont ezt a becslést 5-10 százalékra módosította. Az is a terjedés lassulásáról szóló érveket támasztja alá, hogy a távközlési szolgáltatók – miközben saját tőzsdei árfolyamuk is drámaian csökkent az utóbbi időben – egyre inkább visszafogják a szélessávú hálózatok kiépítésének ütemét. A technológiai beruházások lassulásának következményei mellett Kürti Sándor, a Kürt Computer ügyvezető igazgatója arra figyelmeztet: eljutottunk arra a pontra, ahol nem elég az, hogy legyenek szolgáltatások, azoknak biztonságosaknak is kell lenniük. Ez viszont azzal jár, hogy magasabb árak lesznek a piacon, amiből következik az internetpenetráció növekedési ütemének csökkenése is.
PORKOLÁB PÉTER, a Fotexnet vezetője
AZ ONLINE KERESKEDELEMRŐL:
A hagyományos kereskedelemhez kapcsolódó online áruházaké a jövő, hiszen itt kisebb az indulási és üzemeltetési költség, s megoldott a beszerzés, illetve a logisztika.”
AZ INTERNETÁRUHÁZAKRÓL: “A tradicionális internetáruház kiegészülhet portál- és egyéb szolgáltatásokkal.”
“Az információs társadalom egyik legfontosabb ígérete az automatizálás” – állítja Trautmann László, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem oktatója. Szerinte nagyon fontos társadalmi jelenség lesz az, hogy gépek kommunikálhatnak egymással, s a munkavégzés jelek adására korlátozódik. “Ennek és a világgazdasági lassulásnak az lesz a hozadéka, hogy felrázza és átalakulásra kényszeríti a betokosodott vállalati szervezeteket” – vetíti előre a kutató. A gépek közti kommunikáció (machine-to-machine – M2M) megvalósulására nem kell sokat várnunk. Ebben a mobilszolgáltatók is fantáziát látnak, márpedig az információs technológiai szektornak ezek a cégek a legnagyobb beruházóik. Az internet további elterjedésére csak akkor lehet számítani, ha az üzleti környezet és kultúra képessé válik annak megvalósítására, ami az ígéretek alapján igényként felmerül. Most, hogy a cégek “webalapú modellről” beszélnek, a fogyasztók azt várják el, hogy képesek legyenek heteken belül felfuttatni, illetve beszüntetni egy adott termék gyártását. A szállítási határidők, a géppark kihasználásának jelenlegi módszerei azonban ezt egyelőre nem teszik lehetővé.
SZELEKTÍVEN. Mindent egybevéve az látszik valószínűnek, hogy a háló főként a kommunikációigényes ágazatokat és tevékenységeket forradalmasítja. Ha ez korlátozottnak tűnnék, nem árt arra gondolni, hogy az elmúlt kétszáz évben az áttörést hozó technológiák szinte mindig nagyobb hatást gyakoroltak a gazdaság bizonyos területein, mint másokon. Az autó átalakította a személyi közlekedést és a lakóhely-választási mintákat, de kevéssé érintette a feldolgozóipart. Az elektromosság gyökeresen megváltoztatta a feldolgozóipart és az összes áramigényes ágazatot, miközben az egészségügyre nem volt túlzott hatása. Az internetnek jók az esélyei, hogy beleilleszkedjen ebbe a sorba.