Strucctenyésztés magyarországon – Madártávlat

Hat évvel ezelőtt, amikor félmillió forintért egy ládában megérkezett az első három struccom Izraelből, bolondnak néztek – ismeri el Révész István, az eredetileg baromfihizlalással foglalkozó bordányi Kukori Kft. ügyvezető igazgatója. Pedig a délvidéki községben élő üzletember idejében ismerte fel, hogy váltania kell. Kiszámíthatatlan üzletté vált a baromfi- és a sertéshizlalás, s borúsnak tűnnek a termelői kilátások az uniós csatlakozás után is. “Az olcsó csirke- és disznóhús helyett különleges csemegét kell kínálni” – vallja Révész István. Bevált ez a “strucc-üzletpolitika”: a társaság nem tud annyi struccot szállítani, amennyit a piacon el ne tudna adni. Az ügyvezető igazgató számításai szerint ma nincs is olyan állattenyésztési ágazat, amely jövedelmezőbb lenne a strucctenyésztésnél.

ÁLLATFARM 8 MILLIÓBÓL. A magyarországi tenyésztési, gazdasági feltételekhez igazított méretű, évi 100 vágóállatot leadó struccfarm 8 millió forint körüli árbevételt érhet el, amely tisztes megélhetést ad egy családnak. Igaz, az első évben a költségek a teljes bevételt “elviszik”, de a mezőgazdaságban nem lehet még egy olyan területet találni, amely egy év alatt kitermeli a befektetett tőkét. A számítás arra épül, hogy egy-egy tojó évente tavasztól őszig 40-60 tojást produkál. Az esetleges elhullás miatt az évi legalább 100 vágóállat kibocsátásához három tenyész-triót (egy kakasból és két tojóból álló “családot”) kell vásárolni. A tenyésztésbe vett kakasok ára 280-350 ezer forint, a tojókért 180-250 ezer forintot kérnek, de egy törzskönyves, értékesebb külföldi tenyészkakas átszámított ára az egymillió forintot is meghaladja. A keltető és az előnevelő berendezés további 1,5 millió forint, a takarmányozás ekkora állománynál évi 3,2 millió forintos kiadás. A tartáshoz, száz vágóállat felnevelésével számolva legalább 2-3 hektáros területre is szükség van, amely ha vásárolni kell, további 0,6-2,0 millió forint, de bérelve ennek huszadáért is hozzá lehet jutni. A második év – a mai takarmány és eszközárakkal számolva – viszont már jelentős, bírálói szerint a hajdani “biogiliszta-bizniszhez” hasonló megtérüléssel, mintegy 2-3 millió forintos jövedelemmel kecsegtetheti a strucctenyésztőt.

Kockázattal, veszéllyel persze számolni kell. Először is azzal, hogy a territóriumát, tyúkját féltő felingerelt strucckakas rúgása ötször nagyobb, mint a lóé, halálos is lehet. Amúgy az akár 170 kilogrammosra is megnövő, össztömegéhez képest szerény agytérfogatú, ostoba madár legfeljebb csak arra lehet veszélyes, akiről valamilyen rossz emléket őriz. Üzleti kockázatot jelent, hogy a strucc csibéje “élhetetlen”. A tojásból kikeltetett, fácántyúk méretű kis struccot nehéz megtanítani inni, enni. Költségnövelő, hogy csak speciális, világító itatóberendezéssel lehet rávenni a táplálkozásra. (Ezért van az, hogy miközben a strucctojás 2-3 ezer forint, a csibe 15-20 ezer forint, a néhány hetes előnevelt struccért már 30 ezer forintot is elkérnek.) Számításba kell venni, hogy a strucc nálunk természetidegen jószág, bár az itteni éghajlat ideális a szabadban tartásához.

HIÁNYCIKK.Az európai állatjárványok előtt sem volt nehéz az értékesítés, de a száj- és körömfájás, illetve a BSE veszély miatt megugrott a kereslet, sőt hiány alakult ki szerte Nyugat-Európában. A hazai strucctenyésztés fejlesztésének azonban tavaly még akadálya volt a feldolgozás. Egy több száz madaras tenyészetet állítólag azért számoltak fel tavaly, mert késett a feldolgozó átadása, tovább kellett volna tartani az állatokat. A drága – főleg lucernaszénából, répából, növényi alapanyagokból készülő – strucctáp több millió forintos költségeit pedig már nem tudta fizetni a vállalkozó. Vágóhíd, iparszerű feldolgozó, megfelelő tanúsítvány híján pedig nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni a húst, pláne nem lehet exportálni. Itthon viszont csupán kuriózumnak számít a strucchús, a tenyésztők inkább az izraeli és a dél-afrikai piacra szállítanak. Európában ugyanakkor erős a konkurencia: olasz, francia, német, holland és román strucc- és emuszállítókkal kell versenyezni az uniós exportért.

SZÖVETKEZŐK.Az idén márciustól a feldolgozás nehézségei megoldódni látszanak, mert Szatymazon egy volt marhavágóhidat átmenetileg átalakítottak struccvágásra, s ott egyelőre heti 30-40, idén összesen 1500-2000 madarat vágnak majd le. Jövőre azonban már 13-15 ezer vágómadár feldolgozására számítanak a közeli Bordányban. Ennyi állat éri majd el a vágásérett kort a tenyésztésbe vett mintegy 2 ezer kakas és tojó szaporulatából. Az immár ipari méretű feldolgozásra január 28-án 34 taggal, 3 millió forint törzstőkével új típusú termeltető, szolgáltató és értékesítő szövetkezetet alakítottak a magyarországi strucctenyésztők. A szövetkezet 200 millió forintos bekerülési költségű, már az Európai Unió minőségi, állategészségügyi előírásainak is megfelelő, napi 60 madár vágására alkalmas ultramodern struccfeldolgozó építésébe kezd, amelyhez állami támogatásra is pályázik. Nagy Gábor, az immár 75 tagot számláló Bordányi Strucctenyésztő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet elnöke elmondta, hogy nemcsak a feldolgozásra, hanem a tevékenység teljes integrálására vállalkoznak, kezdve a szaktanácsadástól, a tartástechnológia fejlesztésén át a piacépítésig, az értékesítés megszervezéséig. A szövetkezet ezért országos, minél több tenyésztőt szeretne tagjai között tudni.

A számok ismeretében kétségtelenül ígéretes a struccüzlet, de a sokmilliós befektetéssel járó vállalkozási forma iránti érdeklődés mértéke mégis elgondolkodtató. A kereskedőktől az állattenyésztőkig, a magán pénzügyi befektetőkig napi három-hat üzletember érdeklődik személyesen a strucctenyésztés és a szövetkezeti belépés felől Bordányban. Az agrárszférában ekkora népszerűsége legutoljára a biogilisztának volt a nyolcvanas évek derekán. Akkor a pilótajátékká terebélyesedő üzletnek az vetett viharos véget, hogy nem volt piac. Nem volt kinek eladni a “tenyészgilisztákat”, így az érintettek nem tudták visszafizetni a vállalkozásra felvett OTP-hiteleket. A BSE, valamint a száj- és körömfájás miatt levágott állatok láttán egyelőre biztos a struccpiac. Az már főleg a hazai tenyésztők és a szövetkezők ügyességén múlik, hogy később is versenyben tudnak-e maradni.