Meglepetést okozott egy japán kutatócsoport bejelentése az amerikai fizikusok szervezetének tavaszi ülésén#<#: az ázsiai szigetország fizikusai új, olcsó szupravezető anyagra bukkantak, a magnézium-bromidra.
A szupravezetés témája körüli lelkesedés az utóbbi időben mintha kissé alábbhagyott volna, a legutóbbi szenzációt e tárgyban a magas hőmérsékleten szupra-vezetőnek bizonyuló anyagok felfedezé-se jelentette 1987-ben. A kutatások azóta leginkább az új típusú szupravezetők rutinszerű keresésére, illetve előállítására koncentrálnak. Az ilyen anyagok jórészt drága és bonyolult úton gyártható kerámiák vagy polimerek, amelyek már mínusz 200 Celsius fok körül szupravezetővé válhatnak.
A tudományos szenzáció ezúttal nem az a hőmérsékletérték, amelyen a szóban forgó magnézium-bromid szupravezetővé válik – ez ugyanis mindössze mínusz 233 fok -, hanem az, hogy olyan közönséges anyagról van szó, amely olcsó és bárki számára hozzáférhető. A magnézium-bromid – a legtöbb kémiai szertár állandó kelléke – ugyanis a természetben előforduló anyag, amely számos egyszerű kísérlet elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Ennek ellenére a japánokat megelőzően senki sem vizsgálta még szupravezető tulajdonságait.
A felfedezés azt sejteti, hogy a magnézium-bromidon kívül még számos olyan rendkívüli vezető tulajdonságokkal rendelkező egyszerű anyag létezhet, amelyekről a drága szupravezetők utáni hajtóvadászatban a fizikusok megfeledkeztek. Az eredmény bejelentése után egy amerikai kutatócsoport máris egy újabb olcsó, nikkeltartalmú magnéziumszármazékról bizonyította be, hogy alacsony hőmérsékleten szupravezetőként viselkedik.
