nem váltak valóra, a hazai internetes ipar távolról sem olyan sikeres, mint ahogyan azt nagymellényű bajnokai megpróbálták elhinteni:#<# megszűnt a Globopolis, eladó a Vianovo, tőkehiánnyal küszködik az Index, s már az első elbocsátásokról szóló hírek is felröppentek. Az ágazatban olyan csillagászati veszteségekről hallani, amelyek miatt - ha egy másik szektorban jelentkeznének - azonnal és indoklás nélkül felmondanának a menedzsmentnek. Az e-modell persze más, s arról sem kell győzködni éppen bennünket, hogy ez a jövő. Csak az nem mindegy, hogy mennyi időn belül, s milyen áron. S noha néhány évig érthető volt az eufória, tavaly már lehetett volna számolni azzal a viszonylag egyszerű tétellel, miszerint ugyanazok a gazdasági törvények érvényesek az Új Gazdaságra is, mint a régire. Többször idéztük a Gartner Groupnak azt a megállapítását, hogy az e-business korszak hamarosan véget ér. Vagyis az új és a régi gazdaság előbb-utóbb szétválaszthatatlanul folyik egybe; a világháló nem egy másik szegmens lesz, hanem alapvető – a „tégla-vállalatokat” összekötő – malter. Mindezzel pedig egy magasabb hatékonysági szint alakul ki a gazdaságban. A kijózanodás idejét az amerikai elemző cég ugyan egy kicsit későbbre, 2002-2003 tájékára prognosztizálta, de úgy tűnik, a piac törvényei még gyorsabban felszínre törtek. Az alapszabályokon ugyanis senki nem vehet erőszakot: a kis- és nagybefektetők immár nem hangzatos marketingszólamokra kíváncsiak, hanem eredményeket akarnak látni. Dollárban értelmezhető számokat… Néhány évig az internetes vállalkozások vezetői itthon (is) jól el tudták hitetni magukról, hogy ők tulajdonképpen jövőszakértők, és ezzel sikerült minden racionálisnak mondható számításon felül értékeltetni cégeiket. Most már látszik, hogy a jövőre vonatkozó várakozások nem röpítik egekbe a világhálóból élő vállalkozások értékét – esetleg ideig-óráig a menedzsmentjét. Lehet számolni például a távközlési piac liberalizációjából fakadó lehetőséggel, és erre alapozva befektetni a régióban. Közben azonban számolni kell azzal is, hogy az internetezők száma egyfajta gazdasági és kulturális „nehézkedés” hatására egyre lassabban nő, messze alulmúlva az elvi lehetőségeket. Általában sem árt a számolás olyan avittas fogalmak értelmezése érdekében, mint például a megtérülés, a nyereség, a hatékonyság stb. A stílusnak tehát változnia kell: a jövőszakértőknek érdemes lenne óvatosabban fogalmazniuk.
