A vegyipar és az mezőgazdasági rovarkártevők közötti állandó versenyben az ízeltlábúak általában orrhosszal vezetnek: újabb és újabb ellenálló fajtáik jelennek meg a szántóföldeken.#<# Amerikai kutatók most először nem mérgekkel, hanem módosított génállományú kártevőegyedek szabadon eresztésével próbálják védeni a kultúrnövényeket. A gyapot egyik legmegátalkodottabb kártevője egy molyfaj; ez a jelentéktelen külsejű lepke az évi 3 millió tonna nyersgyapotot termelő Egyesült Államokban óriási károkat okoz az ültetvényeken. Apró hernyója megrágja a gyapotmagvakat és ürülékét hátrahagyva tönkreteszi a magot körülvevő vattaszerű szálakat. A University of California kutatói most azzal próbálkoznak, hogy a kártevők populációban génsebészettel bejuttatott halálos géneket terjesztenek el. A terv a következő: laboratóriumban olyan DNS-szakaszokat ültetnek be a hím molyembriókba, amelyek az egyedek idő előtti halálát okozzák. Az így gyártott, majd szabadon eresztett sok-sok ezer lárvával a tudósok felhígítják a természetes populációt; a vadon élő nőstények a halálos gént hordozó hímekkel párosodva átörökítik az időzített bombát utódaikba, amelyek így rövid úton elpusztulnak. A módszer laborban már működik, a szabadföldi kísérletezést az idén nyáron kezdik el. Ennek során a rovarászok sűrű hálóval védett ketrecekben 3600 módosított egyedet helyeznek ki egy arizonai gyapotföldre. Ezek a próbarovarok a biztonság érdekében egyelőre csupán egy jelzőgént hordoznak, a halálos DNS-t nem, az az első vizsgálatok eredményéig még a laboratóriumban marad. Bár a beültetett gén teljesen ártalmatlan, a kutatók gondoskodtak arról, hogy egy esetleges baleset, vagy szabotázsakció során még ez se kerüljön ki a ketreceken túlra: a kihelyezett egyedeket ugyanis sterilizálják.
