Fogadkozásaik ellenére a régi vitás kérdések tisztázása előtt további Budapest Bank-részvények vételére tettek ajánlatot a magyar államnak. Miért vesztették el a türelmüket?
– Nem vesztettük el a türelmünket, de a privatizáció előtti időszakból itt maradt problémák megoldásában óriásit léptünk előre, s a GE Capital úgy látja: a még fennmaradt kockázatok vállalhatók. A bank ügyfelei és alkalmazottai számára is fontos, hogy a hosszú távú tulajdonosok szerepe egyértelmű legyen. A kivásárlást követően fel tudjuk gyorsítani folyamatainkat.
– Netán ez azt is jelenti, hogy egy amerikai cég menedzserének lassú a magyar tempó?
– Ennek semmi köze az amerikai látószöghöz. Egyszerűen arról van szó, hogy a piac gyorsul, és az ügyfelek igényeit is feszesebb ütemben kell kielégíteni.
– Ha már a tempó és Amerika szóba került, Ön miként látja az Egyesült Államok gazdasági növekedési perspektíváját?
– Úgy gondolom, hogy az amerikai gazdaság növekedése ugyan le fog lassulni, de ez a lefékeződés nem csap át recesszióba. Szerintem 2001-ben 2 százalékra mérséklődhet a növekedés üteme. Nagyobb zökkenőtől azért sem tartok, mert ma már köztudott, hogy az amerikai gazdaságot ciklikus csökkenések jellemzik, így komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy ez a hatás ne legyen túl erős.
– Magyarországon a 2000-es év teljesítménye van terítéken. Múlt heti beszámolója szerint Orbán Viktor elégedett. És Ön?
– Szerintem is megfelelőek az eredmények, egyértelműen tükrözik, hogy a magyar gazdaság alapjaiban nagyon erős. Az amerikai lassulás hatása idővel ugyan nyilván Európára, és így Magyarországra is áthúzódik majd, ám a közeljövőben szerintem itt folytatódik a növekedés.
– A hazai közvélemény figyelmét a napokban mégis inkább egy politikai kérdés köti le, nevezetesen az agrárminiszter lemondása, a kormány várható átalakulása. Miként értékeli a fejleményeket?
– Őszintén meg kell mondanom, bár érdeklődéssel figyelem az itteni politikai eseményeket, nincs igazi rálátásom a magyar helyzetre. Azt azért látom, hogy beérőben van a politikai rendszer, amelynek az alapjait megvetették.
– A koalíció kisebb pártja elnökének távozása a kormányból ezek szerint nem befolyásolja a Budapest Bank életét?
– Azt hiszem, nagyon sok befektető, köztük a GE is arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon a politikai rendszer szilárd alapokon nyugszik; e véleményünk megváltoztatására most sincs semmi okunk.
– Egy másik személycsere talán jobban izgatja a fantáziáját. Jó választásnak tartja Járai Zsigmondot a jegybank élére?
– Azt hiszem, a befektetők minden országban a stabilitást keresik, amihez hozzátarozik egy biztos pozícióban lévő, komoly nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett jegybankelnök. Járai úr szerintem tökéletesen megfelel ezeknek a kritériumoknak. Egyébként bárki is legyen az új vezető, remélem, ugyanaz a szigor és profeszszionalizmus jellemzi majd, mint elődjét.
– A magyar energetikai liberalizáció előtt elgondolkodtató, hogy Kalifornia szinte áram nélkül maradt. Ön szerint miként fordulhat elő ez Amerikában, ahol “még a kerítés is kolbászból van”?
– Az amerikai egy nagyon szabad gazdaság, ennek bizonyítéka a több évtizedes növekedés, a szabad verseny azonban néha anomáliákat is produkál. Nem kell aggódni, a szabad piacon jelentkező kereslet és kínálat helyrebillenti majd az egyensúlyt.
