Adókedvezmény kisvállalkozóknak – Segít az X

Kilencszázezer forint megtakarítást is hozhat a most beadandó bevallás megfelelő kockájában elhelyezett “X” a kedvezményesen adózó mikro- és kisvállalkozások konyhájára – s a májusi adóelőleg-bevallás is hasonló összegű “nyereménnyel” kecsegtet. A társasági adótörvény január elsején hatályba lépett módosítása szerint ugyanis e vállalkozásoknak az első 10 millió forint nyereségük után nem kell társasági adót fizetniük, ha azt fejlesztésre, beruházásra fordítják.

AUTOMATIKUSAN. Az adóalap-kedvezmény már az idén fizetendő adóelőlegnél is figyelembe vehető, amennyiben az érintettek úgy nyilatkoznak az adóhatósághoz február 15-ig benyújtandó éves bevallás első oldalán, hogy a törvény szerint a 2000. év utolsó napján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősültek. (A havi és negyedéves bevallók az egyes éves kötelezettségek különbözetét tartalmazó bevallásban tehetik ezt meg.) A törvény előírása szerint ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyek 50 főnél kevesebbet foglalkoztattak, és 500 millió forint alatti mérlegfőösszeggel vagy 700 milliónál kevesebb árbevétellel rendelkeztek. “Számukra az adóhatóság automatikusan maximum 900 ezer forinttal csökkenti a 2001 első félévében esedékes társasági adóelőleget” – mondja Kristóf Andrásné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) társasági adó osztályának vezetője. Mindez azt is jelenti, hogy ezen vállalkozásoknak – a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó társaságok kivételével – éves szinten maximum 1,8 millió forintig nem kell fizetniük társasági adóelőleget december végéig, s ez független attól, hogy volt-e beruházásuk vagy sem. Ha pedig decemberre kiderül, hogy esetleg a 10 millió forintnak a töredéke sem jutott fejlesztésre, akkor sincs nagy baj: az APEH nem bírságol, ha a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az adóelőleg feltöltésére előírt határidőig, december 20-ig pótolja a mulasztást. Még jobban járnak az egyszeres könyvvitelt vezetők: őket feltöltési kötelezettség sem terheli, így az idén esedékes előleget csak jövő május végéig kell befizetniük. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke is azt ajánlja a mikro- és kisvállalkozásoknak: ne habozzanak, vegyék igénybe az előlegfizetési kedvezményt, s ha mégsem jön össze a beruházás, majd fizetnek decemberben, vagy a jövő év májusában.

Az adószakértő szerint kedvezően hat az intézkedés az érintett vállalkozói körre. “Bár első ránézésre nincs szó túl nagy pénzről, két-három év alatt már komoly összeget lehet ily módon például korszerűsítésre fordítani” – mutat rá Zara, hozzátéve: korántsem biztos, hogy a kedvezmény nélkül futná ilyen jellegű beruházásra.

JOGVITÁK VÁRHATÓK. A szakember egyúttal figyelmeztet is: rengeteg jogvitára ad majd alapot az adóhatóság és az adózók között, hogy nincs tisztázva pontosan, mi után vehető igénybe az adóalap-kedvezmény. A törvény a korábban még használatba nem vett ingatlanokat, valamint műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt tárgyi eszközöket sorolja fel tételesen. Ugyanakkor az ingatlanok közül kizárja például az úgynevezett üzemkörön kívülieket – az adózó tevékenységével közvetlenül nem összefüggőket -, külön is kiemelve az üzem területén belüli lakóházat, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épületet. Mint Kristóf Andrásné rámutat, a törvényalkotóknak az volt a célja, hogy főleg a termelési célú, tartós beruházásokat segítsék. Azt fontos feltételnek tekinti az osztályvezető, hogy mindenképpen új, először használatba vett ingatlanok után lehet csak igénybe venni a kedvezményt. Így értelmezése szerint nem adóalap-csökkentő tétel például a telek, a földterület sem, míg a telekkel együtt vásárolt új építésű gyárcsarnok, istálló, vagy esetleg panzió már igen. Egyéb eszközöknél pedig a számviteli törvény az irányadó; e szerint a kedvezmény a műszaki berendezésekre, gépekre, valamint a tenyészállatokra is vonatkozik, de ezekre is csak akkor, ha az adótörvény értelmében újnak minősülnek. A külföldről behozott használt tárgyi eszköz a statisztikai besorolás szerint például újnak minősül, az adótörvény szerint viszont már nem.

Az adóalap-kedvezmény igénybevételének másik fontos kitétele, hogy a tárgyi eszköz közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét. Zara László szerint például egy könyvelő irodánál adóalap-csökkentő tétel lehet a számítógép, egy könyvelését korszerűsítő gépgyártó vállalatnál viszont már nem. Véleménye szerint gyakran nehéz lesz majd eldönteni: a vállalkozó tevékenységével közvetlen összefüggésben van-e az adott tárgyi eszköz.

S bár tavaly még sok vállalkozó úgy gondolta, hogy – a tevékenységéhez egyébként valóban szükséges – autóját adómentes pénzből veszi meg, ez csupán ábránd marad. A törvény egyértelműen fogalmaz: a kedvezmény kizárólag a tevékenységi profilt meghatározó közlekedési eszközök után jár. “Vagyis csak a taxisok személygépkocsi-vásárlása csökkenti az adóalapot” – szögezi le Kristóf Andrásné.

EGYÉNI GONDOK. Dacára annak, hogy az új kedvezmény nemcsak a társas, hanem az egyéni vállalkozóknak is jár, Váradi Júlia, a mintegy 100 ezer kisiparos érdekeit képviselő Iposz főtanácsosa szerint nem valószínű, hogy ebben a körben tömegesen igénybe vennék. “A kisiparosok éves szinten alig néhány százezer forint jövedelemre képesek szert tenni, sokuk napi megélhetési problémákkal küzd”. Így nem csoda, hogy e kör tagjai nem annyira új beruházásokon gondolkodnak, sokkal inkább azon, hogy február elején miből fizetik meg a 40 ezer forintos minimálbér radikálisan megnőtt közterheit.