Néhány hete különböző áfa-kulccsal terhelt pelenkákban tipeg a jövő generációja Magyarországon. A kormány a múlt év végétől a nem éppen luxuskategóriába tartozó pelenkabetéteknél, illetve a textilanyagból készült csecsemőpelenkáknál az eddigi 0-ról 12 százalékra emelte fel a forgalmi adó kulcsát, miközben a papírból vagy cellulózvattából készült csecsemőpelenkánál nem nőtt az adótétel. “Ez az intézkedés a drága nadrágpelenkákat megfizetni nem képes szegényebb családokat bünteti” – véli Frank Koelewijn, a magyar piacon 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező, Huggies márkát árusító Kimberly-Clark európai igazgatója.
LISTÁN KÍVÜL. A komfortos babafehérnemű nincs rajta azoknak a termékeknek a listáján, amelyeknél a közösségi jog értelmében kedvezményes, 15 százalékon aluli forgalmi adókulcsot lehet alkalmazni. Ezért, mivel az EU-val folytatott tárgyalásokon nem kértünk külön derogációt a pelenkák áfájára, a belépés időpontjáig még várhatóan tovább emelkedik majd a termékre kivetett forgalmi adó.
Az adóharmonizáció magában az EU-ban is gyerekcipőben jár, ha a pelenkás kort már ki is nőtte. Bár különösen az egységes valuta bevezetése óta erősödik a nyomás a nemzeti adórendszerek összehangolására, a tagállamok a mai napig féltve őrzik szuverenitásuk eme utolsó bástyáját. A közösségi jog mindössze három adónemet fed le, azt is meglehetősen hiányosan: a közvetlen adók közül a társasági adót, míg a közvetett adózás területén a jövedéki adót, illetve a hozzáadottérték-adót, más néven az áfát.
Bár az áfa normál kulcsa nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál, minden tagország emellett két csökkentett kulcsot is alkalmazhat, amelyek egyike sem lehet viszont kisebb 5 százaléknál. A már említett kedvezményes listán szereplő termékekre tehát a tagállamok 5 és 15 százalék közötti adókulcsokat alkalmazhatnak. (Ez alól csak Írország a kivétel, amelynek átmenetileg engedélyezték a 12,5 százalékos normál kulcsot.) Mi több, azok a tagállamok, amelyek 1991. január elsejéig a listán nem szereplő termékeknél és szolgáltatásoknál csökkentett forgalmi adót használtak, a végleges rendszer elfogadásáig fenntarthatják azt. Magyarország, Lengyelország és a többi tagjelölt részben éppen a jelenlegi tagoknak erre a kiváltságára hivatkozva kérte az uniótól, hogy átmeneti ideig fenntarthassa több, a nevezetes listán nem szereplő termék és szolgáltatás kedvezményes kulcsának alkalmazását.
A magyar kormány egyes tüzelőanyagok és a távhőszolgáltatás esetében, az éttermeknél és a közétkeztetésnél, valamint az áruszállításra és áruraktározásra indítványozta az EU-nál, hogy a csatlakozástól számított 5 évig megőrizhesse a jelenlegi 12 százalékos áfa-kulcsot. Ha az unió elutasítaná a magyar igényt, akkor e termék- és szolgáltatási körre is a jelenlegi, EU-szinten is kiugrónak számító 25 százalékos forgalmi adót kellene bevezetni, ami amellett, hogy gerjesztené az inflációt, Budapest szerint különösen érzékenyen érintené a társadalom szociálisan hátrányos helyzetű rétegeit. A fejezetről folytatott eddigi tárgyalásokon az unió – Juhász Endre magyar nagykövet szerint nyilvánvalóan a belső fegyelem erősítését is szem előtt tartva – mégsem mutatott egyértelmű hajlandóságot az átmeneti igények elfogadására. Precedensértékű lehet ugyanakkor, hogy a közösség már rábólintott arra a lengyel kérésre, amely az éttermi szolgáltatásoknál a 12 százalékos magyar szintnél is alacsonyabb, mindössze 7 százalékos adókulcs fenntartására igényelt 5 éves türelmi időt.
EMELKEDŐ TERHEK. Az éttermek mellett megfigyelők szerint az alapvetően szociális természetű átmeneti kérelmeknek (távfűtés és közétkeztetés) van esélyük a jóváhagyásra, az áruszállítás és raktározás csökkentett forgalmi adójának elismertetése azonban túl kemény diónak ígérkezik. Másfelől a csatlakozásig több, pillanatnyilag 0 százalékos adókulcsot élvező terméknél és szolgáltatásnál is legalább 5 százalékra kell növelni az adóterhet. A közösségi áfa-rendszer átvétele így maga után vonja majd a gyógyszerek, a vitaminok, a tankönyvek és a vakok segédeszközeinek drágulását.
