Különös, ködös korszakba lépett a világ az új évszázad első hónapjában. Két nap múlva új csapat foglalja el a Fehér Házat, a nyolc év alatt megismerttől feltehetően sarkosan eltérő stratégiával, kül- és belpolitikával. A világ vezető hatalmáról lévén szó, változhat az egész eddigi kapcsolatrendszer, ám hogy merre, azt még senki sem tudhatja pontosan.
Ezért az átmeneti, félhomályos januárt egy sor politikai “kísérleti léggömb” felröppenése jellemezte. Önsúlyuktól függetlenül egyik funkciójuk mégis az volt, hogy kitapogassák: a Clinton utáni korszakban milyen magatartás várható a világpolitika főszereplőitől.
BALKÁNI TESZT. Ezt a szerepet töltötte be a “Balkán szindróma” felbukkanása. Az, hogy a Boszniában és Koszovóban használt, urániumot tartalmazó amerikai páncéltörő lövedékek viszszamaradt, “halálos pora” veszélyeztette-e (és máig veszélyezteti-e) a békefenntartó katonák egészségét. Döntő bizonyíték még nincs. Ám maga a vita már feltárta a NATO-tagok közötti szemléleti ellentéteket, s így teljesítette a “próbaléggömb” némely funkcióját. (Még akkor is, ha ezt ezúttal nem politikai szándék, hanem rejtélyes halálesetek sora röpítette a magasba.) Az eddigi eredmény az, hogy ebben az ügyben még a Clinton-korszak Pentagonja is magányosan védelmezte az uránlövedékek ártalmatlanságát, legfeljebb Nagy-Britanniával, mint habozó és fokozatosan távolodó szövetségessel az oldalán. A többiek átfogó vizsgálatot és az uránlövedékektől való szabadulást igényelték – persze egymástól lényegesen eltérő hevességgel. Ennek a próbaléggömbnek eddigi jelentését a Washington Post így értékeli: “Ez a vita jelképe az Egyesült Államok és az európai NATO-szövetségesek közötti fokozódó elidegenedésnek.”
A hónap másik kísérleti léggömbjét úgy hívják hogy Kalinyingrád. Ez a hajdani Kelet-Poroszország, amely a második világháborúban került szovjet kézbe. Majd a szovjet összeomlás után az addig flottatámaszpontként szolgáló terület a balti államok önállóvá válása következtében egy földrajzilag elszigetelt orosz enklávé maradt, amely Lengyelországgal és Litvániával határos. Kalinyingrád fölé az amerikaiak bocsátották a léggömböt, azt állítván, hogy Moszkva kis hatósugarú taktikai atomrakétákat helyezett el a területen. Amerika tudta, hogy az oroszok elkeseredetten tagadni fognak, de számára az volt a fontos, hogy a törvényszerűen kirobbanó perpatvar jelezze Washingtonnak: minek tekinti Moszkva Kalinyingrádot. A nyitás eszközének az Európai Unió felé vagy az elszakadt balti államokat, sőt Lengyelországot is aggodalomban tartó bázisnak. A léggömbre eddig érkezett válaszok ellentmondóak. Az, hogy az orosz diplomácia ígéretet kapott az Európai Uniótól arra, hogy a keleti bővítés ügyeiben konzultál vele, illetve az, hogy a júliusig tartó svéd elnökség január 22-én nyilvánosságra hozza a konzultációk munkatervét, inkább az első változat felé mutat. Ezzel szemben az, hogy már hónapokkal ezelőtt Putyin az orosz balti flotta parancsnokát, Jegorov admirálist szemelte ki a terület kormányzójának, a második változat továbbélését mutatja. Ezt jelzi egyébként a lengyel magatartás is. Komorowski hadügyminiszter leszögezte, hogy Varsónak “minden áldott napon” követnie kell a helyzetet és e megfigyelésnek végül “ki kell kényszerítenie a nemzetközi ellenőrzést”.
A harmadik próbaléggömböt az oroszok bocsátották fel, néhány nappal azelőtt, hogy Schröder kancellár az orosz-német kapcsolatok “különlegesen szoros” jellegének demonstrálásaképpen Putyin vendégeként Moszkvában töltötte az ortodox karácsonyt. Azt akarták megtudni, hogy meddig terjed legnagyobb hitelezőjük engedékenysége pénzügyileg (tehát az orosz adósságok ügyében) és milyen politikai következtetéseket lehet ebből levonni.
Ezért három nappal Schröder érkezése előtt “kemény pozíciót” foglaltak el. Január 4-én közölték, hogy felfüggesztik az állami hitelezőket tömörítő Párizsi Klubbal szemben fennálló adósságuk esedékes részleteinek kifizetését (e tartozás egésze 48 milliárd dollár, s a legnagyobb hitelező Németország, az összeg 40 százalékával).
HASZNÁLAT UTÁN KIPUKKAD. Schröder ebben az ügyben egy balettelőadás és egy szánkirándulás közötti szünetben nagyon határozottan megvonta a “különleges kapcsolat” határait: Oroszországnak fizetnie kell. Putyin erre kieresztette a gázt a kísérleti léggömbből. Január 8-án, négy nappal korábbi “kemény” álláspontjukat feladva, az oroszok megkezdték a törlesztést.
Íme, a tanulság: a próbaléggömb arról ad információt, hogy egy hatalom szándékai mennyire felelnek meg valóságos gazdasági, katonai, politikai befolyásának. Ha jelzése igaznak bizonyulna, hasznos szerszám. Ha nem, úgyis kipukkan magától.
