Mexikó mellett nálunk fogja gyártani a Microsoft az Xbox videojáték-konzolját, s ezzel a hazai GDP 6-7 százalékát kitevő üzletet hoz Magyarországra. E beruházás kapcsán a miniszterelnök a héten 5 ezer új munkahelyet emlegetett. Hogyan kell értelmezni ezt a számot?
– A magyarországi üzem először a japán, később az európai piacra is termel majd. Ezeknél az eszközöknél mindig az a tapasztalat, hogy ha sikeressé válnak, akkor csak nagy kapacitásokkal lehet elkerülni a hiánycikké válásukat. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen volumenű, világpiacra történő termelésnél a munkahelyek száma elérheti az említett nagyságot, bár ez egy becslés.
– A munkahelyteremtés szempontjából is fontos változás, hogy ebben a hónapban már 40 ezer forint a minimálbér. Hogyan értékeli Ön ezt a gazdaságpolitikai lépést?
– A döntés a dolgozók szempontjából kedvező, ám ugyanakkor nagy az inflációgerjesztő hatása. Ez egy makrogazdasági kérdés, amit a kormányzat kalkulál. Remélem, hogy jól számoltak, s nem kell a pénz értéktelenedésével szembenéznünk.
– A jelenlegi számítások azonban nem igazolják a korábbi prognózist, hiszen az infláció értéke meghaladja a tavaszi ígéreteket.
– Én úgy értékelem, hogy a forint egyre stabilabb. Ugyanakkor az infláció mértéke sok tényezőtől függ, gondolok itt például az olajárra, de legfontosabbnak azt tartom, hogy mennyit tudunk exportálni. Hosszú távon csak stabilitást hozhat az aktív bekapcsolódás a világkereskedelembe. A multinacionális cégek idetelepülése ebből a szempontból megint csak fontos, hiszen üzleti kultúrát tanulhatunk tőlük. Jó lehetőséget adhat magyar szakembereknek, akik ilyen tudással felvértezve – specializált termékek révén – saját vállalkozásokkal is nagy sikereket érhetnek el, akár világpiaci szinten is.
– Éppen most jelentek meg számok a Széchenyi-terv információs társadalomra és az internetes tartalom szegmensére szánt nagyságáról. Kétéves távlatban csaknem 50 milliárd forintot irányoznak elő erre a területre. Mit tart az idei év nagy feladatának a kormányzat részéről?
– A Széchenyi-tervvel most ismerkedünk itt házon belül. A kormányzati feladatokról azt gondolom, hogy legfontosabb a szabályozás, s emellett a példaadás. A terv része egy olyan internetes portál, amely a kis- és középvállalkozói réteget szolgálja ki azzal, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódó összes feladatról egy helyen tájékozódhatnak, illetve a későbbiekben kommunikálhatnak is ezen keresztül az illetékes intézményekkel.
– Térjünk át a konkrét gazdasági kérdésekről az egészségügyre. Itt is elkelne egy hathatós hosszú távú terv. Ön mit vár az új minisztertől?
– Nagyon értelmes döntésnek tartom, hogy a szakmai és a gazdasági irányítás egy kézbe kerül. Fontos, hogy akik meghatározzák, milyen gyógyszereket kell államilag támogatni, azok a pénzügyekre is rálássanak. Az egészségügy nehéz helyzetében nagy szerepe van annak, hogy ezen a területen a piaci viszonyok megteremtése kifejezetten bonyolult feladat, márpedig csak ez ad jó visszajelzést a teljesítményről.
– Apropó multinacionális hatások és egészségügy. Nyugat-Hollywoodban most hoztak egy döntést, miszerint a lakóházakban is tilos a dohányzás, vagyis, ha az én lakásomból a szomszéd ablakán beáramlik a füst, akkor bűncselekményt követek el. Mit szól ehhez?
– Én magam nem dohányzom, s nagyon zavar, hogy a hazai vendéglőkben még csak elvben valósult meg a füstmentes tér kialakítása, ám ezt a szabályozást azért mégiscsak túlzónak találom. Szerintem csupán az intézményekben, középületekben kell és szabad korlátozni a dohányzást. Nálunk egyébként az épületen kívül vagy az erkélyen füstölnek a kollégák s ez ellen nekik sincs semmi kifogásuk.
