Sokat elmond egy menedzserről az irodáija. Antal Erzsébet szobája az Atrium Hyatt épületében azonban egyelőre szinte semmiről sem árulkodik, hiszen még arra sem volt ideje, hogy lecseréltesse elődje névtábláját az ajtóról. A férfibarátságokat megörökítő képek a falon és a sporttrófea – amelyet éppen beszélgetésünk alatt vitetett el tulajdonosa – ugyancsak arról tanúskodik, hogy a Malév új vezérigazgatója egyelőre kevés időt töltött irodájában, s akkor sem belsőépítészeti ötletek foglalkoztatták.
KETTŐS FELADAT. A Malév kettős feladat előtt áll: egyrészt stabilizálni kell a gazdasági helyzetét, másrészt fel kell készíteni arra, hogy csatlakozhasson egy globális légügyi szövetséghez. A feladatot nehezíti, hogy e két kihívásnak gyakorlatilag egyszerre kell megfelelni, még akkor is, ha Antal Erzsébet főként a stabilizációért felel. Azt azonban kategorikusan elutasítja, hogy “szűk látókörű, csupán költséghatékonysági célokat szem előtt tartó” programot dolgozott volna ki, hiszen a piaci pozíciók erősítése csakis az utasok igényeinek jobb kielégítésével oldható meg. Már most is folyik annak feltérképezése, hogy hol és min lehet javítani; februárban várható annak az átfogó szolgáltatásfejlesztési programnak az elfogadtatása, amelynek hatására a társaság sokkal sármosabb lesz.
A Malév vezetésében az utóbbi időben nagy volt a jövés-menés. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. mostani vezetése már két vezérigazgatót nevezett ki és váltott le, de a cég elnökei is ugyanilyen gyorsasággal cserélődtek. Ezekkel a veszélyekkel nyilván tisztában volt Antal Erzsébet is, hiszen a Közgáz elvégzése, 1984 óta a légitársaságnál dolgozik. Nyolc éve a cég pénzügyi vezetője. De nemcsak felülről ismeri a Malévot, korábban szervezési területen dolgozott és ott tényleg mindenbe bele kell kóstolni. Még légiutas-kísérő is volt – bár nem főállásban, tulajdonképpen csak hobbiból. Munkájához tartozott, hogy a rotációt és az oktatási anyagokat – amelyek korábban stencilezett papíron készültek – átalakítsa. “Ehhez pedig hasznos volt, hogy repültem is egy keveset” – mondja.
Sokan, pontosan a stewardessek miatt, a repülést női szakmának hiszik, de a világ nagy légitársaságainak vezetői között szinte kizárólag férfiakat találni. Nincsen ez másképpen a pilóták esetében sem. Antal Erzsébet mégsem tulajdonít semmilyen jelentőséget annak, hogy nőként sikerült a Malév élére kerülnie. Szerinte ez a tény se nem hátráltatta, se nem segítette karrierjét és meggyőződése, hogy mostani pozíciójában sem fogja munkája megítélését befolyásolni.
RONTÓ TÉNYEZŐK. Sokkal inkább meghatározzák majd a róla alkotott képet azok az eredmények, amelyek hite szerint már jövőre dinamikus javulást hozhatnak. Nem lesz azonban könnyű dolga, hiszen a Malév menedzsmentjétől független tényezők igen kedvezőtlenek. A kerozin ára az elmúlt egy évben megháromszorozódott, de voltak olyan időszakok is, amikor a korábbi 90 dolláros tonnánkénti ár helyett 380 dollárt kellett kifizetnie a cégnek. “Ez persze nemcsak minket érint, összes konkurensünk ezen az áron szerzi be az üzemanyagot” – ismeri el a vezérigazgató-asszony, de ez a tény nem könnyít a helyzeten, hiszen a Malév 1999-ben is negatív üzemi eredményt produkált, míg a többieknek volt miből pozíciót veszteni. A probléma azért is súlyos, mert senki nem számított arra, hogy tartósan ilyen drága lesz a repülőgép-benzin, ezért nem emeltek árat a légitársaságok. Ez ma már elkerülhetetlennek látszik, és a Malév ilyenkor mindig nehezebb helyzetben van, mint a nagyok, mert a kis méret hatékonyságot rontó tényező.
Nemcsak az olajárak drágulása igazolja azonban, hogy helyes volt pénzügyi ismeretekkel rendelkező menedzsert kinevezni a Malév élére. A dollár/euró árfolyam alakulása is komoly nyomást jelent a cégre, hiszen míg a bevételei jobbára euróban jelentkeznek, addig költségeit szinte kizárólag dollárban kell fizetnie. Az árfolyamrizikót, amennyire lehetséges volt, természetesen kezelte a légitársaság, de az itt jelentkező teljes veszteséget nem tudta ellensúlyozni pénzügyi eszközökkel – mondja az eddig gazdasági vezérigazgató-helyettes. Éppen ezért szükség van a bevételi oldal erősítésére és a kiadások felülvizsgálatára.
KÉSÉSBEN? Sokszor felvetődik, hogy késésben van a Malév, évekkel ezelőtt meg kellett volna hozni azokat a döntéseket, amelyekre most mintha rászánta volna magát a társaság. Antal Erzsébet szerint az érintettek érdekei nem mindig egyeztek meg. Természettudományos alapigazság, ha a meghatározó vektorok nem egy irányba mutatnak, akkor szinte lehetetlen elmozdulni. A vektorok eddig különböző irányba álltak, de ezeket egy irányba kell hozni, ha regionális HUB-ot akarnak Budapesten létrehozni. “Márpedig ez mindenkinek deklarált érdeke, s ez erős Malév nélkül nem lehetséges” – húzza alá álláspontját a vezérigazgató-asszony.
Szükség van tehát politikai támogatottságra is ezen a poszton, még ha ezt így, ebben a formában, nem is mondja ki Antal Erzsébet. A nagy kérdés azonban ma már nem az, hogy mit akar az állam mint tulajdonos. A Malév privatizációja folyamatban van és várhatóan 2001 elején új szakmai befektető kezébe kerül a részvények fele. Az új tulajdonos pedig mindig új helyzetet is jelent.
ANTAL ERZSÉBET 38 éves, a közgazdaságtudományok doktora. A budapesti közgazdasági egyetem elvégzése után a Malévnél helyezkedett el, s azóta is ott dolgozik. Tanácsadóként kezdett a vezetés- és szervezetfejlesztési osztályon 1984-ben. Három évvel később a légiutas-kísérő osztály asszisztense, ebben az időszakban doktorál.
Öt évvel belépése után a vállalkozási és külkereskedelmi osztály vezetője lett, majd 1992-ben a pénzügyi központ vezetésével bízták meg. 1998-tól gazdasági vezérigazgató-helyettesként dolgozott, egészen az idén novemberig, amikor a Malév vezérigazgatójává nevezték ki.
1992-ben Ausztráliában a Swinburne Technológiai Egyetemen, 1994-ben pedig az angliai Exeter egyetemén vett részt képzésben.
