volt ősszel az állami vállalatok egész soránál. Ezek többsége – a MÁV, a Posta – a közlekedési tárca alá tartozik. A Malév – jóllehet sokkal több köze van a közlekedéshez, mint mondjunk a Postának – nem a szaktárca vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így hiba a többi személycserével egy sorban említeni. A Malév felett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. rendelkezik, ám nem ez az egyetlen különbség, amit a többi állami vállalatnál bekövetkezett váltással összehasonlítva el lehet mondani. A légitársaság élére, Antal Erzsébet személyében, belső embert választott ki a tulajdonos, aki karrierjét a Malévnél kezdte és az utóbbi nyolc évben a vállalat pénzügyi vezetője volt. A magyar légitársaságnál az új vezérigazgató kinevezése után nem csönd, vagy jó esetben protokolláris bemutatkozás következett, mint a többi cégnél, hanem a vezetői páros vázolta elképzeléseit a közvéleménynek. Egy olyan tervet dolgozott ki az új vezérigazgató, amely stabilizálja a Malév pénzügyi helyzetét, megnyitva ezzel a lehetőséget arra, hogy a magyar légitársaság beilleszkedhessen valamelyik légügyi szövetségbe. Szarvas Ferenc elnök és a vezérigazgató-asszony egyaránt pénzügyi területen tevékenykedik, ezért nem meglepő, hogy a stabilizáció sok eleme a vállalat működésének hatékonyságát szolgálja, s nem légiközlekedés-specifikus. A veszteséges járatok bezárása, a kiöregedett gépek lecserélése és a szolgáltatások minőségének javítása azonban már több egyszerű költséghatékonyság-növelésnél, ezek a jövőbeni eredményes működés érdekében meghozandó intézkedések.
A Malév stabilizációs elképzelései persze sok kérdést hagynak nyitva. Ám ez sajnos érthető, hiszen a most folyó privatizáció után, új partner és tulajdonos belépésével a kártyákat újra fogják keverni. Ki fog akkor derülni, melyik légi szövetség kötelékébe kerülhet a Malév, abba milyen többletet tud bevinni és természetesen újra napirendre kerülnek a személyi kérdések is. Ennek az elnök és a vezérigazgató tudatában van, annál dicséretesebb, hogy ilyen feltételek mellett is vállalták a nyilvánosságot, szakítva ezzel a magyar állami vállalatoknál bevett rossz szokásokkal.
Persze míg a puding próbája az evés, addig a stabilizációs programot a privatizáció minősíti majd. –
