Kis szépséghibával tulajdonképpen valóra válik a lakás-takarékpénztárak vezetőinek álma: az e pénzintézeti formára vonatkozó törvény módosításának tervezetében javarészt olyan pontok találhatók, amelyeket több mint két esztendeje éppen ők szorgalmaznak kitartóan (lásd külön). Az a bizonyos kéretlen változtatás viszont akár az életükbe kerülhet. Ha ugyanis a felére csökken az állami támogatás, az elriasztja az új ügyfeleket, s bevétel híján legalábbis nehézkessé válhat a megtakarítást, a kamatokat, az állami támogatást és a hitelt is tartalmazó szerződéses összeg kifizetése.
SZÖVETSÉGI DÜH. Erre hívja fel levelében a miniszterelnök figyelmét a pénztárak körüli huzavonába ezúttal beszálló Magyar Bankszövetség is. Rossz nyelvek szerint e grémium azért állt ki hirtelen az érdekképviseleti körébe tartozó pénztárak mellett, mert maga is megdühödött azon, hogy a pénztárakkal is egyeztetett – nagyobb támogatást tartalmazó – verziót ily könnyedén félrehajította a kormány. Mások az OTP hatását vélik felfedezni a szervezet aktivitásában. Mindenestre, amint azt Nyers Rezső, a szövetség főtitkára a Figyelőnek elmondta, a levélben megfogalmazottak – miszerint nem áll majd elegendő forrás a pénztárak rendelkezésére – mintha meghallgatásra találnának. Ez tulajdonképpen nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kifizetési csúcs egy, a magyar politikában kifejezetten jeles időszakkal esik egybe: a jelenlegi ügyfelek közül a legtöbben 2002-ben – a következő választások évében – szeretnének majd a szerződéses összeghez jutni.
A szövetség egyébként konkrét javaslattal is előrukkolt: német és osztrák példa alapján azt vetették fel, hogy a munkáltatók adómentesen járulhassanak hozzá alkalmazottaik lakás-előtakarékosságához. “A szövetség azonban ennél többet nem tehet, a levéllel a lehetőségei kimerültek” – fűzte hozzá Nyers Rezső.
Bizonytalanságot azonban nemcsak a támogatás tervezett felezése szül, de az is elriaszthatja az ügyfeleket, hogy a mostani módosítással kiszabott összeg még csak nem is “végleges”. A támogatást a kormány évről évre változtathatná, ráadásul akkor már valamennyi szerződésre, nem csupán az éppen aktuális módosítás hatályba lépése után kötöttekre. Ez, valamint általában a szabályozás körüli huzavona pedig még annak sem kedvez, hogy a potenciális pénztári ügyfelek, valamely későbbi időpontra tervezett takarékoskodási szándékukat “előrehozzák”, s még az eddig biztosnak hitt 30 százalékos támogatás idején, 2000 hátralévő napjaiban szerződjenek.
HULLÁMVASÚT. Nem mintha a pénztárak e szerződési csúcsoknak kifejezetten örvendenének, azokat ugyanis rendre visszaesés követi. Így történt az 1997-es felfutást követően (az új szerződések számának alakulásáról lásd grafikonunkat), s ilyen hullámvölgy következhet jövőre is, ezúttal függetlenül attól, hogy van-e az előző év végén hullámhegy. Merthogy a pénztárak tájékoztatása szerint az érdeklődés óriási, ám javarészt a meglévő ügyfelek telefonálnak aggódva. És mint a pénztárak figyelmeztetnek, az ő bizalmuk is elveszíthető: ha a nagyobb veszteség elkerülése végett ki nem is lépnek a pénztárból, szüneteltethetik a befizetéseiket.
Mindazonáltal nem minden pénztárnak ugyanaz a pont fáj. Azok, amelyek már átéltek hullámvölgyet – a Fundamenta, a Lakáskassza és az OTP Ltp -, nyilván leginkább a fent ecseteltektől tartanak. A ringbe később beszálló, és így a kezdeti eufóriát kihagyó Otthon esetében viszont nem ez a fő gond, hiszen szerződésszáma eddig rendre gyarapodott. Ott a jegyzett tőke minimális összegének tervezett változtatása jelent kihívást, míg a többiek azt többé-kevésbé könnyen teljesítik. A Fundamenta és a Lakáskassza máris megfelel a jövő év végére elvárt szintnek, az OTP Ltp-nek pedig anyacége jóvoltából – amelynek a nyereségét is köszönheti – ez nyilván nem túl nagy tehertétel.
Habár a fájó pont különbözik, a pénztárak álláspontja ezúttal teljesen egységesnek mutatkozik. Ez korábban nem volt éppen jellemző: a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének törvénymódosító javaslatai az OTP Ltp-t kevésbé hozták lázba. Ugyanakkor felmerül: ha a pénztárak e létüket kevéssé támogató jogszabályi környezetben “bedőlnek”, közülük egyetlen akad csupán, amely ilyen méretű ügyfélkörrel – jelenleg 600 ezer szerződés él, összesen 380 milliárd forintnyi szerződéses összeggel – egyáltalán valamit kezdeni tud. S ha ezt tovább gondoljuk, az sem látszik kizártnak, hogy mindez az OTP-Postabank ügylet része.
A pénztárak persze nem adják fel: ha nem is túl mély meggyőződéssel, de tovább lobbiznak az állami támogatás infláció mértékével való emelése mellett. S ha ez nem járható út, az évi 20 százalékos, legfeljebb 24 ezer forintos támogatás mellett kardoskodnak. Ez ugyan a szerződéses összeget illetően alig eredményez nagyobbat annál a 850 ezer forintnál, ami a 15 százalékos támogatás kihasználásával elérhető, de legalább a pénztári tagság mint befektetés hozamát 9,3 százalékról 10 százalék körülire, az állampapírok közelébe emeli.
Akárhogy is, arra ma egyetlen pénztár sem gondol, hogy a kifizetéseit, a hitelezést halassza, ebből – Gergely Károly, a Lakáskassza vezérigazgatója, a pénztárak egyesületének elnöke szerint – valamennyi tulajdonos presztízskérdést csinál. A meghirdetett menetrendet azonban a tervezet szerint módosuló környezetben csupán a pénztári stratégiák áthangolásával lehetséges tartani. Ez új bevételi forrásokat, a meglévő termékekhez kapcsolódó új tevékenységet jelentene, mint amilyen a jelzálogbanki működés, a lakásértékesítés és -közvetítés.
HALADÉK. Habár a gazdasági bizottság a tervezetet a múlt héten tárgyalásra alkalmatlannak minősítette – az alkotmányügyi, valamint a pénzügyi és költségvetési bizottság viszont elfogadta -, ez nem akadályozza meg a parlamenti tárgyalást. A tervezet körüli felzúdulás következtében a házbizottság mindazonáltal levette e témát a parlament keddi napirendjéről. Talán nem dőre az a pénztári remény, hogy a tervezett januári hatályba lépéséig még a törvényhozás sem mond áment a módosításra. Ettől egy határidő által kevésbé szorító haladékot remélnek a pénztárak, s azt, hogy a csúszást kihasználva a szakembereknek lesz módjuk rádöbbenteni a döntéshozókat a tervezet veszélyes következményeire.
