Több héttel a szavazás után sincs győztese az amerikai elnökválasztásnak. Az Ön számára mik a tanulságai ennek a furcsa versenynek?
– Sohasem gondoltam volna, hogy bekövetkezhet egy ilyen drámai helyzet, amikor csupán néhány száz szavazat választja majd el a két elnökjelöltet a hatalomtól – igaz, a történelem mindig is produkált érdekes helyzeteket. Az amerikai gazdaság szempontjából véleményem szerint a legfontosabb, hogy véget érjen a választási huzavona. A nagyrészt Amerikához kötött világgazdaságnak szintén nem mellékes, hogyan oldódik meg ez a probléma. Egy elhúzódó politikai válság persze áttételesen akár a Rábára is hatással lehet, hiszen az amerikai GDP-nek az ezzel esetleg együtt járó, a vártnál jobban lassuló növekedése végső soron az importot is visszafogja – mindezt azonban a választásokkal összefüggésben kevéssé tartom valószínűnek.
– Egy sajtóhír szerint a tervezett 434 milliárd forinttal szemben közel 800 milliárdot költ a kormányzat 2002-ig a Széchenyi-tervre. Mit gondol, kiknek jelent majd igazi előnyt a nagyvonalúbb anyagi háttér?
– Ami a Széchenyi-tervből a vállalatunkat érinti, az a vállalkozásfejlesztési, illetve a kutatás-fejlesztési célelőirányzat növekedése. E területen véleményem szerint a számok magukért beszélnek: 43 milliárd helyett 67 milliárd forint jut a vállalatok fejlesztésére, és a kutatás-fejlesztési előirányzatok is 5 milliárd forinttal növekedtek – ezt örvendetesnek tartom. Emellett cégünknek konkrét elképzelései is vannak. E terv keretében jöhet létre például az úgynevezett Pannon Járműipari Klaszter, ami egyfajta szorosra vont együttműködést jelentene az ágazatnak a régióban működő cégei – az Audi, a GM, a LUK Savaria, a Suzuki, illetve egyéb gépgyártók – között.
– Az autópálya-építéseknél ugyanakkor az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb kiadásokkal számol a kétéves költségvetés. Nem gondolja, hogy a közeledő választások is motiválják a döntéshozókat?
– Én más oldalról közelíteném a problémát. Itt a nyugati régióban óriási gazdaságélénkítő szerepe van a kiépített autópályáknak. Az ország keleti felébe azonban nehezen jut el a működő tőke, hiszen amíg Győrből Bécsbe 50 perc, Budapestre pedig alig több mint egy óra az út, addig a “keleti végeket” sokkal tovább tart elérni. Állítom, hogy a logisztikai szempontok rendkívül fontosak egy-egy új vállalkozás beindításakor, miközben persze a mi régiónkban sok más tényező is segíti az előrehaladást.
– Mennyi esélyt lát arra, hogy a honvédelmi tárca októberben végre kiírt katonai gépjármű-beszerzési pályázatának eredményét még az idén kihirdetik? Amennyiben a Rába a nyertesek közt lesz, mikor kezdődhetnek a szállítások?
– Értesüléseink alapján a jövő év elején már megszülethet az előminősítés, s a minisztérium kijelöli azokat a cégeket, amelyektől részletes ajánlatot kér. Várakozásaim szerint a tárgyalások még a jövő év első felében lezárulhatnak, s 2001 vége előtt már elvileg megkezdhetjük a szállításokat. Erre azért van lehetőség, mert a honvédségnél és az SFOR-nál már ma is tesztelik járműveinket. A pályázat késése így nem okoz érdemi csúszást.
– Jelent-e új reményt az évek óta rosszul teljesítő hazai tőzsde számára, hogy a Moody’s felminősítette a magyar adóságokat? Lehetséges-e újabb tőzsdei felfutás az év végén?
– Komoly problémának tartom, hogy a magyar tőzsdén nagyon régóta nincsenek jelen a nagyobb vásárlók. Most – ahogyan az elemző szakértők – én sem számítok a korábbi évekhez hasonló ütemű decemberi-januári áremelkedésre, ha egyáltalán lehet majd ilyen folyamatot látni. A Rába viszonylag szerencsés, hiszen részvénye az elmúlt időszakban a tíz legjobban teljesítő papír között volt.
